Minden kedvező változás a gyerekek számára örömforrás. Talán az óvodások tudják a legjobban, a legőszintébben, legmélyebbről jövő érzésekkel kifejezni azt, ha valami jó, vagy esetleg rossz. A márciusi hónapban a boldogságóránk során, a mindennapi életünkből merítve az apró örömök érzésének kifejezésére volt lehetőségünk. Kedvező, apró öröm volt a csoport számára a nőnapra való készülődés, a fiúk részéről a lányok, anyukák ajándékozása. Ugyanakkor, a lányok részéről ennek viszonzása a fiúknak volt meglepetés. Ezen kívül jó, tartalmas játék volt a különböző érzékszervekre ható apró örömök felfedezése is. Jó hangulatban, kellemes érzésekkel telt az együtt eltöltött idő.
Apró örömök élvezete
Ebben a hónapban csak az 1-2. osztályosoknak tartottam Boldogságórát a kialakult helyzet miatt.
Bízom benne, hogy minden gyermek ebben az időszakban, otthon is meglátja, felismeri , megtalálja:
– miért lehet hálás
– hogyan lássa optimistán a történéseket
– együtt lehet szeretteivel, de nem szakad el teljesen a barátaitól, iskolatársaitól
– meglátja, hogy miben segíthet, tehet jót, amivel örömet szerez másoknak, így önmagának is
– megvalósítja kitűzött céljait, alkalmazkodva a megváltozott körülményekhez (igyekszik a tanulásban, otthon sportol, többet olvas, játszik…)
– megtalálja azokat a módokat, amik segítik a szomorú, nyomasztó helyzetek átélését, feldolgozását (hogyan érezze jobban magát)
– észreveszi azt a sok apró, gyakran természetesnek tartott jó dolgot, ami körülveszi, s távlatokban felértékelődik benn az, ami most el nem érhető, de fontos számára (természet, család, barátok, sport).
Veszprémi Egry Úti Körzeti Óvoda
Érzékszerveink köré gyűjtöttük azokat az élményeket, melyek örömmel töltöttek el minket. „A boldogság nem feltétlenül valami eget rengető dolog; apró, alig érzékelhető mozzanatokból is állhat.” Petra Nagyová-Dzerengová
Szorgalmatos Mesekert Óvoda Bölcsőde és Konyha
Az óvodánk ügyelet lát el, ezért az ottlévő gyerekek közreműködésével tartottam meg a rendhagyó foglalkozàst.Vidám,jó hangulatú közös relaxáció,mesehallgatás után elkészítettük örömkét.Közben zenét hallgattunk és beszélgettünk
Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde
A mai rohanó világban a gyerekek is sokszor tovább szaladnak a mindennapi apró örömök mellett. Segítnünk kell nekik észrevenni, felismerni ezeket a pillanatokat. Sokat beszélgettünk velük arról, hogy minek tudnak örülni. Először mindenki nagy dolgokat, „kívánságokat” sorolt, de ahogy teltek a napok figyelmük egyre jobban ráirányult az apró mindennapi örömökre. Az év során készült fényképeket nézegetve próbáltunk visszaemlékezni arra, hogy az adott pillanatban minek örültünk. Ezeket az „apró örömöket”- fényképeket helyeztük bele a Szivárványos apró örömök kincses ládájába.
A jelenlegi helyzet rádöbbentheti az embereket, hogy az anyagiasított örömök helyett többet érnek a mindennapok apró örömei, amik mellett eddig elfutottunk, egy mosoly, egy dicséret, egy simogatás, egy kedves szó. Észre kell vennünk az apró csodákat, milyen szép kék az ég és zöld a fű.
Fábiánsebestyéni Arany János Óvoda, Közművelődési Intézmény és Könyvtár
A rendkívüli helyzet miatt, teljesen át kellett szerveznem az életünket. Az óvodát bezárták, a gyerekek otthon maradtak. A facebook csoporton kéréssel fordultam a szülők felé. Megkértem őket, hogy beszélgessenek otthon a gyerekekkel az örömről. Mi az ami örömet okoz. Volt, aki alkotásokat küldött be, volt, aki videó felvételt.
Elkezdődött a mese írása is, az Öröm Ödön bödöne címmel.
Tiszalúci Önálló Napközi Otthonos Óvoda
A hónap elején továbbképzésen voltam, így március hónapban csak 1 hetünk maradt aktív közös munkára a gyerekekkel a kialakult veszélyhelyzet miatt. Ennek fényében kevés időnk állt rendelkezésre ahhoz, hogy belemerüljünk a hónap témájának feldolgozására.
Ennek ellenére tudtunk azért beszélgetni, hogy kinek mi jelent örömöt, valamint megbeszéltük a nem megvehető örömök és a saját magunk által okozott örömök közti különbséget.
Mivel márciusban van nőnap, a csoportban levő megfogyatkozott létszámú fiúkkal megbeszéltük, hogy a lányokat azzal lepjük meg, hogy a teljes nap során csak a fiúk pakolnak játékokat a helyükre, terítsenek, a naposi teendőket csak ők lássák el. Ennek egy mozzanatát tudtam megörökíteni (lásd főkép).
