A gyerekekkel az óra elején az optimizmus fogalmával ismerkedtünk meg, hallotta-e már valaki, tudjátok-e mit jelent? Ezt követően mesehallgatás következett. A gyerekekkel együtt dolgoztuk fel, játszottuk el és beszéltük meg a történetet, majd egy jó kis kirándulás következett:)
Az optimizmus gyakorlása
Osztályommal szívesen részesítjük előnyben a pozitív gondolkodásmódot, az optimizmust. Ezen a foglalkozáson optimistán a jövőbe tekintettünk és a gyerekek leírták, mit szeretnének elérni a közel és kicsit távolabbi jövőben.
A reggeli kör alkalmával megbeszéljük a gyermekekkel a jelüket.
Tükörbe tekintenek, megnézik magukat.
Majd kézbe veszik a saját fényképüket.
Milyen a kedvük?
A reggeli kört a napi aktualitásokkal folytatjuk:
Milyen nap van ma? – mondóka, vers, ének
Megbeszéljük milyen kint az időjárás, milyen napszak van?
Beszélgetünk az évszakról, megbeszéljük az aktuális évszak jellemzőit.
Mit jelent az a szó, hogy derűs vagyok?
Szépnek, jónak látom a dolgokat, az engem körülvevő világot.
Milyen a derűs ember?
Válaszd ki a két kép közül: a mosolygós vagy a sírós kép illik a derűs emberre?
A mosolygós képet választjuk.
A derűs, optimista ember nem keseredik el, ha valami nem sikerül neki.
A derű a bizakodás fölénk borul, mint egy esernyő.
Kinyitok egy esernyőt, a fejetek fölé tartom.
Látjátok a derű is így véd meg minket attól, hogy rossznak, szomorúnak lássuk a dolgokat.
Bagdi Bella: Pozitív mondóka
Ha optimisták vagyunk, valóra válthatjuk az álmainkat.
Ti mire vágytok? Mutatok nektek képeket.
Válasszátok ki azt a képet, amelyik a kedvencetek, amit szeretnétek megvalósítani:
-mézeskalácsot sütni
-vidámnak lenni
-télen hóembert építeni
-játszani a családdal
Bagdi Bella: Pozitív gyerek vagyok
Az óra végén minden gyermek csupa vidám színnel, tenyérlenyomatot készít csomagoló papírra:
-sárga, piros, világoszöld, narancssárga, rózsaszín színekkel.
Látjátok ezek a színek mind- mind vidámságra derítenek bennünket.
Jó veled!…
Októberben valósítottuk meg, több alkalommal az optimizmus gyakorlása témakört. A hónap során több alkalommal foglalkoztunk a témával. Minden alkalommal, a gyermekekkel a naplégzés, relaxációs gyakorlattal kezdtük a foglalkozást, majd leültünk körben a szőnyegre. A foglalkozások alatt szólt a relax zene.
Megvalósított játékaink:
• Napimádással készültünk rá a mesére! Nagyon szívesen végzik el a gyakorlatsort a gyermekek.
• Kerekerdő kalandra hív téged verssel kezdtem, majd elmeséltem a Tódi törpe varázsszemüvege című mesét.
• A mese után beszélgettünk a szomorúságról, ki miért szokott szomorú lenni, majd elmesélhették a gyermekek, hogy kit, ki vagy mi segített megnyugodni.
• Megtanultuk a Tódi törpe Szebben látó mondókáját, melyet el is mutogattunk.
• Beszélgettünk saját értékeinkről, majd eljátszottuk, hogy kialakítottunk egy szeretetfolyosót, amin keresztül mentek a gyerekek, és amíg átment a folyosón, meg kellett simogatni, és pozitív értékeket kellett mondani rá!
• Egy másik alkalommal mindenki kiszínezhette a saját varázsszemüvegét, melyet felpróbáltunk és így is elmondtuk a verset. Ez után megbeszéltük, hogy milyen lehet a varázsszemüvegen látott világ, és mi az, amit másképp szeretnének. Mit változtatnának, ha megtehetnék. Nagyon érdekes válaszokat mondtak a gyermekek.
• Eljátszottuk a Témához kapcsolódó bábjátékot, mely nagyon tetszett a gyermekeknek, majd utána a tükörjátékot és az arckifejezések a tükörben játékot.
• Kinek milyen napja van játékot is eljátszottuk. Kihelyeztem egymással mellé a szomorú és a vidám szmájlit, majd mindenki eldönthette, hogy akkor éppen milyen a hangulata. Elmondhatta azt is, hogy miért szomorú vagy vidám. Utána a vidámak felvidították a szomorúakat. Bohóckodtak, simogattak, csikiztek, így a végére mindenkinek jó kedve lett. A végén a „Hova mész falevél dalra táncoltunk, mely ellazított minden gyermeket.
