Az optimizmus feltárását a pozitív szemlélet kialakítására helyeztem a hangsúlyt október havában.
A hónap dalát már nagyon jól ismerik a gyerekek, mely az egyik nagy kedvencük.
Szívesen engedik el magukat a hallgatása és éneklése közben, többször még táncra is pördülnek.
Minden csoportomba a rossz dolgokat, élményeket elevenítettünk fel, hogy egy más szemszögből is nézzünk az elmúlt események mögé.
Kezdetben beszélgettünk arról, milyen is lehet egy optimista ember. Mit is jelent maga a szó.
Majd a saját magam rossz élményein keresztül mutattam be azt, hogy hogyan lehet ránézni, másként.
Most legyünk szomorúak? Vagy nézzünk a helyzetre optimistán?
Ki melyiket választaná?!-kérdések hangzottak el.
Felső tagozatos rajzórán egy szógyűjtéssel kezdtünk, melyet az adott tananyag témakör anyagához illesztve rajzolták le a számukra pozitív szó kezdőbetűiből gyűjtött élményt.
Ezt követően ki is raktuk a pozitív szót.
Illetve a Halloween témakörben készítettünk papírból tököt és abba egy szívet hajtogattunk, melyre ráírtak, egy számunkra pozitív szót.
Az előseimmel is rajzok segítségével forgattuk át a rossz élményeiket pozitívba.
Majd egy iskolai teremdekorációs versenyen is készítettünk egy ingyenes pozitív üzenethúzást mind a gyermekek és pedagógusok számára. A szellem szájába benyúlva egy 5 literes befőttes üvegben voltak az üzenetek.
Nagyon nagy örömömre szolgált a sikere, az akciónknak.
Az optimizmus gyakorlása
Budapesti Egyesített Középiskolai Kollégium
Helyszín: M. 19., 316-os tanulószoba
Téma: Az optimizmus gyakorlása
Cím: Miért ne lehetne? Okos, ügyes és pozitív vagyok!
Foglalkozásvezető: Lőrincz Norbert, kollégiumi nevelőtanár
Jelenlévők: 10 fő
A foglalkozás célja volt, hogy kollégistáink ismerjék fel, hogy az optimizmus szoros kapcsolatban van az önbecsüléssel, saját pszichológiai jólétünkkel, és egészségünkkel.
A foglalkozásra való érzelmi és értelmi ráhangolódásként ötletbörzét tartottunk. A résztvevők első feladata volt meghatározni, mit jelent nekik az optimizmus. Majd pedig azt is meg kellett fogalmazniuk, miért fokozhatja a boldogságot.
Mindenki elmondhatta, számára mit jelent az optimizmus és miért fokozhatja a boldogságot.
Ezek után beszélgettünk a pesszimizmus jelentéséről, illetve, hogy hogyan gondolkodik egy pesszimista.
Tartalmas válaszokat fogalmaztak meg.
Ezt követte egy rövid tanári magyarázat arról, mit jelent valóban az optimizmus szó, miért mondjuk, hogy „reménykedő realista” az optimista emberre, illetve, hogy milyen stratégai szerint gondolkodik az optimista.
Ezek után egy – a foglalkozásvezető által összeállított – feladatlapon dolgoztak a résztvevők. 6 pesszimista mondatot kellett optimista minőségűvé átalakítaniuk.
A harmadik, egyben utolsó feladatként megtudhatták magukról, mennyire optimisták is valójában. (HUNOPTI OPTIMIZMUS TESZT, Forrás: Dr. Köteles Ferenc, ELTE PPK)
Ebből a tesztből megtudhatták, milyen az önértékelésük, megküzdési képességük, közvetlen optimizmusuk. Ki is elemeztük, kire, mi a legjellemzőbb.
A foglakozás vége előtt mindenki elmondhatta, szerinte mire volt jó a foglalkozás.
Értő módon, kellő komolysággal és humorral dolgozták fel a témát.
Készítette: Lőrincz Norbert
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium
Középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók általános iskolája
Sziklaforrás csoport
Készségfejlesztő Iskola
Hegyipatak csoport
Szépkereső
Ez a kicsik számára nagyon jó játékká vált. Egy közös képkeretet találtunk, amibe csak három gyerek fért el, egyszerre, kényelmesen. Eredetileg úgy gondoltam, majd külön-külön megkapják a képkeretet és egyesével megállnak, megmutatják a kedvenc dolgaikat a teremben. Itt más történt! Mindenki egyszerre akarta a szépet megmutatni.
Csoportomban a legtöbb gyerek nem beszél, de remekül megértik a feladatot és megértetik magukat! Mindent szó szerint vesznek, és a szerint cselekszenek.
A feladat az volt, hogy a képkereten keresztül vegyük észre a szépet. Először is, mindenki bebújt a keretbe, majd szavak nélkül, mindenki a saját akarata szerint indult el a választott dolog irányába, persze ez nem ment. Egyességre kellett jutni. A kislányok előre engedték a fiúkat és közben Ők keret nélkül is mentek a saját útjukra.
