Boldog Dóra messzi útról, Budapestről az Erkel Színházból érkezett vissza a gyermekekhez. Én, mint a csoport óvónője részt vehettem a díjátadó ünnepségen és magammal vittem Boldog Dórát is. A gyermekek tudták ezt, így még nagyobb szeretettel és figyelemmel vették körbe Boldog Dórát a hosszú útja után. Dóra mesélt az útjáról, a gyermekek pedig csak hallgatták és hallgatták. Boldogságvárat körbevettük és a Boldogság Mondókával mentünk körbe. Majd egy relaxációs gyakorlattal folytattuk a Boldogság órát: „Égig érő fa vagyok, megnövök, mint a nagyok.” Azért ezt a gyakorlatot választottam, mert a Pedagógiai Programunk tartalmazza a mentálhigiénés nevelés alapelveit, miszerint a gyermeki szeretet, a szerető gondoskodás, mely emocionális biztonságot jelent a gyermek számára, tolerancia, empátia, másság elfogadása, személyiségjegyeink részét kell, hogy képezzék, pont összefügg azzal, hogy sikerült elvinnünk a gyermekeket egy őszi élményszerző kirándulásra a debreceni Nagyerdőbe, így könnyen bele tudták magukat képzelni egy fa képébe. Bagdi Bella: Pozitív gyerek vagyok számot hallgattuk meg a gyermekekkel a Világomban minden rendben van című CD-ről. Boldog Dóra beszélgetett a gyermekekkel az optimizmusról. Ötleteket mondott nekik, hogy hogyan viselkedik egy optimista és megosztotta velük azt is, hogy egy optimista ember minden helyzetben a legjobbat keresi. Nagyon okos dolgokat, példákat mondtak a gyermekek az optimizmusra. Varázserdőbe indultunk a Héterdő versünk segítségével, ahol találkozhattak egy törpével, a mese főszereplőjével.
„Erdő, erdő, Héterdő
Bükköt, makkot megtermő
Sötétedő, pirkadó,
Meseszéllel hírt adó,
Meseforrást elrejtő,
Erdő, erdő, Héterdő.”
Boldog Dóra mesébe hívó mondókáját mondta el a gyermekeknek. A mese címe: Tódi Törpe varázsszemüvege. Mesével kapcsolatos kérdésekre szépen válaszoltak a gyermekek. Elkészítettük a varázsszemüveget, mellyel optimistán látták a világot. Ezt a szemüveget haza is vitték a gyermekek. Tükör játékkal folytattuk a foglalkozást. A csoportszobai tükör elé álltak a gyermekek és megfogalmazták, elmondták a tükörben visszamosolygó énjüknek, hogy mit szeretnek saját magukban. Ezt a játékot nagyon szerették játszani. Foglalkozásunkat Bagdi Bella személyiségfejlesztő gyermekdalával zártuk. Boldogan léptek be a gyermekek a Boldogságvár 2. lépcsőfokára. A családoknak tovább adtam ezt a témát mindenkinek el kell készítenie egy varázsgömböt, melyben mindenki álma, vágya szerepelhet. A Pillangó csoportba csupa optimista gyermekek és szülők járnak. Egy érzékenyítő programunk keretében tököket festettek a gyermekek és elkészítettünk egy boszorkány dísztököt is, a gyermekhematológia kis beteg gyermekei részére. Mi mindig optimistán látjuk a világot.
Az optimizmus gyakorlása
Boldogságóra reflexió
Helye: Liget Óvoda-Babits utcai telephely
Ideje: 2023. október 27.
