Az első tanórán sétára indultunk. Észrevettük a körülöttünk lévő látható és láthatatlan szépségeket. Gondolatban egy távoli, képzelt szigetre is elmerészkedtünk, amely telis-tele van olyan dolgokkal, amelyek örömöt nyújthatnak a vándornak. Minket feltöltött!
Rengeteg örömet fedeztünk fel a mindennapjainkban, egymásban, saját magunkban. Örömke figurájába sok-sok örömforrás került, a munkafüzet feladatai érdekessé tették a foglalkozásokat. Énekeltünk, táncoltunk, közösségépítő játékokat játszottunk, boldogan, egymást erősítve telt a hónap.
A víz világnapja alkalmából ellátogattunk a településen végig folyó patakhoz, melyen a gyermekek által készített papír csónakokat vízre bocsátottuk. Különböző technikákkal akváriumot készítettek a gyermekek nagy-nagy örömmel , és élvezettel.
Az óra elején apró örömszerzéssel indítottunk: én megajándékoztam a gyerekeket egy aprósággal, ők meg készíthettek valakinek kis szívecskébe írt üzenetet, amit később átadhattak az illetőnek. Az óra többi részében különféle tevékenységekkel „boldogították” magukat a tanulók. Pl. mandalaszínezés, gyöngyfűzés, kedvenc társasjátékozás.
Áttanulmányoztuk az örömforrások listáját, hogy újabb ötleteket szerezzünk, és tudatosabban figyeljünk a kis dolgokra.
Ismét egy ” kullogó” projekt foglalkozást tartottunk. A projektben iskolánk 2. és 3. osztálya vesz részt. Egy korábbi foglalkozáson a gyerekek megismerkedtek a lovakkal kapcsolatos teendőkkel, többek közt a patkolással is. Az alapos elméleti felkészülést a valóság követte.A nagyrécsei Enselle lovardában megnézhettük élőben is, hogy kerül a lovak lábára a patkó. Varázslatos élmény volt minden gyermeknek és felnőttnek. Emellett sokat tanultunk elfogadásról, önzetlen szeretetről, az élet csodáiról. Ebben a lovardában sok olyan ló van, aki mentett, tehát tulajdonképpen a vágóhíd árnyékából kerültek ide. Ki azért, mert verte a gazdája, ki azért, mert állítólag vadállat…Ezen a helyen pedig csodák csodájára műlovagló bajnokságokat nyert ló lett belőle. A másikból pedig terápiás ló. S a gyerekek ugyanígy átalakultak. A hiperaktív, magatartászavaros gyermek is csendben, állva figyelte az eseményeket, mert nem akarta megijeszteni az állatokat. Ilyen egyszerűen működnek a dolgok.
A hónap egyik legnagyobb öröme, hogy kooperatív csoportmunkában, viták nélkül sikerült Öröm tablónk elkészítése, érzékszervekhez rendelten örömforrásokat vadásztunk az újságokban, majd a kivágott képeket felragasztottuk. Egymásnak örömet okozva hóvirágot ábrázoló kártyákat osztottunk, kitöltöttük a munkafüzet feladatait. Első alkalommal Öröm meditációt végeztünk…végre csend és nyugalom járta át lelkünket.
Az órát Móricz Zsigmond idézetével kezdtük: \\\” Az öröm abból ered, hogy valaki meg tudja látni azt, ami szép és jó az életben.\\\” Beszélgettünk az örömről, majd meghallgattuk a hónap dalát. Egy plakátban összegeztük az apró örömöket és azok forrásait. A lufikba az érzékszerveink képét ragasztottuk, amik az égbe szállnak. A felhőkbe az érzékszerveink által megtapasztalt apró örömöket rajzolták le a gyerekek csoportmunkában.
Érzékszervek által érzett örömök, fájdalmak megfogalmazása könnyebben ment a gyerekeknek. Bátran kifejezték érzéseiket. Örömmel rajzolták társukat körbe és megfelelő helyre helyezték az érzékszerveket. A témához kapcsolódó zenére örömmel mozogtak, szövegét hamar megtanulták.