Majd a játék és az együttműködés jegyében együtt is, hármasban is bejártuk az őszi hangulatú termet, majd kint a szabadban is tettünk egy Szépkereső kört.
A Készségfejlesztő Iskolásokkal fantáziajátékot játszottunk a képkerettel, majd elmesélték mi szépet képzeltek behunyt szemmel. Volt, aki illatot, virágot, rózsaszín kabátot, zenét, finom vacsorát, cicát talált a pár perces meditáció alatt a képkereten keresztül. Róluk is készült közös fotó, hogy ne felejtsék a Szépkereső játékot.
Néhány szép fotót el is küldünk az olvasóknak a játékunkról.
A hónap témája az optimizmus gyakorlása volt. A gyerekekkel meghallgattuk a Pozitív gyerek vagyok című dalt, majd a hónap meséjét, Tódi törpe varázsszemüvege című mesét meséltem el nekik. A mese után a gyerekek saját varázsszemüveget készítettek, melyet a gyerekek felvettek, és elmondták mit látnak a varázsszemüvegen keresztül. A gyerekek a tevékenység során nagyon érdeklődőek voltak, és szívesen vettek részt benne. A dalt azóta már a gyerekek kérésére többször meghallgattuk.
Kőbányai Széchenyi István Magyar-Német Két Tan. Nyelvű Általános Iskola
Szokásunkhoz híven a Hónap dalának meghallgatásával kezdtünk: Bagdi Bella: Pozitív gyerek vagyok.
„Mert én egy pozitív, pozitív gyerek vagyok! Én bármikor bármire képes vagyok! Mert én egy pozitív, pozitív gyerek vagyok! Én bármikor bármire képes vagyok!”
Elhatároztuk, hogy készíteni fogunk1 KÉPES 😊 dobozt, amiben összegyűjtjük majd azokat a tetteinket, amikre képesek voltunk.
Beszélgettünk a pozitív szó jelentéséről. Összegyűjtöttünk pozitív (JÓ) tulajdonságokat:
szófogadó, segítőkész, lelkiismeretes, tisztelettudó, becsületes, együttműködő, barátságos, gondoskodó stb..
Utána beszélgettünk a pozitív gondolkodásról, az élethez való pozitív hozzáállásról.
Ezt követően mindenki elmondta, hogy miért hálás perpill. ( „Adj hálát mindenért, amid van!” )
Hiszen a hála, a szeretet és a boldogság az egyik legmagasabb rezgésű energia, ami segíti a pozitív gondolatok áramlását. Ezért kell optimistán állni a dolgokhoz és a jó dolgokat észre venni. Ezért lerajzoltuk a Hálafüzetünkbe1MOSOLYKA mellé, hogy mi tesz bennünket boldoggá, minek tudunk örülni. Sok gyerek mondta a családdal való együttlétet, játékot. De többen mondták, hogy ha pirosban mennek haza: az a legnagyobb boldogság.
” A jó és a rossz nem két külön világ, hanem ugyanannak a dolognak a két oldala, és tényleg minden csak azon múlik, épp milyen megvilágításból nézed.” Laurell Kaye Hamilton
Így lerajzoltuk azt is, hogy mitől vagyunk szomorúak,1 SZOMORKA mellé. Legtöbben az esőt írták, mert nem lehet menni játszani vagy a betegséget. Ezután megbeszéltük mire jó az eső, vagy mire lehet kihasználni az esős időt. Például1közös családi társasjátékozásra. Így elkerülhetjük,hogy pesszimistán lássuk a világot.
Csoportmunkában megnéztük az ötödikesek tavalyi montázsképeit, hogy őket mi tette boldoggá, és mi melyikkel tudunk azonosulni. Mi az, ami feldob?!. 😊
Az óra végén megnéztük a kedvenc mesénket: A melegszívű medvét és mi is megölelgettük egymást, mint ahogy a medve a fákat. <3
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium
Készségfejlesztő Iskola
Hegyipatak csoport
A történetek, amelyek az egyes élethelyzetek hoznak magukkal mosolyt, vidámságot, vagy bosszúságot hoznak magukkal. Mégis az a jó, hogy az emlékezetes az lesz, amit szívesen emlegetnek, ez a kellemes, a felemelő, az optimista érzés. Tanulóim általában izgulnak a sikerért, bízva bíznak, hogy –jó lesz! Egymás balszerencsés lépéseit is elfogadják legtöbbször, de szorongva hallgatják. Velük jó és rossz dolgok egyaránt történnek. Azt tudják, hogy az egyik jó érzés, a másik nem. Közben biztatással fordulnak a vágyott irányába, ez az Ő optimizmusuk. Amikor önmaguknak kell kijönni egy helyzetből, sokszor tanácstalanok, majd sajátos gondolkodással oldják meg.
Bence története:
– Emlékszel, mikor kicsi voltam, nagyon szerettem rajzolni. Te tanítottál, és mindig mondtad, hogy ne feketével színezzek, de én akkor is feketével színeztem, elrontottam a rajzomat. Színezni nem is szerettem. Megtanítottál fecskét rajzolni, mindig azt rajzoltam, az szép lett feketén is, meg a kutya is. Utána más színű állatokat és mást is rajzoltam. Választottuk a többi színt is. Akkor már szerettem színezni. A másik színt kellett választani és lett!
