Az októberi boldogságórák végére minden másodikosom elfelejtette minden búját-baját. Rengeteget nevettek a nevetésverseny alatt, a mese eljátszása is nagyon viccesre sikeredett. A grimaszolós játék volt a kedvencük. Végül elkészítettük a saját optimizmus-fánkat. Az őszi leveleken olyan emlékeket idéztek fel a gyerekek, amikor igazán optimistának, pozitívnak és boldognak érezhették magukat.
Az optimizmus gyakorlása
Az optimizmus hónapjában „Tüdőtakarítás” relaxációs gyakorlattal kezdtük a foglalkozást. Átbeszéltük ez elméleti hátteret, pozitív gondolatokat gyűjtöttünk. A munkafüzet táblázatát kitöltöttük: „Optimista? Pesszimista?”. Nagyon örültem, hogy egyre több optimista gondolatot tudtak megfogalmazni.
Színezővel folytattuk, egy nevetős kislányt és kisfiút kellett kiszínezni. A színezés közben többször meghallgattuk a hónap dalát, néhányan énekeltek is. Ezután következett a mesehallgatás: Czigány Zoltán: Csoda és Kósza mesekönyvéből, a Csoda és Kósza a pizzériában c. mesét olvastam el nekik. Ezután megbeszéltük a mese tanulságát. Az első foglalkozást meditációval zártuk.
A második foglalkozást zenével, tánccal kezdtük. Folytattuk a színezést a nevetős gyerekalak felé a szövegbuborékban, vagy csak úgy egy mondatban leírták, hogy mi az, ami nekik örömet okoz, mi az, ami őket mosolygásra készteti. Nagyon jó mondatok születtek: „A világ”, „Amikor a családommal együtt vagyunk.”, „Sok a barátom” „Az, hogy a tesómnak valóra vált az álma”, „A napsütés”. Az elkészült színezőket a táblára helyeztük ki. A foglalkozás végén összegyűjtöttük, hogy milyen gondolatokkal lettek gazdagabbak, mit viszünk magunkkal az óráról. Nagyon örültem neki, hogy sokkal jobban keresik a dolgok, események pozitív oldalát, mint az előző évek foglalkozásain. A második foglalkozást is meditációval zártuk.
Továbbra is nagyon örülök neki, hogy a Boldogságóra program során, sok gondolattal, élménnyel leszünk/lettünk gazdagabbak: nemcsak a gyerekek, hanem jómagam is. Mikor bejelentem nekik, hogy Boldogságóra következik, mindig hangosan éljeneznek, örömmel várják a foglalkozásokat. Többen kihangsúlyozták, hogy a Boldogságóra a kedvenc órájuk.
Ebben a hónapban célunk volt megtalálni minden nehéz helyzetben a jót. Erről sokat beszélgettünk közösen. Egy-egy esetnél ötletekkel segítettük egymást.
Az alábbi gyakorlatokat valósítottuk meg:
Az órákat mindig egyszerű relaxációval kezdtük. Gyakoroltuk a figyelem öszpontosítását.
Arckifejezéssel érzelmeket adtunk át egymásnak.
Sólyomszemmel játék,
Optimista esernyő,
Optimista pajzs,
Időutazás időgéppel
Gyakran előkerült a Pozitív gyerek vagyok kártya is.
Derűs, vidám hónapon vagyunk túl. Pozitívumként értékelem, hogy a gyerekek érzékenyebbé váltak egymás iránt. Az arcokról észre veszik, ha valaki szomorú, ilyenkor szeretetzuhannyal segítünk egymáson. Beszélgetőkörben próbáljuk keresni minden nehéz helyzetben a pozitívumot. Itt van még mit tanulnunk!
Szépkereső
A 10.e osztály tanulói idén végzősök. Sokat kell tanulniuk, ismételniük, gyakran nehéz az összpontosítás, sokszor fáradtak. A feladat kiválasztásakor egyértelmű volt számukra, hogy az ősz, a körülöttük lévő természetes anyagok szerepeljenek a képkereten dekorációként. Nekik a barna, vörös, piros és sárga színek is különös jelentéstartalommal bírnak.
A piros szív, a hála jelképe, „Az eddig is sikerült” szimbóluma. Erre néznek az őszi színekkel, termésekkel, levelekkel díszített képkereten keresztül. Így kapcsolódik össze gondolataikban a munka és az elért eredmény.
Az út – optimista szemléletű világlátás.
