Amikor találkozik a szűcs az állatokkal

Amikor kicsik és nagyok összebújnak, hogy melegitség egymást.

Süncsaládok és sünik

A foglalkozás elején megbeszéltük a gyerekekkel az optimizmus szó jelentését. Az óra A mesebeli kis szűcs c. meséhez kapcsolódva épült fel. Először a gyerekek az erdő képzeletbeli avarjában kucorodtak össze. Itt hallgatták meg a mesét. Tanácsokat adtak Panasz erdő lakóinak, hogyan tudnák megváltoztatni gondolkodásukat, hogyan tudnának optimistán gondolkodni. Egy kisfiú játszotta el a kis szűcs szerepét, akitől úgy vehettek bundát, ha jó tanácsokkal látták el. Ezután jött a foglalkozás technikai része, a süni meghajtogatása papírból. Nagyon ügyesen készítették el ezeket a kis papírfigurákat. Munka közben pedig dalokat hallgattak Bagdi Bellától. Ismét egy tartalmas, tanulságos foglalkozást sikerült megszerveznünk.

A téma bevezetését Tódi törpe varázsszemüvege c. mesével indítottuk. Elkészítettük a saját varázsszemüvegünket is, amin keresztül szebbnek látjuk a világot. Szomorú Szilárd és Boldog Blanka is megérkezett a kis elsősökhöz. Nagyon tetszett nekik a csoportos játék. Igazán jó hangulatú lett a nevettető feladat. A hónap dala hamar belemászott a fülünkbe, sokat énekelgették a gyerekek napközben. A betűtanuláshoz használt játékainkkal egy kórházi szituációt játszottunk el, ahol egy optimista és egy pesszimista várta a gyógyulást. A gyerekek nagyon beleélték magukat a helyzetbe és egy jó kis beszélgetés kerekedett ki belőle.

OKTÓBERI TÉMA: Az optimizmus gyakorlása
– ízelítő az elméletből

„Ha depressziós vagy, akkor a múltban élsz.
Ha szorongsz, akkor a jövőben élsz.
Ha békében vagy, akkor a jelenben élsz.”
Lao-ce
Mindannyian saját élettapasztalatainkat a saját belső szűrőnkön keresztül értelmezzük. Az, hogy hogyan magyarázzuk meg magunknak az eseményeket (vagyis milyen a magyarázó stílusunk), kulcsfontosságú tényező abban, hogy hogyan reagálunk. A pesszimizmus, az optimizmus és a realizmus három markáns és egymással összefüggő magyarázó stílust képvisel.
A pesszimizmus magyarázó stílus azt jelenti, hogy az egyén hátrányos kimenetelre számít, amikor ismeretlen érzelmi hatású eseményekkel szembesül. Mindannyian következetesen keressük az értelmet az életesemények magyarázatára. Amikor valaki pesszimista beállítottsággal szemléli a helyzeteket, azt negatív előítéletnek tekintjük. A pesszimista egyének a negatív eseményeket gyakran belső, globális és stabil eseményekként értelmezik; míg a pozitív eseményeket gyakran külsőnek, specifikusnak és instabilnak tekintik.
Az, hogy a nemkívánatos eseményeket stabil, belső okokra visszavezethetőnek tekinti, negatív hatással van az önértékelésére (Gillham et al., 2001). Ezzel szemben az optimista beállítottság a depresszió és a fizikai tünetek csökkenésével jár együtt (Gillham és mtsai., 2001).
Az újabb kutatások a reális gondolkodásmód szerepével is foglalkoznak, amelyben az elvárások a valóságon alapulnak a fantáziával vagy illúzióval szemben
Hozzád melyik gondolkodásmód áll közelebb?
Az optimizmus, a pesszimizmus ellentéte, olyan életszemlélet, amiből nézve a világ jó, vagy kedvező hely. Az optimisták általában azt tartják, hogy az emberek jók. Az életről „kedvező” képük van, és abban hisznek, hogy idővel és végül a dolgok rendeződnek.
Az optimista jelzővel jellemzett ember az, aki derűlátó és bizakodó. Ellentéte a pesszimista, a borúlátó, reménytelenséggel eltöltött ember.
Az optimizmus szoros kapcsolatban van az önbecsüléssel, saját pszichológiai jólétünkkel és egészségünkkel. A téma legnevesebb angol nyelvű kutatója az amerikai Martin Seligman.
Közismerten optimisták a gyerekesek és a vallásos érzelműek. Az optimizmus nem számít racionális viselkedésnek, az optimista gondolkodásnak sokszor semmilyen racionális alapja nincsen. Ennek ellenére működő, a fennmaradást segítő alkalmazkodási formának tűnik.
Pszichológusok szerint éppen azoknak van e felfogásra szüksége, akik valamilyen szomatikus vagy pszichikus ok miatt tartósan vagy átmenetileg depressziósok, amivel együtt jár a kilátástalanság (pesszimista) érzése. Az optimisták társaságának keresése ezért az öngyógyítás egyik ösztönös és példaszerű megnyilvánulásának számít.
Kritikus és érdekes ebből a szempontból a történetek befejezése, illetve azok kicsengése. Társadalmi igény ugyanis az emberekről szóló történetek „jó” befejezése, a „happy end”. Az optimizmust túlzásba is lehet vinni, ezt nevezik „struccpolitikának”: amikor valaki csak a kedvező híreket hajlandó tudomásul venni – ez hosszú távon a problémák halmozódásához vezet.
Az Essexi Egyetem kutatói a brit Proceedings of the Royal Society című tudományos folyóiratban tették közzé kutatásukat, mely szerint az optimizmust és a pesszimizmust genetikai tényezők is befolyásolják.
Ebben a hónapban is csipet adagokban foglalkoztunk a boldogsággal, kiemelve az optimizmust. Mivel elsős osztályom van, a témát különböző tantárgyakba ,tevkenységekbe rejtem folyamatosan, nem pedig csak egyszer foglalkozunk vele hosszadalmasan.

