Az ébredő természet köré építettük fel a témát. A jó idő lehetővé tette a sétákat, a természet jelenségeinek megfigyelését, a rácsodálkozást.
A tanórák után beszélgettünk a napi jó élményekről, történésekről. Összegyűjtöttük a kedvenc ételeinket, játékainkat, zenéinket, tevékenységeinket, amit aztán be is mutattunk egymásnak. Így szerveztünk zenehallgatást, táncórát.
Apró örömök élvezete
Az apró örömök fogalma, tudatosítása az érzékszervi örömök élvezetének tudatosításával kezdődik. Minden első osztály más, másképp fejezik ki magukat, másképp fedezik fel ezeket az érzékszervi örömöket. A légzőgyakorlat „Jelenlét közösen”, nagyon jól fejlesztette az együttműködést, az egymásra való figyelés, az együtt mozgás, az egymáshoz tartozás képességét. Nagyon pihentető, ugyanakkor fejlesztő gyakorlat volt!
Nagykárolyi 1-es számú Napköziotthkon / Grădinița cu Program Prelungit nr. 1 Carei
A márciusi hónap során a gyerekekkel a javasolt gyakorlatok közül, mi a Hála-hídat valósítottuk meg, amely során a gyerekek papír poharakat, szívószállakat, csipeszeket, spatulákat valamint legokat használva kreatív módon hidat építettek.
Taszári Körzeti Általános Iskola
Ebben a korosztályban már teljesen tisztában vannak azzal, hogy a legkézenfekvő apró örömöket az érzékszervi tapasztalatok útján érjük el. Az „Érzelemkerék” jó alkalmat adott a fő érzelmek meghatározására. Az érzelmek differenciálása, finomítása már erőfeszítést igényelt, sokan megdöbbentek azon, hogy mennyire lehet finomítani, lebontani fő érzelmeinket, ezáltal árnyaltan megfogalmazni amit érzünk.
„Az öröm abból ered, hogy valaki meg tudja látni azt, ami szép és jó az életben.” (Móricz Zsigmond)
A március hónap témája az apró örömök élvezete. Beszélgettünk a gyerekekkel, hogy mi lehet az apró öröm, és nekik mi okoz örömet. Meghallgattuk a hónap dalát, és beszélgettünk róla.
Megismerkedtek A tizenkét hónap című görög népmesével, majd mindenki elmesélte, van-e kedvenc hónapja, és miért az. Voltak akik a születésnapjuk miatt szerették a választott hónapot, de olyan is akadt, aki azt mondta, hogy a nyíló virágok vagy éppen a hóesés miatt szerette azt a hónapot.
Miután sokat beszélgettünk az apró örömökről, lerajzolták az örömvárukat, melyen megjelenítették, mi okoz nekik örömet.
A másik osztályban szintén az apró örömről beszélgettünk, majd megismerkedtek Döbrentey Ildikó: A hétdombi csodatevő szivárvány című mesével. Kiosztottuk a szerepeket, majd el is játszottuk. Nagyon élvezték a játékot. Az egyik tanuló fogalmazta meg, hogy a végén, amikor mindenki azt érzi, hogy teljesültek a kívánságaik, akkor igazából boldogok.
A mindennapi rohanó életünkben nagyon fontos, hogy észrevegyük az apró örömöket, és élvezzük is azokat. Ezt igyekeztem átadni a kis tanítványaimnak.
„Ami benned történik, az árad belőled. Akiben öröm él, abból öröm árad.” (Müller Péter)
Márciusban az apró örömeinkkel foglalkoztunk. Az első tavaszi hónapunk sok, szép, napsütéses reggellel indult, ami egész napunkat bearanyozta. Kihasználtuk a kellemes időjárást és nagyokat sétáltunk a környéken. Megcsodáltuk a tavaszi virágokat, hallgattuk a vidám madárcsicsergést és élveztük a tiszta erdei levegőt. Hetente egy alkalommal „öröméneklést” tartottunk Márti nénivel, aki gitáros kíséretével tette hangulatossá vidám dalainkat. Március 21-én a Down-szindróma világnapját mi is megünnepeltük színes, változatos programokkal. Mozgásos játékokkal, „felemás” sütemény sütésével, táncos mulatsággal, kézműveskedéssel és rövid kisfilmek megtekintésével tettük emlékezetessé a napot. Az együtt töltött, közös élményeinkkel megtapasztaltuk, hogy hétköznapjaink apró örömforrásai mind körülöttünk vannak, csak észre kell venni.
Márciusi boldogságóráink és mindennapjaink során fő célunk az volt, hogy figyelmünket tudatosabban ráirányítsuk életünk apró örömeire.
Ennek érdekében többször beszélgettünk közösen, meditáltunk, ünnepeltünk szülinapokat, történelmi eseményt és világnapokat, színházlátogatásunk során kikapcsolódtunk, alkottunk együtt: rajzokban és fotókkal megörökítettük örömtevékenységeinket a suliban és otthon is.
Március 20-án az Iskolarádión keresztül megemlékeztünk a boldogság világnapjáról.
Szeretettel küldjük mottónkat: „Örvendj a hóvirágnak, az ibolyának és a búzavirágnak. Az erdő csöndjének. Ha egyedül vagy: annak, hogy egyedül lehetsz. Ha nem vagy egyedül: annak, hogy nem kell egyedül légy. Vágyódj arra, amit a holnap hoz, és örvendj annak, ami ma van.”
