Az optimizmus gyakorlását fordítottan vezettem be a csoportban,mert kíváncsi voltam mire emlékeznek az elmúlt évben tartott Boldogságórárol.Először egy titokzatos szemüveget készítettünk,ezzel is fokoztam a kíváncsiságukat,érdeklődésüket.Elmeséltem nekik,Bezzeg Andrea:Tódi törpe varázsszemüvege című történetet,és rájöttek mire használhatják a saját szemüvegüket!Jókívánságokat küldtünk egymásnak,ezzel erősítve önbizalmukat,kiemeltük a pozitív tulajdonságaikat,hogy megleljék magukban a boldogságot.
Az optimizmus gyakorlása
Az optimizmus foglalkozások is boldogan teltek…A gyerekek meghallgatták a mesét, majd megbeszéltük mi az optimizmus. Ezután mindenki elkészítette az optimista tükrét és egy jót játszottunk. Nagy szeretettel énekeltük a pozitív gyerekes éneket. Úgy érzem tartalmas és sikeres hónapot tudhatunk magunk mögött.
Októberi boldogságóránkat zenehallgatással kezdtük. A hónap dalában elhangzott idézeteket a dallam alatt a táblára írtam, ezek alapján kezdtük értelmezni a fogalmat, azaz az optimizmust. A diákoknak nem csengett ismerősen a szó, a mi fiataljainknál fontos a fogalmak körbejárása. Hétköznapi példákkal kapcsoltuk össze, a derűlátással, az örömmel, melyről egy verset is olvastam, ami szintén számos magyarázó idézetet tartalmazott, segítségével kirajzolódott a kép, hogy mit is jelent a hónap üzenete.
Az optimista szemüveg és egy szép idézetes színező díszíti ma boldogság falunkat, melyet a gyerekek készítettek a foglalkozáson. A kézműveskedés alatt lufit fújtam, aminek mosolygós arcot rajzoltam.
Nagyon népszerű volt a grimaszolós játék, amikor meg kellett nevettetni komoly arcot vágó társukat. Alig tudtuk abbahagyni, egyre több lett a vállalkozó játékos. Nagy vidámságban, sok nevetéssel zárult az óránk. 😊
Krafcsik Éva Gabriella gyógypedagógus
A gyerekekkel sokat beszélgettünk az optimizmus szó jelentéséről. Megbeszéltük, hogy nagyon fontos az életben a pozitív gondolkodás. Ha valami kellemetlen, vagy szomorú dolog történik velünk, nem szabad elveszíteni a reményt, és bízni kell abban, hogy végül minden jóra fordul.
Az októberi hónapban montázst készítettünk a gyerekekkel. Újságokból, folyóiratokból vidám arcú emberek képét vágtuk ki, gyűjtöttük össze és szívecske formára ragasztottuk fel. Néhány ügyes gyermekkel a csoportból „költőkké” váltunk és az új tanévről két versszakos verset írtunk. Alkotás közben sokat nevettünk és nagyon jól szórakoztunk.
A foglalkozást a Lehullott a falevél, szelek szárnyán útra kél című mozgásutánzó mondókával kezdtük. Majd papírból kivágott színes falevelekkel játszottunk. Feldobtuk a magasba, majd megkerestük a színben és formában ugyanolyanokat párkereső játékkal. Végül felhúztuk az optimista szemüveget és azon keresztül fedeztük fel az őszi természet szépségeit.
Erzsébethelyi Általános Iskola
Ebben a hónapban még erősítettük a hála érzését önmagunkban, és az optimista szemlélet kapott nagy hangsúlyt. Hálaköveket tettünk egy üvegbe, amikor hálásak lehettünk valamiért, majd optimista, vidám emberekről készítettek rajzokat a gyerekek, és gyűjtöttek hozzá képeket is. Ezekből készítettük el a tablónkat. Megpróbáltak optimista verset is írni párban. Néhány egészen jól sikerült.
A búzavirág csoportos gyerekek érdeklődve fogadták az új témát. Izgatottan várták a feladatokat és szívesen rész vettek a foglalkozáson. A gyerekek életkorát tekintve próbáltam a tevékenységet mozgással, játékossággal és barkácsolással gazdagítani. A napunkat relaxációval kezdtük, kifújtunk minden rosszat magunkból. Meghallgatták Tódi törpe meséjét, melyről beszélgettünk kicsit. Megismerték Boldog Blankát és Szomorú Szilárdot. Elkészíthették saját varázs szemüvegüket. A szemüveg segítségével elmesélték egy rossz élményüket, amely később megoldódott. Elkészítettük „értékeik fáját”, hogy tudják meg milyen fontosak mindannyian és mennyire értékesek, tehetségesek. Lezárásként pedig közösen táncoltunk és levezethették feszültségüket. A gyerekek mindnyájan önfeledten táncoltak a végén, miután felléptek a vár következő lépcsőfokára.
Október témaköre: Az optimizmus gyakorlása (okt. 21.)
A 3. órát közös énekléssel kezdtük, majd jött a relaxáció.
A gyerekek teljes mértékben tudtak azonosulni A szomorú királykisasszony című mese főszereplőjével. Megbeszéltük, hogy hogyan szokták egymást jó kedvre deríteni. Elmondták, hogy ők nem szeretnek rosszkedvű emberek társaságában lenni, mert akkor egy idő után ők is szomorúak lesznek. Nagyon aktívan dolgoztak, sikerült őket már az óra elején motiválni, így sokan jutottak szóhoz az órán. Mivel tetszett a diákjaimnak a történet, ezért érdeklődéssel fogadták a szituációs feladatokat. Az eltérő képességű gyerekek természetesen más-más feladatot kaptak. A tehetséges gyerekek inkább az önálló véleménynyilvánítás terén tudták megcsillantani képességeiket. De a gyengébb képességű gyerekek is kaptak testhezálló feladatot a különböző játékokban. Az egész órán remekül együttműködtek, senki sem volt kiközösítve, közösen segítették egymást. Az óra közben többször felhívtam a figyelmüket arra, hogy kit, hogyan lehetne bevonni a munkába. Úgy láttam, hogy az órám elérte célját, hiszen a diákjaim megértették a történet tanulságát és ezzel kapcsolatban el is mondták véleményüket.
Készítettünk közösen a negyedik órában három vidám napocskát, ahová a gyerekek kis cetlikre felírták, hogy mit sikerült a hónap folyamán sikeresen megoldaniuk és jelek segítségével a pozitív érzéseiket is kinyilvánították.
Az órák után azt vettem észre, hogy gördülékenyebben oldják meg még akár a nehezebb feladatokat is. Kölcsönösen segítették egymást, ami az éppen adódó nehézségek megoldásában is sokat jelentett számukra. Maguktól is képesek voltak a köszönet kifejezésére. Az óráimnak, úgy érzem, hogy pozitív nevelő hatása volt a gyerekek viselkedésére ill. az önértékelésüket sikeresen befolyásolta. Optimistábban álltak hozzá a különböző feladatokhoz. A legjobb élményem az volt, hogy boldognak és aktívnak láttam őket a feladatok oldása közben. Még a viselkedészavarral küzdő gyerkőcöm is elfogadóbb, segítőkészebb volt társaival szemben, amiért természetesen nagyon megdicsértem a többiek előtt. Sok jutalomkártyát és ötös érdemjegyet tudtam kiosztani az óra végén.
Meditációval zártuk az órát. Majd elénekeltük Bagdi Bella: Pozitív gyerek vagyok című dalát. Boldog voltam, mert igazán jó hangulatban teltek az órák.