Ismét egy tartalmas beszélgetéssel indult a napunk – mikor vagyunk szomorúak, mi tesz minket boldoggá. Mivel október 15 az ölelés világnapja, ezért beleszőttem a téma feldolgozásába ezt a pozitivitást sugárzó mozdulatot.
„Mit szólnál egy öleléshez,
jól esne az te neked?
Bele lenne csomagolva
barátság és szeretet.
Az ölelés azért csodás:
szívünk, lelkünk benne van.
Nem is értem, miért félnek
kipróbálni annyian?” (Aranyosi Ervin: Baráti ölelés)
A gyermekek önállóan elmondták nemrég átélt pozitív és negatív érzéseiket – csodálattal hallgattam, hogy a többségnek már nem a tárgyak hozzák az örömöt, hanem egy érintés (pl. ölelés), egy élmény (kirándulás) és ami elszomorítja őket az sem tárgy birtoklásához köthető, hanem egy veszekedés a családban vagy egy betegség … azt is megfogalmazták, hogy az ölelés jó érzés, utána elfelejtik a bánatot, utána már nem szomorkodnak – ez bizonyítéka annak hogy a Boldogságórának van létjogosultsága már óvodás korban is, hiszen ez a harmadik nevelési évünk eleje mikor nemcsak havonta 1 alkalommal, hanem a mindennapi életünket áthatja a 10 téma, mely idővel beépül a magánéletükbe, hétköznapjukba.

Optimizmus témakörben töltöttünk egy hetet a gyermekekkel. Rávilágítottunk, mit is jelenthet ebben az életkorban az ,,optimizmus”. Megbeszéltük, hogyan is legyünk kedvesek, anélkül hogy előre elvárásaink lennének társainkkal szemben. Próbáltuk minden nap ezt előtérbe helyezni, és minél több kedvességet, jóindulatot, előzékenységet gyakorolni magatartásunkban. Közös munka eredményeképpen létrejött a „Sünbirodalom” c. plakát, mely az óvodai faliújságunk központi díszítő eleme lett az ősz folyamán.

Minden évszakban megkeressük és megtaláljuk a szépséget, az örömforrást. Az ősz terményekben, termésekben bővelkedő időszak. A természet megfigyelésére, a felfedezés élményének megélésére a séták, illetve a szabad levegőn való tartózkodás ideális alkalom. Lelkesen gyűjtjük az utunkba kerülő terméseket. A piacon látható idényzöldségekkel ismerkedünk. Barkácsolás során új köntösbe jelenítjük meg a természet kincseit. Burgonyából sünit/süni birodalmat „varázsolunk”. A kedvelt kis mesehős történeteit hallgatva (és vele azonosulva) a gyermekek átélhetik a nehéznek tűnő helyzetekhez való pozitív hozzáállást, a magukba vetett hit erejét.

Boldogságóra – Október: Az optimizmus gyakorlása

A gyermekek viselkedésén nagyon megérződik a családokban, vagy a körülöttük kialakult esetleges félelmek, aggodalmak, jó kedv, vidámság, nyugalom. Esetleg kevesebb időt töltöttek velük, vagy a szabályok felborulnak, akár nem is mindenhol van. A megoldási technikákat egy-egy konfliktushelyzet során nem tudják alkalmazni, nehezükre esik. Néha figyelmeztetni kell őket az erőszakmentes megoldásokra, a kérés technikájára. Azonban az empátia egyre több gyermeknél érzékelhető.
Úgy érzem, a pozitív gondolkodás, egyre közelebb van hozzájuk, de sok beszélgetést, tapasztalatot kell még megélniük ezzel a fogalommal kapcsolatban. Nekünk kell jobban erre fókuszálni, hogy ez a korosztály is megértse, szavakba tudja önteni, hogy ez mit takar. Számunkra miért fontos az optimista gondolkodás, milyen kárt okozhat ennek hiánya és milyen örömöket a tudatos használata.
A „Tódi” törpe varázs szemüvege című mese meghallgatása nagy hatással volt rájuk. A Boldogságóra e témájával hozzájárultunk egy kicsit, hogy átsegítsük a gyerekeket az esetleges nehezebb időszakon. A gyerekek lerajzolták hogyan képzelik el a saját „varázs szemüvegüket.

A csoportban nem ismerünk akadályokat. Közösen megoldunk minden elénk táruló nehézséget. Hegyet mászunk, madarat reptetünk, boldogság köppenyt és időgépet készítünk, ahol szárnyalhat a fantáziánk, egyre messzebb az óvoda falain túl.