A Boldogságóra Alapprogram havi témája: Az Optimizmus gyakorlása volt.
Mivel a boldogságóránkat az Ölelés világnapján tartottuk, öleléssel kezdtünk.
“Minden nehéz volt, mielőtt könnyűvé vált.” Ráhangolódásképpen beszélgettünk a gyerekekkel olyan helyzetekről, amikor valami új dolgot tanultak, és az első próbálkozások után úgy érezték, hogy ez nekik soha nem fog sikerülni.
Megbeszéltük az optimizmus és pesszimizmus szó jelentését. Szavaztunk és mindenkinek a pozitív hozzáállás, a bízom benne, a kitartok és megoldom, megcsinálom gondolatok tetszettek a legjobban.
Optimista szemüveget készítettünk:
Elképzelték, hogy van egy olyan varázsszemüvegük, amelyet, ha felvesznek, meglátják a rossz dolgokban is a jót! A gyerekek elkészítették saját varázsszemüvegüket, választhattak szemüvegformák közül és az szabadon, örömmel varázsszemüveggé varázsolták.
A „varázsigét” megtanultuk pikk-pakk, és örömmel hangoztattuk. Az ajánlott „Pozitív gyerek vagyok” Bagdi Bella dalt szívesen fogadták, mozogtak rá és szinte azonnal elsajátították a szöveget és a dallamot.
Az optimizmus gyakorlása
Boldogságóránkat Bagdi Bella: Pozitív gyermek vagyok c. dalának meghallgatásával kezdtük, majd többször elmondtuk a Kitartás erősségmondókánkat. Miközben ezt mondogattuk a legot kiborítottuk a szőnyegre s az apró szétszórt játékokat kellett elpakolni lábbal a kis vödrökbe. Többször is volt hogy sikerült kiborítani, de lelkesen mindig újra és újra elkezdték felszedegetni. Azt mondták, hogy nem is olyan egyszerű játék ez. Kitartóan csapatmunkával sikerült felszedni az összes apró játékot. Nagyon büszke voltam a kis ovisaimra.
Mit jelent az, hogy valaki pozitív? A válaszokat jól megfogalmazták a 2/B-s lányok. A következőkben az optimista felhők feladatot oldottuk meg. Először optimista szavakat, gondolatokat gyűjtöttünk közösen, majd ezekből választottak és írták be a tanulók a felhőcskékbe. Beszélgettünk arról, hogy mivel lehet mások szomorúságát elűzni, kivel osztják meg, ha rossz kedvük van, miért jó, ha megosztjuk másokkal a gondjainkat. Majd az volt a feladat, hogy mindenki fogalmazzon meg egy optimista mondatot.
Kezdő relaxációként a gyermekek kitárt karokkal szálltak a magasban, mint a madár, így érkeztünk meg a szőnyegre. Itt már várt minket szomorú Szilárd és boldog Blanka, akikkel egy jót játszottunk.
Végezetül az optimizmus témán belül a tükör játékot játszottuk el a gyermekekkel . Először én mutattam be a feladatot, elmondtam mit látok magamban szépnek. Majd a gyermekek következtek. Miután minden gyermek elmondta, ki-mit szeret magán/magában, én is elmondtam én mit látok rajtuk/bennük szépnek. Ezzel is segítve a gyermekekben pozitív énkép kialakítását.
1-ES SZÁMÚ NAPKÖZIOTTHON, NAGYKÁROLY
A lelki egészség világnapja alkalmával tartottuk meg az októberi Boldogságóra foglalkozást, melynek kezdetén köszöntöttük egymást, átöleltük magunkat és a hozzánk legközelebb álló csoporttársunkat.
Ezt követte a pillanatnyi érzelmeinkről való beszélgetés.
Érzelemkártyákat mutattam fel (pl. mosolygós, szomorú, dühös arcok), és a gyerekekkel megbeszéltük, mikor éreztek ilyet, majd azt segítettem nekik megérteni, hogyan lehet nehéz helyzetekből pozitív tanulságokat levonni.