1.Nagyon szeretnek rajzolni .A hónap kiemelt témája az állatok ,s az Állatok világnapja.
Sokat beszékgettünk, kinek milyen állata van. Mennyi örömet okoz. Elmesélték az élményeiket,s le is rajzolták a kedvencüket
2.Fantasztikus előadást hallgattunk ,melynek címe:”Csimpánzölelés” volt. Nagyon tanulságos volt a gorillák élete, a megmentése, a sok hasonlósága az emberekkel. Szívünkbe hatolt a megmentett ,majd szabadon engedett gyógyult gorilla utolsó ölelése a gondozónőjéhez. Megtanultuk az előadás kapcsán:”Az álmok valóra válnak.”
Nagyon mély benyomást keltett a gyerekekben ez a foglalkozás, sokáig beszélgettünk még az érzéseikről, véleményükről, a szeretetről, a felelősségről, a gondoskodásról,…
3.A Népmese napján testvérektől hallgattunk mesét, majd együtt táncoltunk. Jó volt ez a program, erősítette az összetartozásunkat és a céljainkat, hogy majd ők is tudnak hamarosan ilyen szépen olvasni.
4.Hatalmas öröm volt az óvónők látogatása, hisz pár hónapja még ovisok voltak a gyerekek. Nagy izgalommal készítettek ajándékot nekik. Jó volt látni ,ahogy az óvónőik ölébe bújnak boldogan.
5.Már 2 hónapja iskolások a gyerekek,az íráshoz lassan az összes betűelemet megtanulták. Rajzóra keretében ezeket gyurmából el is készítették. Közben sokat beszélgettünk,milyen büszkék arra ,hogy mennyi mindent megtanultak már. Milyen örömet okoz ez. S milyen jó élmény, mikor egyre többet tudnak A tanulás is okoz örömet, boldogságot.
6.Sokat rajzolnak a gyerekek, koruk miatt ez nagyon kedvelt tevékenységük. Miközben beszélgettünk, lerajzolták egy mosolygó fej köré ,nekik mi okoz örömet ,mitől boldogok. Ott szerepelt a család, a kiskutya, a barát, a tanító, a sport, a kirándulás, a pizza,…
Ragyogtak a feladat közben.
Optimista rajzot is készítettek: „Hogy képzeled el magad felnőttként?”
Rajzoltak orvost, milliomost,űrhajóst,… Érdekes gondolatokat fogalmaztak meg. A „csupa jó és az öröm” állt a középpontban.
7. Ismét átvehettem Budapesten a Boldog Iskola oklevelet egy gyönyörű 10 éves jubileumi ünnepség keretében. A program 10 éve jött létre, 7 éve lehet csatlakozni az iskoláknak és én kezdetektől foglalkozom a Boldogságóra Programmal. 6 éve pedig pályázom is az iskola nevében, folyamatosan dokumentálva a munkánkat. Nagyon sok plusszt ad ez a gyerekeknek is és számomra is, amiből lehet töltekezni, általa jobbá fejlődni.
8.Csapatunkat az is összekovácsolja,hogy megünnepeljük közösen a szülinapokat, énekelve, sütizve, ajándékozva. Kialakult egy kedves hagyomány, amely örömet okoz a gyerekeknek.
Közelebb hozza őket az együtt ünneplés, a közös élmény.
9.Sokat beszélgetünk ,rajzolunk, mesét nézünk-amikor csak lehet. A tanulás mellett a beszélgetés, a problémák felderítése és megoldása ugyanolyan fontos .Szükséges az élméynek elmesélése, egymás meghallgatása is. Alakul kis közösségünk. Keressük a szépet és a jót tudatosan, megköszönünk, megölelünk, megdícsérünk,..
Kicsiben kezdjük a dolgokat,de rendszeressé tesszük a foglalkozásokat ,mely szépíti a lelkünket, kovácsolja a közösségünket.

Optimizmus gyakorlása