A hónap dalát érdeklődéssel hallgatták meg.
Böbe óvónéni
A hónap során elvégzett feladatok:
Március az apró örömök élvezetének hónapja. Az én örömöm azonban óriási, most örülök igazán annak, hogy a feladatok megvalósításához időben, már március 3-án neki fogtunk a csapattal. Akkor még nem gondoltuk, hogy március 16-tól kezdődően otthoni feladatvégzésre kényszerülünk, tehát ami addig elkészült, arról tudtunk képeket készíteni.
Foglalkozásaink nagyon jó hangulatban, kellemes légkörben zajlottak. A bevezető üdvözlőkörök (kacsintás, légpuszi, ölelés, pacsi) és relaxációs légzőgyakorlatok (Bagoly, Arcizomlazítás, Villámlazítás – Kk. 36-38. o.) után megbeszéltük, hogy az apró örömök élvezete szervesen kapcsolódik a hálához, hiszen ha örömöt érzünk, az boldoggá tesz minket, és ezért hálásak vagyunk. Ennek kapcsán mindenki elmesélte, hogy aznap milyen örömben volt része és miért hálás. Azt is tudatosítottuk magunkban, hogy a legfőbb örömforrás az, ha a jelenben, az „itt és most” pillanatában időzünk, hiszen akkor vagyunk képesek észrevenni mindenben a szépet és a jót. Ebben az állapotban a legkisebb, legjelentéktelenebb dolgokra is tudunk fókuszálni, vagyis észrevesszük a jelenben rejlő apró csodákat. Erre világított rá a munkafüzet rejtvényének megoldása: „JELEN”.
Azt is megbeszéltük, hogy az érzékszerveink és a hozzájuk kapcsolódó érzetek azok a segéderők, melyekkel az apró örömöket észlelhetjük és élvezhetjük (látás- szem, szaglás-orr, hallás-fül, ízlelés-nyelv, bőrérzékelés-kéz). Ezek igazolásaként oldottuk meg a munkafüzet „Amit egy év adhat”, „Érzékszervek”, „Látom, hallom…”, „Kakukktojás” című feladatait (110-112. o.), de idekapcsolódott a „Hála a testünknek” című mondatbefejezéses tevékenység is (mf. 118. o.), amiket páros illetve vegyes csoportmunkában oldottak meg a tanulók.
A feladatok teljesítése közben a jó hangulatot a mf. 114. oldalán olvasható nyelvtörők és Bagdi Bella Imádok élni című dala biztosította számunkra.
A hónap fő feladataként egy igazi „Kincsesládát” alkottunk cipős dobozból, kartonból, színes papírból. Ebbe akartuk beletenni azokat a „talált és keresett örömöket” amik a csoport egészét érintik, tehát együtt, közösen élünk meg, és amely tartalmát „örömeső” gyanánt majd a tanév végén egy székre állva kiborítottunk volna, hogy felelevenítsük a cédulákra jegyzett jó érzéseket. Még jó, hogy rajz órán a nagy kincsesláda mellé, fénymásolt sablon és színes karton segítségével mindenki elkészítette saját, mini „Apró örömök ládikáját”, amibe most otthon gyűjtheti saját magának a saját örömeit.(Lsd: alul a fényképeken!).
Készítettünk „Apró örömeim” borítékot is, amit mindenki saját ízlése szerint díszíthetett, és beragasztott a füzetébe, hogy kis cédulákra írva vagy rajzolva bele helyezhesse az életében észrevett csodákat, örömteli pillanatokat. Ha otthon megtelnek a kis ládikák, akkor jöhet a boríték.
Rajz órán készültek el a térképek is. Az „Apró örömök szigete” térkép rajzolása (mf. 113. o. sablonja alapján) minden tanuló fantáziáját beindította, boldogan találtak ki ötletesebbnél ötletesebb tárgyakat, földrajzi helyeket, elnevezéseket a saját szigetükre.
Egyik foglalkozás záróköreként megkértem a gyerekeket, hogy mondjanak olyan apró örömforrásokat, ami jó kedvvel tölti el őket, ám a felnőttek ezt rossz szemmel nézik (pl. sártócsában ugrálás). Beszélgettünk arról, hogy mitől olyan kedves számukra az az örömforrás és szerintük milyen lenne, ha a felnőttek is kipróbálnák. Sok-sok apró titkot osztottak meg velem és a csoport többi tagjával a gyerekek, amik között rendkívül humorosak is akadtak, ami által vidám nevetés és fergeteges jókedv kerített minket a hatalmába.
Március 16-tól sem adtuk fel, a gyerekek az iskolabezárás miatt otthon végezhető feladatokat kaptak tőlem, amikről fényképeket küldhettek el a számomra.