Önbizalom növelése művészetterápiával történt az Utolsó vacsora című festmény parafrázisát mutatjuk be. A művészetterápiához nincs szükség művészi tehetségre, hiszen az esztétikai célokat szolgáló és nem szolgáló művészeti termékek egyaránt hasznosan felhasználhatóak a terápiában. A művészetterápiákban közös a kreativitásra, szabad önkifejezésre, biztonságos és bizalmas környezetre helyezett hangsúly.
Az művészeti önkifejezés, és az alkotás folyamata hordozza a terápiás hatást, így az alkotás létrejöttével zárul a terápiás folyamat.
Íme a Mi közös alkotásunk:
Fábiánsebestyéni Arany János Általános Iskola és AMI
Osztályunk csatlakozott a kéthetes Állatvédelmi Témahéthez, így a hónap témájának feldolgozását ezzel összekapcsolva kezdtük meg.
Az állatok világnapján mindenki behozta a kedvenc plüss állatát, és annak bőrébe bújva ellátogattunk a Panasz erdőbe. A mese végére sikerült a Hiszti szelet elűznünk, megjelent a fénysugár és a mesebeli kis szűcs szorgos munkájának köszönhetően már egyik állat sem fázott. Előjöttek az optimista gondolatok, melegséget, örömöt, hálát, boldogságot érztek, így a Panasz erdőből Öröm és Boldogság erdő lett.
A gyaloglók világnapján újra ellátogattunk a Panasz erdőből lett Öröm és Boldogság erdőbe, ahol csendben végigsétálva hallgattuk a körülöttünk lévő hangokat, a megnyugtató csendet, a lábunk alatt ropogó avart.
A pozitív szemléletet, a jó dolgokra való koncentrálást az ölelés is elősegíti, így erről sem feledkeztünk meg.
Az origami világnapján a sünik kerültek előtérbe, és létrehoztuk az Optimista sünbirodalmat.
Optimizmus hónapja:
A gyerekekkel a „tök jó hét” hetében a vágyak, álmok, a jóság, a jó dolgok jegyében, a pozitív hozzáállás szemléletével gondoltuk végig napjainkat. Az „Égből pottyant boldogság” és „A gyorsan nővő tök c. mese indító gondolatai segítették a gyerekeket a pozitív viszonyulás kialakításában. A jóságos tündér segítőszándéka arra sarkalta az ovisokat, hogy ők is meglepjék az ősztündért „a legmosolygósabb köpeny” elkészítésével, -hiszen az tündér a hűvösebb napokban már fázott-így kedveskedtek, hálálkodtak neki. A közös munkálkodásokkal (tökfestés; tökmag válogatása, tökkaparás-és faragás-töklámpás készítése, darabolás-sütnivaló tök sütése…stb) pozitív élmények szerzésével jó hangulat és optimista gondolatok születtek a beszélgetések kapcsán, így a hibák megélése, az apró nehézségek átélése észrevehetőbbé és megoldhatóbbá váltak. „Optimista gyerek vagyok” (kitartás: bátorítás, türelem: jóindulatú megjegyzések, akadályok leküzdése: „meg tudom csinálni”-szemlélet formálása) Humoros szemüvegünkön és versen (Tóth Ágnes: Tökös vers) keresztül könnyebben oldódtak meg a nyelvek és másképp láttunk mindent. Kedvenc számolós mondókánkká vált a Bagdi Bella: „Pozitív mondóka” és „Ha boldog vagy mutasd meg… c.” dala, (utóbbit már ismerték) melyet nagyon szeretnek énekelni és mutogatni a gyerekek. Az „Avartalálkozó” játékunk kint a szabadban történt, ahol önfeledten és boldogan bújtak össze a kicsik és nagyok egyaránt. Fantasztikus energiával készültünk a családokkal együtt töltött pénteki „tök jó esténkre”, melyhez a szülők is nagyban hozzájárultak saját készítésű süteményeikkel. Ötletesebbnél ötletesebb faragott, díszített tökökkel, baglyokkal, szellemvárral szépítettük környezetünket. A jó hangulatban történő készülődés egy csodás estével zárult, amit ma is emlegetnek a gyerekek.
Taszári Körzeti Általános Iskola
Az ötödikesek már értik az optimizmus szót, de érdekes módon sokkal kevésbé nyitottak, mint az előző négy évben. A világuk jelenleg nagyon zárt, jó pár perc eltelik, mire egy kicsit feloldódnak. A játékok sokat segítenek ebben.
Avar találkozó
Összegyűjtöttük a lehullott leveleket egy nagy kupacba. Elképzeltük, hogy erdei kis állatok, sünik vagyunk az őszi avarban.Élveztük a falevelek simogatását, a napsütést.Egy nagy, vidám állatkupacot alkottunk, akik szeretik egymás társaságát. Nagyon jót játszottunk!