A március tele van apró örömökkel. A tavaszi csíráztatás, rügyeztetés, ültetés mind-mind meghozta a várva várt eredményt.

Napi tevékenységeink során sok,sok apró dologgal találkozunk, ami nagy öröm számunkra. Beszélgettünk a gyerekekkel, hogy melyek azok az apróságok, amelyeket érzékelünk és boldoggá tesznek minket. Az egyik kislány lerajzolta a fején lévő érzékszerveket, társai pedig azokat az apró dolgokat ábrázolták mellé, amelyek őt boldoggá tennék. A csoport tagjai nagyon szeretnek örömet szerezni egymásnak, így apró örömök szerzése, élvezete izgalmas és élményt nyújtó tevékenységet jelent számukra.

Amikor a hónap első hetében hozzákezdtünk a téma feldolgozásához, hamar rá kellett döbbennem,hogy a gyermekek nem elég érzékenyek még a témára. Vagyis az örömforrás számukra,csakis kézzelfogható dolgokból áll. Mindenki azt hozta fel, hogy akkor örült utoljára,amikor ezt, vagy azt kapott a szüleitől, hozzátartozóitól. Kezdetben nem voltak nyitottak a fogalmi szintű örömforrásokra (javul az idő, csicseregnek a madarak, egyre többet lehetünk a szabadban, többet süt a nap, nem kell a vastag ruha, jó a barátainkkal lenni, segíteni jó, adni jó, stb.) Minden gyermek csak a saját élményeire tudott koncentrálni. Próbáltam kérdésekkel rávezetni őket, arra,hogy én pontosan mire vagyok kíváncsi, és ,hogy valójában hányféleképpen lehet örömet átélni. Nem csak tárgyi dolgokkal, nem csak az ajándékoknak van örömszerző hatása, hanem egy csomó olyan dolognak is,amit kézzel nem lehet megfogni. Először is a barátaikkal való játékról beszélgettünk. Hogy magányosak lennénk-e barátok nélkül? Hogy örülhetünk-e annak,hogy vannak barátaink? Hogy jó volt-e nekünk télen a hidegben benn ülni a csoportszobában,vagy jobb-e kinn az udvaron? Hogy jó-e hogy nem kell vastag ruhákat felvennünk,hogy így már tudjuk használni a mászókát és a csúszdát? Lépésről-lépésre jutottunk el odáig, hogy séta közben maguktól is fel tudtak fedezni apró örömöket. pl:( Apró rügyeket lehet látni a fák ágain, ki lehet gombolni a kabátot, csak bárányfelhők vannak az égen, és nem esik az eső, lehet hallani a madarak hangját, láttunk fecskét, hamarosan visszatérnek a gólyák, stb.)
Ez a téma tanulságul szolgált arra is,hogy a fogalmi gondolkodás, még nem jön rutinból, még a nagycsoportosoknál sem. Ezt még gyakorolni kell. Időről-időre vissza fogunk térni ehhez a témához, hogy ezeket a képességeiket erősítsük.
Mivel sok a kis csoportos, (Vegyes csoportom van) Nehezen megy a rajzolás, és , hogy ne mindig ugyanazt a 4 gyereket nyaggassam a rajzolással, készítettem egy játékot az érzékszerveinkhez tartozó örömforrásokhoz. Az örömforrások kártyákat vakon húzták és meg kellett találni azt az érzékszervet, amelyiknek ez tetszik, örömet jelent. A gyerekek nagyon élvezték, és így könnyebb volt együtt játszani,mert a kisebbek is gyorsan megértették a játék lényegét, így be tudtak kapcsolódni.
Következő héten készítettük az „Örömhírek” című hetilapot amiben összegyűjtöttük a hét összes örömforrását. A témát a gyerekek találták,a szövegszerkesztési részt természetesen én készítettem.