Fontos, hogy a gyermekek megéljék a mindennapos pozitív érzelmeket. Ennek egyik forrása, eszköze és stratégiája az apró örömök élvezete, amely a pozitív érzelmek kinyilvánítására, és a pozitivista gondolkodásra sarkallhatja őket.
Pirinkó és Góliát történetét elmesélve átbeszéltük a meséhez tartozó kérdéseket. A mese után „elhoztam nekik” Örömkét, (egy báb), akinek különböző, érzékszervekhez kapcsolódó örömöket csatoltunk (étel, ital a babakonyhából, virág, kedvenc zenéje, stb). Megbeszéltük kinek mi okoz a legnagyobb örömöt, amelyet valaki meg is jelenített egy papírra. A gyerekek körbe ültek, egy-egy érzékszervhez egy-egy hozzá kapcsolodó örömöt csatoltunk, sokat beszélgettünk róla. Próbára tettük érzékszerveinket is: gyümölcsöket kóstoltunk, fűszereket illatoztunk (fahéj, bors, menta), édeset sósat kóstoltunk, különböző anyagú tárgyakat tapogattunk.
Kicsit magasabb szintre emelve a témát, átmentünk a tornaszobába. A gyerekek elé 8 karikát helyeztem hosszában, s a karikák mellé egy-egy állatot ragasztottam fel a parkettára. A gyerekeknek kezdetben csak az állatokat kellett megnevezni, majd páros lábbal ugrálás közben az állatokhoz egy-egy örömöt kellett csatolniuk. Felírtam néhány nagyon kedves megoldást:
– Ló: a lovacskák szeretik, ha lovagolnak rajta.
– Nyuszi: örülnek, ha kimehetnek egy kicsit a ketrecből. Szeretik a káposztát.
– Polip: ők annak örülnek, ha tiszta a víz, amiben laknak.
– Medve: Akkor örülnek, ha nem látja meg az árnyékát (Medvés projektünk pár héttel ezelőtt volt, majd ez a gondolat született) 🙂
– Cica: apró öröm az nekik, ha kapnak nyakörvet.

Boldogság, apró örömök, amelyek mindennapjainkban jelen vannak. A foglalkozást relexációval kezdtük, amelyben először kifújtuk rossz gondolatainkat, szomorúságunkat és beszívtuk a friss energiát, pozitív gondolatokat, jókedvet. Ezután mindenki elkalandozott a képzeletbeli erdőbe, ahol sok-sok apró öröm érte, amit minden gyermek elmesélt. Ezt követően a fülünkre volt szükség, ahol a különböző hangokra kellett reagálni, milyen érzést váltanak ki belőlünk. A különböző hangokra megérkezett hozzánk „Örömke” is, akinek segítettünk szétválogatni a képeket érzékszervek beazonosítása után. A foglalkozást énekléssel és egy kis tánccal zártuk, amely nagyon kellemes, vidám hangulatban telt.