írta: Kedvesek3a
Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola és AMI
6230 Soltvadkert, Bocskai u. 2.
Apró örömök élvezete
A boldogság egyik fontos összetevője az, hogy élvezni tudjuk az apró örömöket, a jelentéktelennek tűnő dolgokat. Néha csak akkor értékelünk valamit, amikor már elveszítettük.
Lázáriban a másodikosok az utóbbi időszak örömteli pillanatait rajzokkal örökítették meg. Közben megbeszélték azt, hogy a különböző évszakok során mi volt az, ami a legnagyobb örömöt okozta. Akik élvezni tudják az adott pillanatot, azoknak nagyobb az önbizalma, elégedettebbek, és nagy valószínűséggel optimisták.
Ha az apró dolgoknak is tudunk örülni, akkor könnyebben ránk talál a boldogság.
A boldog órát a mese meghallgatásával, megbeszélésével kezdtük.Majd évszakok szerint 4 csoportba osztottam a gyerekeket, kijelölve egy csapatkapitányt és arra kértem őket, hogy minden csoport beszélje meg , milyen apró örömök érték őket tavasszal, nyáron stb. Beszéljék meg, ki mit rajzol le belőle. Közben rajzoltam egy évszakfát egy csomagoló papírra, melyben az évszakokat már a gyerekek rajzolták be. Az elkészült rajzokat összekeverve véletlen szerűen osztottam ki, meg kellett nevezni az évszakot és, hogy mit ábrázolhat, majd oda ragasztották fel a gyerekek amelyik évszakhoz kapcsolódott a rajz. A foglalkozást az add tovább amit kaptál játékkal fejeztük be, ezt nagyon szereti a csoport.
03.26-án megtartottuk újabb foglalkozásunkat,mely az apró örömök témakörében volt.(betegállomány miatt kerül csak most fel az anyag).
Miután beszélgettünk arról,hogy ki mi miatt érzett boldogságot aznap,tanácsokat adtunk egymásnak,hogy hogyan lehetnénk egyre többször a boldogság gyönyörű érzésében.
Szóba került a természet is.Hangokat,színeket,illatokat gyűjtöttünk,majd beléjük helyezkedtünk.
Felolvastam nekik a Tudni kell megállni c.olvasmányt,majd megbeszélés után (nektek volt hasonló élményetek?)eljátszották a csoportok azt a részt, ami őket legjobban megfogta.
A foglalkozás végén meghallgattuk,és a refrént együtt énekeltük a hónap dalát,az Imádok élni c.éneket.
Jó hangulatban,feltöltődve mentünk az órára.
Nagycsoportos óvodásaimnak a téma kibontása előtt elmeséltem Góliát és Pirinkó történetét, Újra együtt címmel. A mese figyelmes végighallgatása után a gyerekek megfogalmazták, hogy nagyon fontos számukra a barátság, amiről a történet is szól. Beszélgettünk arról, hogy kinek mi okoz örömet a mindennapokban, ami pénzbe nem kerül, csak észre kell venni, figyelni,és évezni az érzést, amit okoz.
Megfogalmazásaikban szerepelt:
– megölelni egymást (ezt meg is tettük a csoportban)
– odabújni anyához, és megpuszilni
– együtt játszani a barátainkkal
– élvezni a napsütést az arcunkon
– kirándulni a Maros parton (amit minden évszakban meg is teszünk)
– játszani az esőben,és érezni, ahogy az esőcseppek végiggördülnek az arcunkon
– táncolni…
A gyerekek nagy örömmel idézték fel ezeket a pillanatokat. Majd arra kértem őket, hogy amikor hazaérnek, öleljék meg, és puszilják meg a szüleiket, testvéreiket, meséljék el az ovis élményeiket otthon. Másnap arról számoltak be, hogy nagy örömet okoztak otthon ezzel a „kis meglepetéssel” és néhány szemből még a könny is kicsordult.
Összefoglalva: élvezzük az élet apró, vagy éppen nagy örömeit, amiket a mindennapok során észreveszünk, átélünk, megtapasztalunk, vagy éppen mások számára okozunk örömet tetteinkkel.
A foglalkozás az Újra együtt című mesével kezdődött, ami ráhangolta az ovisokat a témára. Az apró örömök megfogalmazása nehézséget okozott a gyermekek számára, de a kérdések az örömmel és más pozitív érzelmekkel kapcsolatban megindította gondolataikat, ráirányította a figyelmüket a hétköznapokban rejlő kis örömforrásokra. A foglalkozást örömöleléssel zártuk. Megbeszéltük, hogy az ölelést mindenki adja tovább szüleinek, testvéreinek. Közösen meghallgattuk a „Világomban minden rendben van” CD-ről a Szeretet dalt.