Téma: Az optimizmus gyakorlása
Óvodapedagógus/ok: Dávid Erika, Szijjártóné Johan Anita
Az optimizmus nehezebb téma volt a gyermekek számára. A tevékenységet Bagdi Bella: Pozitív gyerek vagyok c. dallal kezdeményeztem, erre mindenki saját mozgáskultúráját fejlesztette. Ezután a „Napimádás” relaxációs gyakorlattal tovább hangolódtunk. A következő gyakorlat Szomorú Szilárddal és Boldog Blankával folytatódott amiben megmutatták testük minden porcikájával milyen amikor vidámak és szomorúak. Örömmel tapasztaltam, hogy a vidámságot könnyebben fejezték ki mint a szomorúságot. Az is pozitív tapasztalatom volt, hogy a magatartási problémával küzdő gyermekek is komolyan vették ezt a gyakorlatot, és tökéletesen produkálták a szomorú és vidám jelenséget, eszükbe sem jutott most „bohóckodni”. Majd következett Bezzeg Andrea: Tódi törpe varázsszemüvege c. mese. A gyermekek mindkét csoportban a mesét tágra nyílt szemmel, értő fülekkel hallgatták. Az optimizmus rávezetésére a segítő kérdéseket alkalmaztam, amellyel sikerült elmélyíteni, megértetni a témát. Készítettünk varázsszemüveget amin keresztül nézve „rózsaszínben látjuk a világot”-fogalmazta meg az egyik gyermek. Ez a megfogalmazás nekem azt jelenti, hogy a tevékenység alatt sikerült a gyermekek tudatába becsempészni az optimizmus megközelítését. A munkafüzet 9. oldalán található Tódi törpe házát a végén kiszínezhették.
Dávid Erika
Boldogságóra óv.ped.
Speciális Alapiskola Hurbanovo
Október az optimizmus hava.
A gyerekekkel több napon keresztül az őszi évszakról beszélgettünk, hallgattunk őszi dalokat, kerestünk összel kapcsolatos verseket. Elmentünk sétálni, s közben gyűjtöttünk faleveleket,gesztenyét. Említést tettünk a természetben élő állatkákról, hogy ők miképpen készülnek a hűvös évszakra. Beszélgetésünk központi témája a süni volt, mivel több gyerek mesélt saját élményt vele kapcsoltaban. Kifejtettük, ősszel a sünik arra törekednek, hogy meghízzanak, és így vészeljék át a téli álmot Az apró állatkák előszeretettel vackolják be magukat levélhalmokba ,ezért óvatosan kell közlekedni a lehullott falavelek között.
Sétánkat követően kifejtettük, ki mit szeret az aktuális évszakban. A gyerekek a következőket sorolták: bekuckózás, színes falevelek, túrázás,madáretető készítése,töklámpás,őszi termések,biziklizés,Halloween,libalakoma.
Az ötletelés után következett a havi feladat elvégzése.Sünibirodalom.
Elkészültek a sünikék,és a tüskékre felkerültek,hogy ki mit szeret az őszi évszakban. Az óra jó hangulatban telt,a gyerekek nagyon kreatívak voltak. Remek alkotás született.
Állatbarátok csoportja
Ebben a hónapban is bevontam a szülőket, akik az Értékeink fája plakát segítségével gondolkodhattak velünk az optimizmus felismeréséről, a mindennapokban megjelenő fontosságáról.
A témát a mindennapokban is sűrűn alkalmazott elcsendesedéssel, relaxációval kezdtük el. Minden kis virág elhervadt, majd fel is éledt. Ezt a gyakorlatot is különösen szeretik, élvezik feszültségoldó hatását. Sokszor látom, hogy spontán napközben is használják, mióta megtanulták. Korábban elkészítettem Boldog Blankát és Szomorú Szilárdot is, segítségükkel közelebb kerültünk a témához. És persze nagyokat nevettünk, miközben a Blanka csapat vagy egyes vállalkozó gyermekek igyekeztek vidámítani a szomorúnak lenni képtelen Szilárdokkal. Ezt követően léghajónkkal (ami nálunk egy hatalmas szivárványszínű ponyva) elutaztunk Törpeföldre, melyhez mozgásokat is csatoltunk. Miután a léghajónk leszállt, a gyerekek meghallgatták Tódi törpe történetét, és beszélgettünk is róla. Nagyon sokszínű meglátásaik voltak szomorúságról és boldogságról. Együtt megegyeztünk benne, hogy mindenki elkészíti ezt a különleges varázsszemüveget. A munka végeztével pedig mindannyian kaptak egy kis mosolygós matricát a szemüvegükre, hogy senki ne felejtse el, egy kis nevetés mindig segít. A konkrét foglalkozást most is csendes relaxációval zártuk, miután hazautaztunk Törpeföldről. A hónap során még sokszor játszottak Blankával És Szilárddal. A csoport új gyermekei is kezdik megszeretni ezeket az alkalmakat, a tavalyi gyermekek pedig érezhetően várják a beszélgetéseket, ahol kifejezhetik érzelmeiket-gondolataikat. Jó úton haladunk!
