Az óra elején meghallgattuk a hónap dalát.a gyerekekkel átbeszéltük,hogy mennyire fontos értékelnünk a minket körülvevő apró örömöket.milyen pozitív hatással is van az életünkre. a munkafüzet segítségével dolgoztuk fel a témát.
Apró örömök élvezete
Az apró örömöket sokszor még nekünk, felnőtteknek is nehéz meglátni az életben. Talán ez az első téma, amiben azt éreztem, hogy általánosságban a gyerekek „jobbak benne”, mint a felnőttek. Gyakran tapasztalom, hogy a körülöttem lévő felnőttek mindenben a hibát keresik, a rosszat látják. A gyerekeket nem zavarja úgy, ha elered az eső, mint minket, nem mérgelődnek, ha sokan vannak a buszon, nem ingerültek, ha nem jön rájuk a kedvenc farmerjuk. Persze nehéz összehasonlítani az ő életüket és egy felnőtt ember életét, de az biztos, hogy ők látszólag mindent sokkal teljesebben tudnak átélni, önfeledten élvezni.
Ezt a témát a szabadban dolgoztuk fel, séta közben és egy parkban. Bevontuk az érzékszerveinket, igyekeztünk minden jót magunkba szippantani. A gyerekeken látszódott, hogy élvezik, szinte nem is kellett utasítást adni nekik. Talán a beszélgetésénél a miértek megfogalmazása okozott nehézséget: miért jó, ha rám süt a nap? miért kellemes a fűben feküdni? stb. Ezeknek a dolgoknak a tudatosítása úgy gondolom elősegíti, hogy az őket érő élményeknek még teljesebben át tudják adni magukat.
Csoportmunkában lerajzoltuk az apró örömeinket, jókat kacagtunk. Rengeteg szigeten jártunk: csoki, cukor, huncutkodás,mosoly szigetén.
A Ficánka csoportban hagyomány, hogy igyekszünk megörökíteni a boldog mindennapokat, sok alkalommal készítünk fotókat és videókat a gyermekekről. Így könnyedén tudtunk keresni boldog pillanatokat a évünkből. IKT-eszközön mosolygós képeket kerestünk mindenkiről, megpróbáltunk visszaemlékezni, miért is voltunk akkor boldogok, vidámak. Jó élmény volt a gyermekeknek visszanézni a vidám pillanatokat, ismét sikerült mosolyt csalnunk az arcukra.
Beszélgetés a gyerekekkel: Mik azok az apró örömök, amiknek tudunk örülni?
Témafeldolgozás mesével: Újra együtt című mese (Kézikönyv 156.o.), beszélgetés a meséről.
Játék: SZEM-ORR-SZÁJ-FÜL-KÉZ – Mondj olyan dolgot, amit az adott érzékszerveddel érzel, és örömet okoz neked.
Örömséta: Fedezzük fel együtt az ébredő tavaszi természet szépségeit. Felhívjuk a gyerekek figyelmét, hogy próbáljanak, minden apró dolgot észrevenni, ami boldoggá tehet bennünket.
Bagdi Bella: Imádok élni – közös éneklés.
Az apró örömök élvezete témakör feldolgozása képekben.
A mai rohanó világunkban sokszor elfelejtjük észrevenni az apró kis dolgokat, hétköznapi örömöket, átélni a pillanatot. Nagyon fontosnak tartom, hogy próbáljunk meg az „itt és most”-ban élni, ezért nagy lelkesedéssel tartottam a márciusi Boldogságóránkat, melynek témája az apró örömök élvezete volt. Relaxációs gyakorlattal kezdtünk, majd beszélgetőkörben mindenki elmondta, hogy aznap mi okozott neki örömet, és általánosságban milyen apró kis dolgoktól érzik boldognak magukat. Meglepően sokféle válasz született, a társas kapcsolatokban előforduló kis kedvességeken túl, a természet szépségein át, a tevékenységek okozta örömforrásokig. A gyermekek még sokkal érzékenyebbek a körülöttük lévő világra, örülni tudnak a napsütésnek, az eső illatának, lehajolnak megszagolni a virágokat. Már az is örömmel töltötte el kicsi szívüket, hogy elmondhatták milyen kis dolgoknak örülnek. Figyelmesen meghallgatták Góliát és Pirinkó történetét, majd beszélgettünk az érzékszerveinkről és a hozzájuk kapcsolódó örömökről. Ezt követően készítettünk egy nagy örömtablót, a gyerekek lerajzolták és újságokból vágták ki a számukra fontos örömforrásokat. Közben Bagdi Bella dalait hallgattuk, énekeltük. Az elkészült tablót büszkén akasztottuk ki a falra, majd egy örömteli „öleléslánccal” zártuk a foglalkozást. A Boldogságórához kapcsolódóan márciusban kiemelt figyelmet fordítottunk a séták során a természeti kis csodákra, a rügyező, virágzó fákra, madárcsicsergésre, az ételek illatára és ízére. Beszélgettünk róla, hogy ki minek örül a csoportban, (rajznak, ölelésnek, közös játéknak, dicséretnek) és a gyerekek próbáltak napról napra egymás kedvében járni. Igazán tanulságos, élményteli, játékos hónapunk volt.
Apró örömök – március
Tavaszra a tantermünk virágba borult. Díszítésben a vidám színek domináltak. A borongós, szeszélyes időben nagyon jót tett a hangulatunknak a színes kavalkád. Ez adta az ötletet ahhoz, hogy az aktuális téma feldolgozásához is. Összegyűjtöttük, hogy a tágabb és szűkebb környezetünkben mi minden adhat örömet, az egészen apró dolgoktól kezdve. Az osztályunk 5 csoportra osztottuk, érzékszerveinknek megfelelően, és kezdődött a móka! Rajzold le, neked milyen illat, érintés stb. okoz örömet, majd ezeket ki kellett a társaknak találni. Így egy kis rajzos „activity”-t játszottunk.
Mottónk:
William Blake: EGY HOMOKSZEMBEN LÁSD MEG A VILÁGOT
(Weöres Sándor fordítása)
Egy homokszemben lásd meg a világot,
Egy vadvirágban a fénylő eget,
Egy órában az örökkévalót,
S tartsd tenyeredben a végtelent.
Lásd a világot egy homokszemben,
A mennyországot kis világban,
Őrizd a végtelent két kezedben,
Az örökkévalót egy órában…
Boldogságóra program a 2018/2019-es tanévben
Ebben a tanévben is folytattuk a Boldogságóra programot iskolánkban (Pécsi Mezőszél Utcai Általános Iskola). Most már 3 csoportban, több mint 70 gyermek részvételével. A foglalkozásokat heti rendszerességgel tartottuk.
A gyerekek (és természetesen mi pedagógusok is) nagyon szerettük a foglalkozások témáját, lebonyolítását. A tankönyvek és segédletek útmutatóul szolgáltak egész évben, segítségükkel könnyű volt egy-egy foglalkozás előkészítése, megtartása.
Változatos játékokkal, módszerekkel ismerkedtek meg a gyerekek, sokat beszélgettünk, énekeltünk, rajzoltunk. A pozitív élmény meglétéről nem csak a gyerekek mosolya biztosított, hanem a lelkesedésük is, ahogyan várták a következő Boldogságórát.
Úgy gondolom a gyerekek sokat gazdagodtak a program által! A személyiségük formálódott, a kommunikációjuk és a konfliktuskezelésük sokat fejlődött. Az egymás iránti figyelmük és empátiájuk is érezhetően változott.
Megtanultuk meglátni a szemünkkel az élet apró örömeit, és ezeket meg is örökítettük.