Wass Albert
Orosháza Városi Önkormányzat Napköziotthonos Óvodája Móricz Zsigmond u. Telephely
Talán az egyik legsikeresebb hónap a március volt. Az apró örömök feldolgozása közel állt a gyerekekhez. Hónap elején kolleganőimmel ötleteltünk hogyan tudnánk a Boldogság világnapját megünnepelni. Szerettünk volna örömöt okozni saját szüleinknek, és idegen embereknek is. Történt mindez a Széll Heni által felajánlott „Egy gyermek egy üzenet” program előtt. Mi azt találtuk ki, hogy a gyerekekkel szivecskéket fogunk készíteni. Ők bármilyen technikával kidíszíthetik, amire mi felnőttek írunk egy pozitív üzenetet, és ezeket a szíveket fogjuk osztogatni az utcán. A kicsikkel ezt még nem tudtuk megvalósítani, de hogy ők se maradjanak ki az örömszerzésből, velük a környező utca postaládáiba, dobtuk be a szivecskéket. Sőt ők akarták odaadni egy építkezésen dolgozó munkásoknak is. Így megtapasztalhatták, hogy az ajándékozás hatására milyen mosoly ült ki meglett férfiak arcára. A munkások meghatódtak, és eltették emlékbe az ajándékokat. A Boldogság világnapján minden kisgyerek, és felnőtt pirosba öltözött. A szülőket is megleptük egy-egy pozitív üzenettel, melyeket egy üvegben helyeztünk el, és reggel munkába indulás előtt húzhatták ki. Ennek a meglepetésnek is hatalmas sikere volt, délután még a maradék üzenetek is elfogytak. A nagyobb gyerekekkel, tíz óra után indultunk el sétálni a szivecskékkel, melyek pozitív üzeneteket rejtettek, és a gyerekek saját kezűleg díszítették, vagy rajzoltak rá. Az utcán sétáló embereknek adták oda. Megható volt az emberek reakciója. Volt, aki elsírta magát, de olyan is, aki kérte, hogy készítsünk róla emlékbe egy fotót. Az óvodába visszaérve elkészítettünk egy közös képet, melyen egy szívecskét formáztunk meg. Beszélgettünk a gyerekekkel, hogy kinek mi okoz örömöt. Már a kicsik is meg tudták fogalmazni gondolataikat, érzéseiket. Sokat hallgattuk Bagdi Bella dalait. Ebben a hónapban csatlakoztunk egy másik programhoz is. A már nem használt ruhákat, cipőket, ágyneműket stb. gyűjtöttünk össze, melyeket odaajándékoznak az arra rászorulóknak. A gyerekekkel beszélgettünk erről is az ő életkori sajátosságaiknak megfelelően. A szülők lelkesen kapcsolódtak be ebbe a programba is. Itt is a másoknak való öröm okozása, megsegítése volt a célunk.
„Élvezd a kis dolgokat! Egy nap vissza fogsz tekinteni, és rájössz, hogy azok voltak a nagy dolgok.“ Robert Brault
Ebben a hónapban a gyerekek figyelmét afelé irányítottam, hogy vegyék észre a mindennapokban az öt érzékszervünk nyújtotta kellemes érzéseket, apró örömforrásokat. Igyekeztem fejleszteni bennük azt a képességet, hogy élvezni és értékelni tudják életük pozitív élményeit. A tavasz első hónapja bővelkedett örömteli, szívet melengető pillanatokban – megfigyeltük az ébredő természetet, sétáltunk a város utcáin, közben boldogságkavicsokat kerestünk, részt vettünk különböző rendezvényeken, megemlékeztünk a magyar forradalom és szabadságharc hőseiről, megünnepeltük a boldogság világnapját, takarékoskodtunk az ivóvízzel, közösen hangolódtunk rá a húsvéti ünnepekre, örültünk egymás sikereinek, sokat játszottunk és nevettünk.
A foglalkozásunkat a csoport kedvenc Boldogságórás dalával a” Szép nap, ölelj most át engem…” dal éneklésével kezdtük. A korán jött tavasz sok-sok színes virágot hozott, így relaxációnak a „Hervad virágom, éled virágom…” játékot választottam. Nagyon tetszett a gyerekeknek, amikor egytársukat körül rajzoltuk. Ügyesen megnevezték a hiányzó érzékszerveket, amit meg is rajzoltunk. Beszélgetünk arról, hogy melyik érzékszervünkkel, milyen jó dolgokat tapasztalhatunk meg. Képeket mutattam: alma, torta, zongora, dob, virág stb. A gyerekeknek rá kellett mutatni arra az érzékszervükre, mellyel megismerhetik ezeket a dolgokat.
A gyerekek kedvenc játéka az elrejtett dolgok keresése. Húsvétra készülve tojáskereső játékot játszottunk. Majd megvizsgáltuk, hogyan néz ki a tojás belseje, főtt tojást hámoztak és kóstoltak.
Sétára indultunk, azzal a felhívással, hogy szép és örömet okozó dolgokat fedezzenek fel. A gyerekek figyelmét személyes példaadással kellett a segíteni, hogy figyeljenek az igazán szép dolgokra a környezetünkben. Fontos az érzékenyítés már óvodás korban is, hogy tudják értékelni az élővilág szépségeit, így megalapozzuk a környezettudatos magatartást.
A gyerekek ujjonganak, ha kis rovarokat: katicát, bodobácsot, hangyát találnak. Magunkkal vittük a nagyítót, hogy közelebbről is vizsgálódhassanak. Fel kell hívni a figyelmüket, hogy a rovarokat csak a szemükkel vizsgálják meg.
A parkban eljátszottuk az örömölelés játékot, amit a kicsik is örömmel vettek. Nagyon jó volt, hogy a félénkebb, visszahúzódó gyermek is kapott és adott ölelést.
Megbeszéltük, hogy délután mindenki nagy öleléssel fogadja a szüleit. Az anyukák, apukák is jókedvre derültek.