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium
Középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók általános iskolája
Sziklaforrás csoport
Optimista sünbirodalom
A kisebb korosztályos tanulóimmal mesét hallgattunk a Szeretetre vágyó süniről, akivel először senki nem állt szóba, mert tüskés bundája miatt azt hitték a kis állatok, hogy szúr. Elmondta a többieknek a bánatát, majd megtanította őket, hogyan közelítsék meg, hogy ne szúrjon. És a többiek megtanulták, hogy ha barátsággal, szeretettel közelítenek hozzá, nem szúrós a tüskéje.
A mese után az osztályunkba folyamatosan csak gyűjtöttük, készítettük a sünfigurákat az ősz szépségei mellé. A mi osztályunk most már egy valóságos Otimista Sünbirodalom!!
Az ősz meg csak jött magától
Nem vártuk, mégis jött,
Halkan, csendben belibbent
Hozott ezer színű csodát,
Megszerettük?…talán….
Ebben a hónapban, az optimizmus hónapjában, „rendhagyó” módon sokkal több órát töltöttünk az önbizalom fejlesztésével, mint a tanítási óra keretei. Iskolánkban minden évben a 10. évfolyam feladata a gólyabáli műsor elkészítése. Nagyon sokat próbáltunk. A próbák és az előadás alkalmai során a tanulók együttműködésére, összehangolt feladatvégzésére volt szükség. Az önbizalom fejlesztése pedig nagy részben bekövetkezett. Számunkra ebben a hónapban, ezek a foglalkozások, próbák jelentették a boldogságóra foglalkozásokat egyúttal. Éppen illeszkedett ugyanis ez a folyamat ennek a hónapnak a programjába és pontosan olyan jókedv, sok nevetés és közös élményekkel teli pillanatok jellemezték a próbafolyamatot, illetve magát az előadást, mint a boldogságórák óratervei segítségével átélt élményeinket szokták.
A diákok maguk álmodták meg a darabot, segítségünkkel pedig színpadra vitték. Volt aki a táncokban, volt aki a szövegekben, míg sokan mások a díszlet elkészítésében segédkeztek. Néhány próbán készült fotót mellékelek, melyek jól mutatják, hogy a közösen megélt pozitív élmények és az önbizalom fejlesztése (kiállás mások elé) jellemezték a próbáinkat.
Ebben a hónapban az „Optimizmus ” témát dolgoztuk fel. Ölelés világnapja alkalmából a gyerekek szeretettel ölelték meg társaikat, kis híján mindenki, mindenkit átkarolhatott. Az átölelő kezekből szinte sugárzott a szeretet. Osváth Erzsébet: Jött őszanyó hideg széllel című versével egy őszi erdőbe invitáltam őket, ahol „Avar találkozót” tartottunk. Minden gyermek egy állat bőrébe bújhatott és így találkozhatott „A mesebeli kis szűccsel”. Nagy átéléssel, közösen játszottuk el a mesét. A állatok egy kedves mosollyal, szívhez szóló pozitív gondolattal járultak a kis szűcs elé, aki vidám, színes kendőkkel ajándékozta meg őket. Boldogan terítették magukra a szép kellékeket, amelyekkel később fergeteges táncot járhattak. Így a „Panasz erdőt” át is nevezték „Mosoly erdővé”.
