A lelki egészség világnapján, az ösvényünkön haladva találkoztunk Boldog Borkával és Szomorú Szilárddal, akik megtanítottak minket arra, hogy milyen egy optimista és milyen egy pesszimista gondolkodás.
Az ölelés világnapját is megünnepeltük egy ölelésekkel teli tánccal. Majd felelevenítettük „A mai napon…” kezdetű mondókat és belekapaszkodtunk minden jó dologba vagy éppen egymásba, ami és aki boldoggá tesz minket. Kutattunk az aznapi emlékeink, élményeink közt, és felidéztünk pozitívakat, amik széppé tették a napunk.
A hónap zárásaként elutaztunk, méghozzá a jövőbe, ahol a valóra vált álmainkkal találkozhattunk. De ehhez építenünk kellett egy időgépet. A gyerekek kreatívak, lelkesek voltak. Jól be is csatoltuk magunkat, így szerencsére mindenki vissza is érkezett a jelenbe, hogy hihessünk tovább és kitartóan tegyünk is tovább az álmainkért, hiszen mi optimisták vagyunk! Meg is ünnepeltük magunkat és ezt a fantasztikus utazást. A hónap dala mára már nem csak a magnóból szól…
És a Napindító útravaló dal is felcsendül egy-egy játék közben, csak úgy, mert olyan jóóó 🙂
Az optimizmus gyakorlása
Elkészítettük a gyerekekkel az optimista sünbirodalom lakóit. Megbeszéltük, hogy ki miért szereti az őszt, mit szeret csinálni ősszel. Mire vágynak a jövőben. Illetve mivel a foglalkozás közel volt a pályaorientációs témanapukhoz ezért próbáltunk egymást segítve mindenkinek kitalálni, hogy melyik szakma illene a legjobban hozzá, ha minden a tervei szerint menne. Illetve milyen lenne felnőttként az ideális életük. Elsős korukban is megkérdeztem erről őket, hogy mik szeretnének lenni. Többen kitartottak az akkori terveik mellett.
Papírból elkészültek az optimista sünbirodalom lakói.
Októberben két boldogságórát tartottunk a kabai iskola Víg Team csoportjában.
Október 10-én, a lelki egészség világnapján a témát bevezető óránk volt.
A foglalkozást Bagdy Emőke relaxációs gyakorlatával kezdtük (Égig érő fa vagyok, megnövök, mint a nagyok). A gyerekek teljes beleéléssel nyújtózkodtak, majd engedték át magukat a kellemes ernyedtség állapotának.
Majd beszélgettünk arról, mi az optimizmus, mi a pesszimizmus, mi a különbség a nagy, kis és parányi optimizmus között. Sikerül kellően ráirányítani a figyelmet arra is, hogy a lelki egészség világnapjának egyik fő célja az, hogy a pesszimista világszemlélet kerülésére ösztönözzön.
Ezután felolvastam nekik A lakatlan sziget történetét a boldogságórás kézikönyvből, és megvitattuk az optimista és pesszimista látásmód témakörét.
Pozitív tulajdonságok gyűjtése követte a beszélgetést. Mindenkinek adtam egy-egy hétpettyes katicabogár-sablont, erre a hét pettyre kellett hét jó tulajdonságot gyűjteni saját magukról, majd tetszőlegesre színezni a katicabogarakat. Bizony sokan igényelték a segítséget, nehezen fedeztek fel magukban értékelendő tulajdonságokat. A 18 elkészült, színes katicabogár a Vedd észre a jót önmagadban! feliratú rétre került, és a tantermük vidám és inspiráló színfoltja lett azóta.
A foglakozást Bagdi Bella dalának (Világomban minden rendben van) meghallgatásával és éneklésével zártuk.
Október 13-án pályaorientációs napot tartottunk az iskolánkban, ezt nagyszerű alkalomnak tartottam arra, hogy összekapcsoljam a boldogságórás foglalkozások tematikájával.
Bagdy Emőke relaxációs gyakorlatát (Görgetés-páros gyakorlat) a gyerekek így értékelték: „Ez nagyon jól esett!”
Ezután csoportmunkában dolgoztak. Először anagrammás feladat segítségével megkeresték, hogy Nagy-Britanniában melyik húsz foglalkozásban a legboldogabbak az emberek. Mindenkit meglepett, hogy a kertészek állnak az élen, míg a bankárok a huszadik helyre szorultak. Beszélgettünk arról, mi lehet ennek az oka. Ezt ötletbörze követte: a csoportok szerint milyen a jó szakma, mi kellene ahhoz, hogy ők egy szakmában igazán boldognak érezhessék magukat. Az otthonról látott példák alapján az ötleteik igen sokban hasonlítottak egymáshoz: jó fizetés, kellemes munkakörülmények, lojális főnök, összetartó munkatársak. A csoportvéleményt minden csoportból egy-egy diák ismertette.