Egy másik történet:
– Nemrégen jöttem ide iskolába. Nem ismertem senkit. Tudtam, hogy jó lesz, mert a másik iskolában nem szerettem lenni. Azt akartam, hogy szeressem a többieket és ne beszéljek a másik helyről. Minden nap hazamegyek és filmet nézek. Így akartam és jó is így.
Jázmin:
– Reggel nagyon korán kelek, azt nem szeretem, de utána örülök, mert jön értem a busz és utazni szeretek. Várom, hogy felszáll-e mindenki a „támogatós” buszra aki velem szokott utazni. Ezért felejtem el gyorsan a reggeli felkelést.
Az optimizmusuk építgetése céljával a pesszimista történeteket mélyen elástuk magunkban, kitöröltük, így nem is írok róla. Táblákon a hangulatjeleket mutatva értékelték egymás eseteit.
Az óra végén a zene jól jött!4
Bár kevesen voltunk, annál lelkesebbek! A nyuszi csoportosok az optimizmus témakörével ismerkedhettek meg egy foglalkozáson keresztül. Relaxációs gyakorlattal kezdtünk, majd elismételtük a már tanult Boldogságórás mondókánkat. Ezt követően az optimizmust egy mesén keresztül próbáltam átadni a gyerekeknek, bábok segítségével. A mese címe: Tódi törpe varázsszemüvege. Ezt követte az, hogy mindenki készíthetett olyan szemüveget, mint amilyen Tódi törpének is volt a mesében. Természetesen a mondókáról sem feledkeztünk meg hozzá. A foglalkozás zárásaként pedig, aki szerette volna kiszínezhette Tódi törpe házát.
Jármi- Papos-őr Általános Iskola
A gyerekek nagyon szeretik a boldogságórákat. Lelkesedéssel várják a bevezető meséket, a relaxációs gyakorlatokat, a kézműves tevékenységeket, logikai játékokat. Minden alkalomra érdekes tevékenységeket készítek elő a számukra. Az első alkalommal az életkorukhoz igazodó, Sün Balázs meséjét dolgoztuk fel. A gyerekek az irányításom mellett megfogalmazták, hogy Sün Balázs bármilyen problémát optimista módon képes kezelni, és megoldani. A végső következtetésünk mégis az volt, hogy a szeretet mindig összetart egy közösséget, így az osztályunk tagjait is. Ezután egy üres képkeretbe a saját optimista, vidám arcukat rajzolhatták le a gyerekek. A képkeretet mindenki saját elképzelése szerint színezte egyedivé. Egymásnak megmutatva a rajzokat jól megszemléltük azokat, s mindenki felismerte az elkészült képekben társainak valamilyen egyéni jellemvonását. A beszélgetést követően az osztály végében elhelyezkedő „boldogság falunkat” dekoráltuk közösen az elkészült munkákkal. A hónap alatt sokat bátorították, segítették egymást a gyerekek. Nagyon jó volt látni, milyen pozitív hatásokat tudunk kiváltani a tanulóinkból a foglalkozások segítségével.
Ebben a hónapban az optimizmus témakörével és a lelki egészséggel foglalkoztunk. A munkafüzet feladataival igyekeztünk feldolgozni az optimizmust. Ehhez készítettünk optimista képkeretet és virágot is. A gyerekek a virágszirom készítést páros munkában végezték, nagyon tetszett nekik.
A lelki egészség fogalmáról is beszélgettünk, ehhez kapcsolódóan is virágot készítettek a gyerekek.
Októberi boldogságórák nagy részében kis állatokká változtunk. Egy–egy fejdísz segítségével alakultunk át sünökké, rókává, borzzá, gilisztává, csigává… Relaxációs gyakorlattal kezdtük avarlakó életünket. Majd megismerkedünk a hónap meséjével, Mindenki elmondhatta sérelmeit, panaszát. Minden kis állat begyűjtötte a szűcs által készített bundákat. Ezekkel felvértezve megszülettek a kívánságok is.
Sünik hajtogatásával az Optimista Sünbirodalom létrehozásával folytattuk boldogságóráinkat. Megfogalmaztuk, hogy mitől lesz szép októberünk. Mi magunknak és másoknak is igyekeztünk széppé varázsolni. Iskolai szinten megünnepeltük az Állatok Világnapját, a Zene Világnapját és a Vendel napot. az Ölelés Világnapján az utcára mentünk „ingyen ölelést” osztogatni.
Képzeletbeli utazást tettünk a jövőbe. Milyen lesz az életünk, mit szeretnénk elérni kérdésekre válaszoltunk egy időutazó gépbe ülve. A tervezéshez rajzokat is készítettünk.
Terveztünk divatos ruhadarabokat is. Szabtuk, majd az öltöztetős babáinkra igazítottuk a színes szoknyákat, ruhákat, cipőket. Az elkészült ruhákból, felöltöztetett babákból egy elképzelt birodalom divatmagazinját is összeállítottuk. Végül optimista szemüveget terveztünk és húztunk magukra.