Pozitív gondolkodás játékok formájában:
„Bátorító mondatok”: Egy körjáték, ahol a gyerekek pozitív üzeneteket mondanak egymásnak, pl. „Nagyon ügyes voltál, ahogy felépítetted a kockatornyot!” Ez fejleszti a társas kapcsolataikat, és erősíti az egymásba vetett bizalmukat.
„Mi lehet a jó oldala?”: A gyerekek elé tárok egy helyzetet (pl. esik az eső, vagy eltört a játék), és a gyerekeknek meg kell találniuk, mi lehet a jó oldala. (Pl. „Esik az eső, de így lesz szép zöld a fű”).
A játék végén előkerül a varázsszemüveg, melynek segítségével könnyebb meglátni a dolgok jó oldalát.
A gyerekek elkészítették saját varázsszemüvegüket: választottak az előre elkészítettekből, és díszítették kedvükre!
Közösen mondtuk el a nap varázsigéjét: Van nekem egy szemüvegem, ha felteszem azt, Szebbé válik minden benne, amit megmutat!
A foglalkozást kezdő relaxáció
előzte meg. „Totyog a liba, nagy a
galiba’ A gyerekek nagyon
szerették a libákat utánozni.
A foglalkozást kezdő sétálós
énekléssel kezdtük, Bagdy Bella:
Pozitív gyerek vagyok a
Világomban minden rendben van
Bezzeg Anna: Tódi törpe varázsszemüvege című
mese minden gyereket lekötött,
majd elmondták, hogy milyen lehet
a varázsszemüvegben látott világ. Elkészítették a saját
varázsszemüvegüket.
Voltak, akiknek kedvük tartotta elkészíteni Szomorú Szilárdot és Boldog Blankát.
A csoportszoba tükrében jót játszottunk, a gyerekek elmondták, hogy a tükörbe nézve mi az ami szép, jó benne.
A Boldogság várunknak a második
lépcsőfokára rárajzoltuk az
optimizmus jelét.
Az optimizmust nehéz megfogalmazni. Az első beszélgetés alkalmával körüljártuk, hogy mi kell ahhoz, hogy pozitívan tudjunk hozzáállni a dolgokhoz. A következőket állapítottuk meg: derű, szeretet, törődés, barátságok, boldogság, fontos legyek valakinek, bízni a jövőben, biztatás, kedvenc időtöltésem, sok mosolygás. Ezek megléte nélkül nehéz lenne optimistának lenni. Második alkalommal elkészítettük a varázsszemüvegeinket.
A boldogságóra során az optimizmus gyakorlását helyeztük a középpontba, mivel az optimizmus segíthet a gyermekeknek a pozitív szemlélet és a nehéz helyzetekhez való rugalmas alkalmazkodás elsajátításában. A foglalkozások célja az volt, hogy a gyerekek megtanulják a pozitív gondolkodás fontosságát, és felismerjék a mindennapi életben rejlő lehetőségeket.
A foglalkozást több lépésben építettem fel, figyelembe véve a gyermekek speciális igényeit:
A foglalkozás elején megbeszéltük, mit jelent az optimizmus és miért fontos a mindennapi életünkben. Példákon keresztül mutattam be, hogyan lehet a nehéz helyzetekben is megtalálni a pozitívumokat. A gyerekek megosztották, hogy mi az, ami számukra örömet okoz, és miért fontos nekik a pozitív hozzáállás.
Digitális kultúra órán rákerestek az optimizmus szóra, így sok dolgot tudtak meg erről, a számukra idegen szóról, illetve a képtalálatok segítségével jobban meg tudták érteni a szó tényleges jelentését.
Játékos gyakorlatok
Egy „felhő- és napsugár” játékot játszottunk, ahol a gyerekek elmondtak egy „felhőt” (nehézséget vagy kihívást), majd közösen kerestünk hozzá egy „napsugarat” (olyan dolgot, ami segíthet megoldani a helyzetet, vagy amit tanulhatunk belőle). Ez a játék segített abban, hogy a gyerekek megtanulják, hogyan lehet a nehéz helyzetekre optimistán tekinteni.