Eljátszottuk az ölelős játékot, szeretet átadó játékot! A gyermekek legkedvesebb barátaikkal csoportot alkottak, és megölelték egymást!
Nagyon jól éreztük magunkat a játékok során, a gyermekek szívesen vettek részt a játékokban, bátran válaszoltak kérdéseimre. Nagyon tetszett nekik a mese és a bábozás is. Nagyon büszkék voltak a szemüvegekre!
Vicces grimasz játékot kezdtünk a gyerekekkel játszani. Vidám hangulatban néztük magunkat és egymást, ahogy egy-egy érzelmet jelenítettünk meg. Végül arra kértem a gyerekeket, hogy rajzolják le azt az arcképüket, amit a leginkább vidámnak és boldognak látnak.
Mórahalom Város Önkormányzata Napköziotthonos Óvoda
Novemberi témakörünk a Csupafül csoportban az optimizmus gyakorlása volt. A gyerekekkel elkészítettük a saját varázsszemüvegünket, amelyen át még szebbnek látjuk világunkat. Beszélgetőköreink alkalmával szó volt sikereink eléréséről, akadályaink legyőzéséről, az optimizmus lényegéről. Meghallgattuk Tódi törpe meséjét, majd a tevékenységek lezárásaként Szomorú Szilárddal és Boldog Blankával játszottunk
Az októberi foglalkozásunkat egy villámrelaxációval kezdtük, majd megkértem a gyerekeket, hogy igyekezzenek megfogalmazni, hogyan érzik jelenleg magukat, majd megpróbáltuk kibontani, hogy kinél mi idézte elő az adott lelkiállapotot. A szomorkodóknak, kevésbé jókedvű vagy nyugtalanabb gyerekeknek megígértük, hogy őket is mosolyra fakasztjuk, és ez valóra is vált amint előkerült a túlméretezett optimista szemüveg. Már a látvány is mosolygásra késztette a gyerekeket, de az „optimista tanácsadás” tovább fokozta az oldott hangulatot. A mese (Az aranyszőrű bárány) meghallgatása után arról beszélgettünk, hogy miért jó nevetni, milyen hatással van ránk, ha másokat nevetni látunk vagy mi magunk nevetünk valamin. Hamar összekapcsolták, hogy a nevetés, enyhíti a szomorúságunkat, jobban érezzük tőle magunkat, s így el is jutottunk oda, hogy megfogalmazzuk: nehézségeink esetén is fontos, hogy megőrizzük a hitet abban, hogy sikerül majd valóra váltanunk, amit elterveztünk, és hogy a dolgok előbb-utóbb jobbra fordulnak. Ezt követően megkértem a gyerekeket, hogy rajzolják le a varázsgömbbe felnőttkoruknak azt a legjobb eseményét, amit kívánnak maguknak, és amit úgy gondolják, mindenképp el fognak érni. A foglalkozást a rajzok bemutatásával, és beszélgetőkörrel zártuk.
A gyerekekkel első alkalommal vettünk részt a Boldogságóra keretein belüli foglalkozáson. A havi témánk az optimizmus volt. Beszélgetéssel indítottunk, megbeszéltünk az optimizmust, mint fogalmat, jelentését. Mindenki próbált hozzászólni, de sokak még így sem tudták, hogy miről is beszélünk. Választhattak, hogy smiley jeleket készítenek vagy optimista szemüvegeket. Hát a smiley nyert. Ezeket hurkapálcára ragasztották és a nap folyamán játszhattak velük.
Gondolatébresztőként a Bogyó és Babóca című sorozat Hímestojások epizódját tekintettük meg. Megbeszéltük ki, hogyan oldotta volna meg a felmerülő problémát. A foglalkozás további részében az optimizmus szóval ismerkedtünk, majd a gyerekek megrajzolták optimista szemüvegüket, melyen keresztül nézve színesebb, vidámabb, kevésbé félelmetes a világunk.
Nagyon fontos, hogy gyermekeinket az optimizmus szellemében neveljük. A tanulók nagyon sok nehézséggel küzdenek életük során és aki optimista, az ezekkel a nehézségekkel is könnyebben küzd meg.
A bevezető beszélgetés után, idézeteket olvastunk a gyerekekkel. Optimista naptárat osztottam a gyerekeknek, akik ennek nagyon örültek. Legalább 10 napot kellett megcsillagozniuk és elvégezni azt, amit kiválasztottak.
Hónap dalára mozogtunk együtt több órán keresztül is.
Matematika, írás órán az elsősökkel optimista szemüveget vettünk fel, hogy még könnyebben meg tudjuk oldani a feladatokat.
A felsősökkel kártyajátékot is játszottunk, illetve a gyerekek egymásnak optimista, megerősítő üzeneteket írtak titokban.
Önfeledten, hasznosan, jó hangulatban teltek az októberi boldogságórák.