A gyerekekkel az óra elején az optimizmus fogalmával ismerkedtünk meg, hallotta-e már valaki, tudjátok-e mit jelent? Azután mesehallgatás következett: A szikla című mesét hallgatták meg a gyerekek. Nagyon sok érdekes hozzászólás született, miért lehetett boldog a szikla. Ezután a hónap dala következett. Nagy sikert aratott a gyerekek körében, még a szünetekben is ezt énekelték. Az iskolánkban rendezett őszi fesztivált is e köré a téma köré szerveztük. A kifaragott tökök mellett színes papírlapokra pozitív gondolatokkal feliratoztunk: Mosolyogj! Légy boldog!… Ezeket lamináltuk a gyerekekkel és a tökökkel együtt elhelyeztük a városban, hogy az arra sétáló embereknek mosolyt csaljunk az arcára.
Az optimizmus gyakorlása
Kézműves szakköri vezetőként fontosnak tartom, hogy a gyermekek szeressenek alkotni. Ennek érdekében mindig igyekszem olyan légkört teremteni a foglalkozásaimon, amelyben jól érzik maguk a tanulók, így szívesen részt vesznek azon.
A közös alkotás mellett mindig jut idő beszélgetni, feltárjuk a jelenlévők aktuális problémáit, megosztjuk egymással az örömünket is, így egy bensőséges kapcsolat alakult ki a gyerekek és köztem.
A szakkör bevezetéseként arról esett szó, hogy mit is jelenthet az optimizmus.
Miután megbeszéltük a szó jelentését, megkértem a gyerekeket, hogy mielőtt elkezdenénk a közös alkotást, mindenki gondoljon vissza a délelőttjére, és emeljen ki valamit, ami szebbé tette a napját.
Végül a borongós őszi napon szivárványszínű faleveleket készítettünk az alsósokkal, hogy még inkább feldobják a hangulatunkat.
A tanulók számára ez még egy ismeretlen technika volt:
Egy A/4-es fénymásolópapír alá préselt faleveleket helyeztek el, úgy, hogy levelek erezete felfelé nézzen. A levelekre ráhelyezett fénymásolópapírt átsatíroztuk gyertyával, főként e levelek mentén, majd vízfestékkel „rávarázsoltuk” a faleveleket.
Nagyon élvezték a szakkörösök az egyszerű, de számukra eddig ismeretlen technika alkalmazását, gyönyörű művek születtek, és ami a legfontosabb: mindenki jó hangulatban hagyta el a termet, így folytatva a napi teendőket.
Csoportunkban a havi optimizmus témával kapcsolatosan kötetlenül, szabadon minden gyerek elmondhatta, hogy neki mi okoz örömet és miért szokott szomorú lenni. Megbeszéltük mennyire fontos a szeretet, a vidámság és hogy elhiggyük magunkról, bármire (mindenre) képesek vagyunk.
A pozitív életszemlélet kialakításában fontos szerepet tölt be az önbizalom, ezért annak növelésére eljátszottuk a Tükörjátékot a hónap során többször is. A gyermekek belenéztek a tükörbe és megmondták, hogy mi az, ami szép, jó bennük. Akinek ez nehezen ment, azoknak a társak segítettek megláttatni a jó tulajdonságot. Jó volt hallani a játék során, hogy a gyerekek több pozitív tulajdonságot is felfedeztek magukban és azt határozottan, bátran mesélték el. Eljátszottuk, hogyan tudjuk kifejezni a szomorúságot, a jókedvet és hogyan tudjuk felvidítani a szomorú társainkat.
Az ajánlásnak megfelelően préselt, őszi faleveleket használtunk fel, amiből különböző alkotásokat készítettünk. Nagyon ötletes és egyedi produktumok készültek.
A „Pozitív gyerek vagyok” dalt élvezettel hallgatták minden alkalommal. Élmény volt ez a hónap….sok vidámsággal, optimizmussal teli tevékenységekkel tűzdelt. 🙂
Az optimizmus témakörének feldolgozása:
A foglalkozást relaxációs gyakorlattal kezdtük: Égig érő fa vagyok…, Az egy kis levél elindult … kezdetű mondókával folytattuk, majd meghallgattuk és eljátszottuk Grylllusz: Öszi falevél című dalát. Ezután Gesztenyefutam játékot játszottunk. Ezután elmondtuk az Érett körte sárguló… kezdetű mondókát, és elénekeltük közösen a Mókuska, mókuska … kezdetű dalt.
A téma feldolgozását José Morán – Ulises Wensell: Derű vagy ború? – a mókusok és az optimizmus című meséjével folytattuk. A mese meghallgatása után arról beszélgettünk, hogy ki melyik mókusra hasonlít jobban a viselkedésében? Mi az, amit másképpen szeretnének? Mi az, amin változtatnának, ha megtehetnék?
A beszélgetés után mindenki gesztenyévé változott, és a szőnyegen összegömbölyödve pihentek meg egy kis gurulás után.
A foglalkozás utáni néhány napban is szívesen nézegették a mesekönyvet, és többször kérték ezt a mesét.
Optimista történetek mondása, olvasása.A gyerekek szivesen beszélnek örömükről, olvasnak vidám történeteket.Szivesen vesznek részt vidám történeteket bemutató színdarabokon.
Az órát relaxációs gyakorlattal indítottuk (arcizom lazítás játékosan). A hónap dalát meghallgattuk, majd közösen énekeltük. Megbeszéltük az optimizmus szó jelentését. Megfejtettük a rejtvényt. Meghallgatták a mesét ( A szomorú királykisasszony), kerestünk lehetőségeket, hogyan lehetne megvigasztalni. Elkészítettük a varázstükröt, amibe belerajzolták a saját optimista tükörképüket. Az órát egy képzeletbeli meditációs utazással zártuk le, melyben egy vidám, biztonságos helyre utaztak.