Origami világnapja alkalmából süniket hajtogattunk, ezekkel „Vidám sünbirodalmat” hoztunk létre. Az ovisok ötletei alapján őszi erdőt készítettünk, ők kérték, hogy legyen az erdőben út és napocska. „Mert az állatok mindig tudják, hogy hol van egy biztonságos, jól járható út, amely a Napocskához vezet.”
Az optimizmusról beszélgettünk a gyerekekkel, ki-ki a saját véleményét elmondhatta az óra bevezető részében. Beszélgettünk még arról is, hogy az optimista emberek boldogabbak és egészségesebbek, valamint, hogy hogyan válhatunk optimista emberré.
A beszélgetés után meghallgattuk és együtt énekeltük a Világomban minden rendben van című dalt.
Megkértem a gyerekeket, hogy képzeljenek el egy távoli bolygót, mely a Jobb veled a világ nevet viseli. Ide utaztunk el képzeletben. Az utazást tervezve sok mindenről szó esett. Például arról is, hogy milyen öltözékben mennénk oda, hogy lássák rajtunk, milyen életet igenlő, jókedvű ötödikesek vagyunk.
Ez utóbbi témával kapcsolatban kapták a gyerekek azt a feladatot, hogy tervezzenek ruhadarabokat, kiegészítőket, az optimizmus jegyében.
Nagycsoportosaimmal süniket készítettünk fonaltekeréses technikával.Ez után a gyűjtött őszi falevelek felhasználásával kertet építettek a gyerekek. Ide tettek még almát élelemként, és e köré terveztem a beszélgetést és szerepjátékot a havi témában. Sikerült összehangolni a heti témát (őszi levelek) a havi témával.
A középső csoportosok fejdíszek felhasználásával, az ősz témakörben járták körbe a témát.
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium
Készségfejlesztő Iskola
Hegyipatak csoport
Sünvilág avagy Optimista sünbirodalom
A süni-figurákat még a legnagyobb korosztály is szereti. Az ősz szépségeiről beszélgettünk.
Majd az őszi állatvilágot tanulmányoztuk, mi minden szorgosságot véghez kell vinni a kicsi állatoknak, hogy télire bebiztosítsák magukat. A mesékből oly jól ismert süni is ilyen. Ezt jó észrevenni az őszben. Gyűjtöget a mókus is, elhordja a diókat, mogyorót. Mosolyt csalt az arcunkra az egyik fiú, aki azt mondta:-és gyűjt a medve is. –Mit gyűjt a medve, arról én nem nagyon hallottam, mert télen téli álmot alszik, és közben nem nagyon kell neki az ennivaló. – Gyűjt, mert összegyűjti a gyerekeit meg a családját, hogy együtt menjenek aludni.-mondta. Erről az oldalról még én se gondoltam át a medve téli felkészülését.
Visszatértünk a sünire, megegyeztünk, hogy mindenki szereti, a szúrós tulajdonságáról nem is beszéltek.
Egy másik fiú szerint Ő meg az apukája megmentettek egy sünt, mert a kertjükben volt. Megkérdeztem, mit csináltak vele.- Meg kellett menteni, mert eltévedt. –És hogyan mentettétek meg? – Kitettük a kerítésen kívülre, hogy menjen gyűjteni. Majd megbeszéltük, hogy lehet hogy nem oda ment, hanem biztonságos területre, ahol a kutyusuk sem riogatja.
Az ősz és a sün kapcsolatából, a gyűjtögetésből nehezen tudtunk továbblépni.
Az óra további részében süniket hajtogattunk nagy igyekezettel, majd kuckót építettünk neki. Közben Bagdi Bella zenéje szólt. Még biztatást is kapott az egyik sün:-No, most ide teszlek, ez olyan lesz mintha otthon lennél!