Apró örömök élvezete
Játékkal kezdtünk 🙂 Egy gyereknek el kellett mutogatni, illetve arcjátékkal eljátszani azt a pillanatot, amikor váratlanul megpillantott valamit, ami hirtelen jó érzést váltott ki belőle, és a boldogság átjárta testét, lelkét…. és pár percig élvezte a pillanatot. Nagyon ügyesen beleélték magukat a szerepbe, hiszen gyorsan kitalálták a társak, mi történhetett. Ezután az érzékszerveinkre koncentráltunk. Kerestük az örömforrásokat. A tizenkét hónap című görög népmese meghallgatása után 4 csoportban (évszakok szerint) keresték, milyen apró örömök érhetnek bennünket, mit szeretnek az adott évszakban. Ezt később egyénenként is lerajzolták/leírták. Végül örömkereső sétára indultunk a környéken, élveztük a pillanatokat, melyek jó érzéssel töltöttek el bennünket: napsütés, madárcsicsergés, kellemes tavaszi illatok, a kertekben nyíló szépséges virágok.. 🙂
Ebben a hónapban az Apró örömök élvezete c.témával foglalkoztunk a csoportunkba járó gyerekekkel. A relaxációs gyakorlatot követően meghallgatuk a hónap dalát, Bagdi Bella:Imádok élni.
Ezt követően megbeszéltük a gyerekekkel , hogy ki mitől érzi magát boldognak? Mitől válik örömtelivé egy-egy nap , pillanat. Bezzeg Andrea:Újra együtt! c.mese meghallgatását követően megbeszéltük az érzékszerveink funkcióját és előzetes élményeikből felidézték, hogy melyikkel mit érzékelünk. Tudatosítottuk a gyerekekben, hogy valójában az ép érzékszerveink által is számos örömnek lehetünk részesei.
A foglalkozás zárásaként mindenki lerajzolhatta, hogy mi jelent számára örömöt.
Margareta 77 és Margareta67
Az óra elején összegyűjtöttük, milyen apró örömök érték a mai napon az osztály tanulóit az ébredéstől kezdve a foglalkozásig. Először próbáltak nagyobb dolgokra koncentrálni, aztán a címnek megfelelően kisebb, apróbb boldogságforrásokat soroltak. Aztán megkapták a mellékletben szereplő listát és négy csoportban dolgoztak. Kerestük azokat az elemeket, amelyek mindenkinél szerepelnek. Annak ellenére, hogy egy összetartó, egymást nagyon jól ismerő osztályról van szó, sok esetben meglepődtek azon, hogy társuknak mi okoz örömet. Sikerült megismerni egymásnak egy-egy új oldalát. Az utolsó feladat egy olyan montázs készítése volt, amely minden érzékszervhez tartozó mindennapi örömöket ábrázol. Általam előre elkészített képecskéket ragasztottak fel a különböző érzékszervekhez. A tanulók nagyon élvezték az órát, jól érezték magukat. Megfogalmazták, hogy ez a foglalkozás is egy apró öröm volt az életükben.
A mosolyalbum 3.b osztály összegyűjtötte milyen apró örömök érik őket a mindennapokban.
Maci csoport:
Több mesén keresztül dolgoztuk fel ezt a témát. A mesék kapcsán, az érzékszerveken keresztül jutottunk el az apró örömökig. Nehéz volt a gyerekeket elszakítani a példáktól (fagyi, torta, párna, virág). A hónap dala és a relaxációs játékok segítettek ebben egy kicsit. A másik mese a „Szemfüles érzékszervek” az öt érzékszerv elsajátításában, megjegyzésében segített. Előkerültek a beszélgetések során komolyabb érzelmek, gondolatok (anyukám mosolya, ölelés, testvér szeretet). Sok játékot játszottunk az érzékszervekkel. A tapintós játékot különleges, nem mindennapi tárghyakkal próbáltam élvezetesebbé, érdekesebbé tenni. „Vakvezető” bizalomjátékot játszottunk, irányítottuk egymást a hangunkkal. Ezt a témát jól át tudtuk adni, élvezték a gyerekek.
Elolvastuk A tizenkét hónap című mesét, majd miután megbeszéltük, a gyerekek a saját kedvenc hónapjaikról beszéltek.
Ezután minden hónapnak és évszaknak megkerestük a szépségét, még annak is, amit eddig nem szerettünk.
A 7. hónap témájának feldolgozásához az „Apró örömök élvezetének” átéléséhez Piaci sétára invitáltam a gyermekeket és nevelőtársaimat. A kirándulásunk során sok tapasztalatot gyűjtöttünk, kisebb nagyobb örömökben volt részünk, és a gyermekcsoportunk megjelenésének látványa több emberből is jó kedvet, vidámságot, mosolyt, örömet, váltott ki. A régi piacon megszemléltük a kistermelők kínálatát a szépen kihelyezett gyümölcsöket, zöldségeket, tésztákat, tojásokat, megcsodáltuk a virágárus szebbnél szebb virágait és segítségével megszagolgattuk a növények illatát. Azt követően az új csarnok épületébe mentünk, ott több kisebb üzlet kirakatát könyv, ékszer, édesség, vegyi áru, ruha, néztük meg, majd a savanyúság-, a hús-, a húskészítmény-, a gyümölcs-zöldség-, a méz- árusok termékeit tekintettük meg. A piaci sétánkat a pékség látogatásával zártuk, már az ajtóban megcsapott minket a finom illat, a gyermekek nagy szemekkel néztek körül a finomságok között, közben vásároltunk sós rudakat. Az eladó és a péklegények örültek a sok kis kíváncsi gyermeknek és megajándékozták csoportunkat édes finomsággal. A vásárlásból jókedvűen tértünk vissza az óvodába, ebéd után fogyasztottunk az ajándék édes süteményből, másnap a tízórai mellé a vásárolt savanyú káposztát csipegettük. Ismerkedtünk az alap ízekkel kóstolást ízérzékelő játékot játszottunk: párt kerestünk a vásárolt termékek (édes sós savanyú ízéhez) párosítani kellett az előre bekevert cukros, sós, savanyú vizeket.
A gyerekekkel való beszélgetések során kiderült, többeknek a tömegközlekedési eszközön tett utazás: a buszgarázs, a kereszteződések, a vasúti átjárók látványa már örömet okozott. Akadt gyermek akiből, az ékszerüzlet kínálatának látványa, és volt akiket a virágok, pék-sütik látványának és illatának érzete tett jókedvűvé, volt aki az ajándék süti élvezetének örült. Tetszett a gyermekeknek a sok idős néni bácsi, aki megállt és mosolyogva beszélt hozzájuk, megemlítették a kedves eladót, aki bábozott kezére húzott figurával nekik, mikor az üzlete előtt elmentünk.
Élményrajzok is készültek a piaci látogatásról. Játszottunk boltos játékot: adtunk, vettünk, mértünk, számoltunk, fizettünk, gyakoroltuk a vásárlás és kiszolgálás illedelmes nyelvi formuláit.
A piacon tett látogatás, vásárlás élménye, a kedves fogadtatás napokig beszédtéma volt és megjelent játékaikban.
