A foglalkozást a szokott módon, Boldog Dórával kezdtük. A versike elmondása és a relaxáció után a „Jó emberré csak a szívemmel válhatok” c. dalt hallgattuk meg és táncoltuk át magunkat Boldogságországba. Az ajánlott mese helyett Fésűs Éva: Az irigy medve c. meséjét meséltem el a gyerekeknek, amiben Orbán, a medve semminek nem tud örülni, sőt még az állatok nagy boldogságát, a forrást is megpróbálja az állatok elől elvenni, de végül ő maga jár pórul.
A mese után beszélgettünk arról, hogy minek örültek az erdei állatok és minek örülhetett volna a medve, minek tudunk mi örülni. Felfedeztük, hogy az érzékszerveinkkel mennyi mindent tudunk észlelni, aminek nap mint nap örülhetünk. Feladatul azt kapták a gyerekek, hogy rajzoljanak le minél több dolgot, aminek örülni tudnak. Az elkészült képecskéket a falra ragasztott érzékszervek köré gyűjtöttük. A munka után felragasztottuk a lépcsőre a nap jelét, majd énekelve, táncolva vissza indultunk Boldogságországból.

Az élet minden területén várnak ránk apró örömök. Ha figyelünk ezekre, rájövünk mennyire jó élni! 🙂

A gyerekekkel megbeszéltük, kinek mit jelent az „apró öröm”, valamint hogy hogyan és mivel tapasztalhatjuk meg ezeket. Egy papírlapra a lerajzolt érzékszervek alá bármilyen saját gondolatot lerajzolhattak, ami számukra egy ezzel kapcsolatos örömforrás. Érdekes és tanulságos volt rávezetni őket, hogy a szépség és az öröm a mindennapjainkban rejlik.

Boldogságóra – Március
APRÓ ÖRÖMÖK
Az apró örömök titka abban rejlik, hogy képesek vagyunk-e felfedezni, észrevenni a minket körülvevő világban, szűkebb környezetünkben a szépséget, a harmóniát és az apró szociális interakciókban megbúvó jóságot.
A felnőttek, szülők, pedagógusok felelőssége ráirányítani a gyermekek figyelmét ezekre a boldogságesszenciákra.
Az óvodai csoportban nap, mint nap megélünk sok-sok szép pillanatot, sokszor észre sem vesszük, nem tudatosítjuk, csak jó érezzük magunkat.
A program által fókuszba helyezhettük (megtesszük ezt más alkalmakor is) ezeket a pozitív élményeket.
1.) Beszélgető kör a hét elején.
Elmeséltem a : Böhön Höbön című burját mesét.
– Összegyűjtöttük ki, mitől, mikor érzi jól magát, minek szokott örülni.
2.) A hét folyamán a gyerekeket pozitívan érintő pillanatokat tudatosítottuk.
3.) A hét végén újra beszélgettünk a témáról. Mi változott meg?Milyen érzésekkel, élményekkel gazdagodtak? Melyek voltak azok a pillanatok, amelyekben örömöt éreztek.