Majd mindenki elkészítette a maga optimista szemüvegét. Egy-egy foglalkozás nevét húzták ki kis kártyákon. Úgy kellett bemutatniuk az egyes foglalkozásokat az optimista szemüveget viselve és a foglalkozás nevét ki nem mondva, hogy csak a pozitív oldalait emelhették ki az adott szakmának. A gyerekek által kihúzott szakmák a következők voltak: ügyvéd, takarító, kötéltáncos, állatorvos, búvár, nagykövet, állatorvos, tűzoltó, cseléd, vízvezeték-szerelő, tanár, kamionsofőr, haditengerész, asztronauta, rendőr, sebész, építész, koronaőr.
Mozgásos feladattal zártuk a vidám hangulatban eltelt foglakozást. Bagdi Bella dalára jókedvűen, önfeledten mozogtak, táncoltak a gyerekek.
Nem felejtkeztünk meg a következő héten az ölelés világnapjáról sem (október 15.). Kis kártyákat adtam a gyereknek, amelyeken rajta volt, milyen jótékony hatásai vannak az ölelésnek, majd egy-egy öleléssel jutalmaztuk egymást az osztályfőnöki óra elején.
Jó látni, hogy a gyerekek egyre jobban megnyílnak, egyre empatikusabban viszonyulnak egymáshoz, és hogy szeretik a boldogságórás foglalkozásokat.
Papp Judit
a Sári Gusztáv Általános Iskola és AMI
5. b osztályának (Víg Team) osztályfőnöke
Kaba, 2023. 10. 25.
Ebben a hónapban az optimizmus gyakorlása témát dolgoztuk ki mind az öt csoportban. A foglalkozásokat Bagdi Bella: Pozitív gyerek vagyok című dal meghallgatásával kezdtük. A dalt többször hallgattuk meg, mikor már a gyerekek is énekelték, akkor egy koreográfiát is megtanultunk hozzá. A gyerekek nagyon élvezték, mivel szeretik a mozgásos dalokat. Boldog Dóra segítségével a gyerekek megismerkedtek a hónap meséjével, Bezzeg Andrea: Tódi törpe varázsszemüvege. A mese után a gyerekek elmondhatták véleményüket a meséről, kinek mit mondott a történet. Átbeszéltük a meséhez tartozó kérdéseket, minden gyermek elmondhatta a maga gondolatát. A mese után a pillangó csoport gyerekei varázsszemüveget készítettek, a katica csoport őszi faleveleket készítettek, melyek zömmel vidámak voltak, a mókus csoport a munkafüzetből választották ki Tódi törpe házikóját, amit kiszíneztek a kedvük szerint, a maci csoport Szomorú Szilárd és Boldog Blanka emotikonokat készítettek, a süni csoport különböző emotikonokat készítettek, ők egy esős őszi napot ábrázoltak, az emotikonok pedig az esőt szimbolizálta.
Az októberi Boldogságórát az optimizmus jegyében tartottam.
Nehéz téma, sok gyakorlásra van szükségünk.
Sok beszélgetés, éneklés után egy újabb rávezető feladat következett. A szőnyeg segítségével hidat alkottunk, melyen az a tanuló mehetett át, aki örömteli dolgot tudott mondani.
A második órán csoportban dolgoztak a gyerekek. Negatív töltetű mondatokat alakítottak át közösen, pozitívvá. Igyekszünk a gyakorlást követően a mindennapjainkban pozitív szemléletű gondolkodásmódot használni.
Az optimizmus gyakorolása minden ember életében nagyon fontos, különös tekintettel a gyerekekre. Egyre többet foglalkozunk azzal, hogy miért is fontos optimistának lenni és pozitívan gondolkodni. Miután pontosan megbeszéltük a feladatot elkezdtük azt együtt megvalósítani. Az optimizmus gyakorlásának feldolgozása során a gyerekek nagyon jól érezték magukat, lelkesek voltak. Végül mindenkinek sikerült meghajtogatni az optimista sünit.
A 7.o. optimista képkeretet alkotott, ahonnan minden kissé pozitívabban látszik.
Orosháza Városi Önkormányzat Napközi Otthonos Óvodája, Uzsoki utcai telephely
A gyerekekkel megismerkedtünk az optimizmussal.
Közösen és egyenként kis sünikké változtunk. Elbújtunk az “avarba”. Beszélgettünk miért tesznek így az állatok, mit csinálhatnak, mit mondhatnak.
Végül egy nagy levél kupac alá gömbölyödtünk. Élveztük a közös játékot.
A havi boldogságórákat relaxációval kezdtük. Egy interaktív saját tananyag segítségével próbáltam az elsős gyerekeknek megmagyarázni az optimizmus, pesszimizmus fogalmát. Közösségi játékokat játszottunk, pl. Mit vinnél magaddal egy optimista szigetre? Énekeltük a hónap dalát. Szemüveget készítettünk, melynek egyik felére optimista, másik felére pesszimista képet rajzoltak a gyerekek.