Digitális megoldás
A gyerekek felvehettek egy óriási műanyag, „optimista szemüveget”. A szemüveg célja az volt, hogy a gyerekek szimbolikusan „felvegyék” az optimista szemléletet, amikor nehéz helyzetbe kerülnek. Mindenki leírta a classroomba a gondolatát, hogy mi az, amit az optimizmus szemüvegén keresztül lát, izgatottan olvasták egymás megjelenő gondolatait.
A foglalkozás végén megbeszéltük, hogy az optimizmus hogyan segíthet a gyerekeknek a jövőbeli helyzetek kezelésében. Mindenki elmondta, hogy milyen kihívásokkal szembesülhet a közeljövőben, és hogyan tervezi ezeket optimistán kezelni.
A gyerekek lelkesen vettek részt a foglalkozásban, és aktívan bekapcsolódtak a gyakorlatokba. A játékos és kreatív feladatok különösen segítettek nekik megérteni és gyakorolni az optimizmus fontosságát. A gyerekek rájöttek, hogy az optimizmus nemcsak a pozitív gondolkodásról szól, hanem arról is, hogy a nehézségekben is meglássák a fejlődés és tanulás lehetőségét.
Az optimizmus gyakorlása jelentős pozitív hatással lehet a gyermekek életére, segítve őket abban, hogy nehéz helyzetekben is megőrizzék a pozitív hozzáállást és a reményt. A foglalkozás során a gyerekek megtanulták, hogyan válhatnak az optimista szemlélet gyakorlásával magabiztosabbá és rugalmasabbá.
Kőbányai Széchenyi István Magyar-Német Két Tan. Nyelvű Általános Iskola
A jól sikerült Széchenyi PIKNIK után, ahol a sok játékkal kellően megalapozott hangulattal, no meg a közösen főzött csirkepaprikástól jóllakottan indult neki a túrának a csipet-csapat. A választásunk a Felsőrákosi tanösvény végig gyaloglására esett, ahol a Felsőrákosi-réteket járhatjuk végig tizenkét állomáson. A körtúra legszebb része talán az 1–5. táblák közötti szakasz, ahol országos védettségű lápok növény- és állatvilágát csodálhatjuk meg, miközben a nyílt terepen a gyerekek kedvükre szaladgálhatnak. Az állomáspontok táblái rengeteg hasznos információt tartalmaznak felnőttek számára is, a kisebb forgó táblán található kérdésekkel pedig tájékozottságunkat tesztelhetjük.Túránk során megcsodálhattuk a lovarda lovait. Túránk végén vadlesről néztünk végig a tájon, minden gyerek ügyesen fel-és lemászott rajta.Túránk nagyon jól sikerültnek értékelhető. A tervezett 4km-t teljesítettük. Díjazom a kezdeményezést. Jó volt a szabadban, a természetben együtt lenni a szülőkkel és a gyerekekkel. Öröm volt látni, hogy élvezik a túrázást és hogy együtt lehetnek. Ezen felbuzdulva tervezünk még túrákat a jövőben is.
Az optimizmus gyakorlása
A foglalkozás címe: Az optimizmus gyakorlása
Csoport: nagycsoport
Fő didaktikai feladatok: A mese által megérteni az optimizmus fogalmát, szépnek látást.
Felhasznált források: Boldogságóra kézikönyv 3-6 éveseknek
– Tódi törpe történetének elmesélése kesztyű bábbal.
– Szemüveg felpróbálása, amíg elmondjuk a versikét. Te mit látsz benne? Elmondom én mit látok.
– Szomorú Szilárd, Vidám Blanka játék. Két csapat mimikával, testtartással jelzi a szomorúságot, vidámságot.
– Mondóka elmondása, mozgással kísérve.
– Szépet látó szemüveg készítése
A Boldogságórára egy napszemüveggel keltettem fel az érdeklődésüket.
Amikor feltettem a rózsaszín napszemüveget, csodálkozva kérdezték, miért tettem fel ezt itt a csoportszobában?