A hónap legkedvesebb élményének ígérkezett az „Örömkereső séta” melynek során, az iskola környékén kirándultunk volna egyet. Ebben a helyzetben azonban online kértem őket a következőkre:
„Kedves Gyerekeim! Holnap, vagyis kedden a boldogságóra keretében örömkereső sétára akartunk menni. Emlékeztek? Hát ez most sajnos elmarad, de van egy jó hírem! Ti magatok is megtehetitek bármely családtagotokkal, hogy kimentek a szabadba. Nem kell messze menni, elég, ha csak az udvarotokra indultok el. Kezdjetek el magatoktól apró örömöket keresni, ha már elkészültetek a napi feladatokkal, amiket már elküldtem. Szívjátok tele a tüdőtöket friss levegővel, nézzetek fel az égre, csodáljátok meg a bárányfelhőket, ha lesznek és örüljetek a napsütésnek, ha lesz! Hallgassátok a madarak dalát, a méhecskék zümmögését! Figyeljétek meg a fák, bokrok apró rügyeit, keressetek bimbózó, nyíló virágokat! Gyűjtsetek csigaházat, apró és érdekes színű, alakú kavicsokat, köveket, bogárkákat! Örüljetek mindennek, ami a természetben fellelhető! Játsszatok a kutyusotokkal, cicátokkal, élvezzétek a jelen pillanat örömeit! Aztán majd, ha újra találkozunk személyesen is, ígérem, hogy együtt is bepótoljuk ezt a programot!”
Az online beszámolók alapján többen is boldog pillanatokról számoltak be és küldtek jobbnál jobb képeket az egyéni élményeik alapján.
Az otthoni, szabadon választható feladatok voltak még a következők: „Örömalbum” készítése a füzetbe (mf. 120. o.), „Öröm Ödön öröm bödönje” címmel meseírás.
Gyűjtő- és kutatómunkára is ösztönöztem a gyerekeket, vagyis olyan képeket, idézeteket, közmondásokat, verseket kértem, amikről öröm, boldogság, pozitív életérzés jut az eszükbe. Ezek közül válogattam néhányat beszámolóm zárásaként:
„Minden hatalmas örömbe belekeveredik a hála érzése is.” (Marie von Ebner-Eschenbach)
„Kövesd az örömödet, és a boldogság is követni fog!” (Bagdi Bella)
„A lélek abból táplálkozik, aminek örül.” (Reinhard K. Sprenger)
„Legyél szivárvány valaki esőfelhőjében!” (Maya Angelou)
„Az öröm abból ered, hogy valaki meg tudja látni azt, ami szép és jó az életben.” (Móricz Zsigmond)
A boldogságnak nem áll útjába semmi! Az internetnek hála, továbbra is folyamatos a kommunikáció a gyerekekkel. Van egy zárt csoportunk már 3 éve. Most nagy hasznát vesszük. Az elmúlt egy hét tapasztalatai:
– A gyerekek várják az otthoni feladatokat.
– A szülők nagyon együttműködőek.
– Az én feladatom, mint boldogságóra elkötelezett híve, hogy az otthoni tanulás ne teher legyen, hanem ajándék az élethelyzettől szülők és gyermekek számára egyaránt. Ennek érdekében olyan feladatokkal, ötletekkel töltöm meg a napjaikat, amik egyrészt könnyen megoldhatók, másrészt hozzájárulnak lelki jóllétük megőrzéséhez. Például: a feladatok elvégzését jutalmazom az éppen kiválasztott hangulatjellel, péntekenként összeszámoljuk. Igazán isnpiráló számukra, hogy a zárt csoportban egymás munkáit, megnyilvánulásait látják. Ennek köszönhetően a gyerekek egymásról is információhoz jutnak, kommunikálhatnak, segíthetik egymást. Már egy ideje az osztály megszerette a sakkot, rátaláltam egy programra az interneten, ahol egymást meghívva sakkozhatnak. Kipróbáltuk, működik. Nagyon büszke vagyok rájuk, olyan dolgokat hozott elő belőlük a járvány, amire lehet, hogy nem derült volna fény. Mivel a csoport a szülőkön keresztül működik, visszajelzéseik alapján megnyugtatónak érzik, hogy nincsenek magukra hagyva, bármikor fordulhatnak hozzám, vagy egymást is felkereshetik. Kaptak olyan feladatot például, hogy segítsenek anyának, apának a rendrakásban, holmijaik és a szobájuk volt a feladat első körben. Megható élmény volt végignézni a képeken, amiket feltöltöttek a szülők a rendbe rakott szobákról és a büszke gyerekekről. A másik feladat, magyarból: tervezzétek meg anyával, vagy apával, milyen desszert készül a hét végén.Természetesen segítsetek az elkészítésében is! Írjátok le a receptet, küldjétek el, vagy fényképezzétek majd le! Mondanom sem kell, jöttek a képek a lisztes kezű fiúkról, muffint díszítő lányokról, egymást dicsérő kommentek. Ez az élmény ajándék! A kialakult helyzet ajándéka! Hát nem erre tanítottuk a gyerekeket a boldogságórákon? Most a gyakorlatban alkalmazzák.
Mindemellett meg kell említenem, hogy ők tanulásban és értelmileg akadályozottak. Aminek jelen helyzetben nincs jelentősége. Eltűntek a különbségek. Szorgalmas gyermek, kreatív szülő létezik.
Az internet segítségével részei maradtunk egymás életének. Minden működik, ami igazán fontos, csak most a „felhőből” jön a boldogság.