A boldogságórák a csoportunkban mindig nagyon jó hangulatban telnek, a gyerekek szívesen vesznek részt a beszélgetésekben, és mindig az adott témához pozitívan állnak hozzá. Októberi hónapunk témája az Optimizmus gyakorlása volt. A téma feldolgozását egy beszélgetéssel kezdtük, ahol mindenki elmondhatta, hogy volt-e már szomorú, ha igen akkor miért és, hogy ilyenkor kinek sikerült őt megvigasztalni. Majd egy vidám-szomorú játékkal folytattuk, Boldog Dóra körbe járt és mindenki az arcával kifejezhette neki, hogyan érzi magát. Szomorú Szilárd és Boldog Blanka jelekből választhattak a következő játékban, ahol meg kellett nevettetni azokat a társaikat, akik szomorú arcot választottak. A játék célja az volt, hogy vidámságot kellett egymás arcára varázsolni.
Kisebb csoportokban az érzéseink című társasjátékot többször vettük elő és a képek válogatásával beszélgettünk a jó és rossz hangulatról, érzésről, mikor mit éreztek már ők is, hogyan sikerült megszabadulni a rossz érzéseiktől, ki és hogyan segített nekik ebben. A gyerekek nagyon megkedvelték a játékot, így mindenki többször vett részt benne.
Az optimizmus gyakorlása
Bármilyen rossznak tűnjön is egy-egy helyzet, sosem tudhatjuk igazán, mi sül ki belőle.
James Norbury
Kehidakustányi Deák Ferenc Napköziotthonos Óvoda
Mint minden Boldogságóra kapcsán, előkerül Csupaszív a csoport kabalája, ez októberben sem volt másképp. Vele előkerültek színes falevelek is, két nagycsoportos kislány a fa vasút elemeiből őszi fa készítésébe kezdtek.Miközben készült meghallgattuk a hónap dalát, és Gryllus Vilmos Őszi falevél című számát, mese következett, Tódi törpe varázsszemüvege. A gyerekek szívesen hallgatják a mesét,ez a mese pedig épp Kerekerdőről és a benne lakó Tódi törpéről és az erdei állatokról szólt, tanulságos történettel. A mese után a mozgásé volt a főszerep, a mese végén lévő mondókát mondogattuk és mozgással kísértük. Őszi hangulatot is idéztünk, megjelenítettük a csoportszobában,szélként susogtunk, falevélként zizegtünk,esőként kopogtunk, így utánoztuk az őszi természet hangjait. Majd megbeszéltük, hogy mi a mindennapokat és nemcsak a Boldogságórákat próbáljuk élményekkel, játékkal, nevetéssel megtölteni, hogy minél optimistábbak legyenek ezáltal is. A foglalkozás végén előkerült egy őszi játék is, mellyel örömmel játszottak a gyerekek.
A foglalkozást azzal kezdtük, hogy összegyűjtöttük és megfogalmaztuk, milyen tulajdonságai vannak az optimista ill. a pesszimista embernek: hogyan gondolkodik, milyennek látja a világot, stb.
Elolvastuk „A lakatlan sziget” c. történetet, ami nagyon jó gondolatébresztőnek bizonyult, mert egy sokrétű, tartalmas beszélgetés kerekedett belőle. A gyerekek különböző emlékeket, helyzeteket, tapasztalatokat meséltek el, kiemelve, hogy akkor éppen mennyire pozitívan vagy negatívan álltak hozzá, és ennek következtében milyen módon sikerült rendezni/lezárni a dolgot.
Elkészítettük az optimista és pesszimista szemüvegeinket, és különböző szituációkat egyik és a másik „lencsén” keresztül is megvizsgáltunk. A szemüvegek azóta is a fiókban vannak, és szükség esetén előkapjuk és felvesszük az optimistát.
Papi Kölcsey Ferenc Általános Iskola, Aranyosapáti Tagiskola
Optimistán tekintünk a jövő felé, amit tőlünk telik megtesszük a Föld megóvása érdekében. Novemberben minél több hulladékot próbáltunk újrahasznosítani. A következő játékok így születtek.
Kölcsey Ferenc Főgimnázium ,29-es számú Napközi Otthonos Tagóvoda
Az Optimizmus témakör keretén belül a gyerekek érdeklődéssel hallgatták meg a Bundavásár című mesét. A kedves kis történet kapcsán ismerkedtek meg azzal a kis sünnel, aki akárcsak a mese többi szereplője, arra vágyott, hogy meleg bundát kapjon, mely megvédi őt a hidegtől. Csak a történet végén derül ki, mennyire derűlátó és bizakodó volt a kis sün, aki büszkén viselte a tűpárna bundát, ami neki utolsóként, maradékul jutott. Optimizmusának azonban meg lett a jutalma, hiszen az elnyert bunda egész élete során védelmezni fogja őt minden támadójától.
A gyerekek megértették, milyen fontos dolog az optimizmus, és az, hogy mindig merjünk hinni abban, hogy jól alakulnak a dolgaink, hogy előbb utóbb sikerülhet minden, amit igazán szeretnénk. Később pedig minden óvodás elkészítette a maga aranyos, bizakodó szívű sünikéjét.
Október hónapban az optimizmust vettük górcső alá.
Először tisztáztuk a szó jelentését, ezután arról beszélgettünk, hogy ki mire tud optimizmussal tekinteni.
Időgépeset játszottunk, amelyben mindenki beül a saját időgépébe, és elmondja, hogy mi történik vele a jövőben. Nagyon érdekes és szórakoztató történetek kerültek elő.
Levezetésképpen süniket készítettünk, akik összebújva szeretik egymást és várják a jó idő eljövetelét.
Az osztály tanulói megismerték, miért fontos optimistának lenni. Meghatározták optimista álmukat 8. osztályos szemmel.
A hónap során az optimizmusról, pozitív világlátásról beszélgettünk. Elmeséltem nekik Tódi törpe varázsszemüvegét, mely annyira tetszett a gyerekeknek, hogy a mese után még egész sokat beszélgettünk a történet cselekményéről. A hónap során pedig mindenki elkészíthette magának a kis varázsszemüvegét, melyet megbeszéltünk, hogy tartsanak a fiókjukban, és ha rosszkedvűek bátran vegyék fel.
A gyerekek bábjáték által érthették meg az optimizmus fogalmát.
A óvodások megismerhették Optimista Oszkár történetét.