– Gyertek ide a szőnyegre, elmesélem nektek, mit látok a szemüvegemen át.
Elmondtam, hogy egy nagyon jó, Napocska csoportot látok, akik mindig sokat játszanak egymással, meg tudnak egyezni a játékokon, vigyáznak is rá, és nagyon szeretem őket akkor is, ha huncutkodnak.
Nevetve mondták, hogy ők is szeretnének belenézni.
Persze, ismerve őket, annak adtam először, aki tudtam, hogy valami hasonlót fog mondani.
A kislány, aki megkapta, a mellette ülő barátnőjét dicsérte meg, hogy milyen szépen tud fonni.
Mindenkinek megígértem, hogy megkapja felpróbálásra, de először hallgassak meg a kismanó történetét.
Egy manó bábbal játszottam el Tódit.
Tódi törpe varázsszemüvege…
Amikor meghallgatták, már nagyon várták, hogy felvehessék a szemüveget. Mindenkin annyi ideig lehetett, amíg elmondtuk a versike két sorát.
Van nekem egy szemüvegem, ha felveszem azt,
szépnek látok mindent benne, amit megmutat.
A szemüvegről, mint szépnek látó szemüvegről beszélgettünk. Megemlítettem, hogy optimista szemüveg, de ezt a szót később nem használtam, ők még kicsik ehhez, de annyit elmondtam, hogy azért optimista, mert a szépet látja meg. Ezután, már csak, mint szépet látó szemüvegről beszéltünk.
Nagyon motiválta, őket, hogy felpróbálhassák. Két kisfiú kijelentette, hogy ez csak egy napszemüveg, ugyanúgy lát benne mindent. Őket nem sikerült elvarázsolni, de kértem őket, hogy a szívecskéjükkel lássák meg benne a szépet.
Egy héten 2x reggelente, mindig körbe ülünk és mondanak jóhíreket. 2 jóhírt, vagy 1 jóhírt és egy rosszhírt lehet mondani.
Amikor ezt elkezdtük, még nem tudták megfogalmazni, mi az a jó hír, de elmondtam, az is jó, ha reggel süt a nap, vagy várja, hogy jöhessen az óvodába, és itt tud játszani a barátjával. A kislányok jobban elmondják az érzéseiket, a fiúk inkább jóhírnek azt, hogy játszottak az X boxal, vagy kaptak legót.
Most már, hogy többször van ilyen beszélgetés, igénylik is és szeretnek olyat mondani, hogy örülnek, hogy velem tornázhatnak, mert látják azt, hogy én ennek mennyire örülök, és ilyenkor elmondom, hogy én is nagyon nagyon szeretek velük lenni. Érzik azt, hogy örömet szereznek vele nekem. Már ezt is nagy eredménynek tartom, hogy érzik és megfogalmazzák ezt az érzést.
A rosszhírt is fontosnak tartom, hogy megosszák, mert az is van, de 2 rossz hír nincs, akkor mindig keresünk valamit, ami jó lehet, mert van, hogy azt mondják, nincs jó hírük.
Ilyenkor felhívom a figyelmüket, hogy gondolkozzanak, kivel játszottak, mit játszottak, milyen érzés volt. Akkor szoktak rácsodálkozni, hogy tényleg ez egy jó hír.
A Szomorú Szilárd és Vidám Blanka játékot örömmel játszották, majd a mondókát is 3x elismételtük mozgással kísérve.
A szemüveget papírból kiszínezték, kivágták és örömmel használták. Minden megnéztek benne és inkább vidám, huncut dolgokat mondtak, amit láttak.
A szépre, jóra felhívás, egy folyamatos tanítás. Az első élményem, amikor odasúgta nekem az egyik kisfiú, hogy most ez jó cselekedet volt, hogy a másik kisfiú elrakott egy olyan játékot, amivel nem is ő játszott.
Annyira örültem, hogy ilyet észrevett, megfogalmazott, fontosnak tartotta, hogy elmondja.
Ezekért a mondatokért, visszajelzésekért megéri, hogy segítsünk mindig mindenben találni valami jót.