A kialakult helyzetre való tekintettel, a gyerekeknek csak online tudtunk ajánlásokat, foglalkozás ötleteket adni. A hónap témája az apró örömök átélése volt. Az „Újra együtt” című mesét felvettem, és feltöltöttem a közös csoportunkba. Az esősebb időkben próbáltam mindenki számára a legjobb dolgokat kiemelni, ennek fényében készítettem egy kísérletet melyben „szivárvány hidat” készítettünk. Bármennyire is rossz az idő, és nem tudunk kimenni játszani, ha kisüt a Nap, még szivárványt is láthatunk! Evvel is ki akartam emelni számukra, hogy minden rosszban van valami jó.

Megkértük őket, hogy rajzolják le a kedvenc tárgyukat, mely örömet szerez számukra, fotózzák le, hogy mi is lássuk őket – érdekes volt látni, hogy ki, mit tartott fontosnak. A fiúk közül volt aki a lego figuráját rajzolta, de akadt olyan is aki a házi állatát rajzolta le. Öröm volt látni a sok színes rajzot.

„Miért sietünk mindig valahova? Miért nem élvezzük ki a boldogság egyszerű pillanatait? Vágyunk rá, és amikor eljön, észre se vesszük, hagyjuk kicsúszni a kezünk közül. A boldogság nem feltétlenül valami eget rengető dolog; apró, alig érzékelhető mozzanatokból is állhat.”
Petra Nagyova – Dzerengová

Ezt a témát a veszélyhelyzet ideje alatt dolgoztuk fel.
Az Apró örömök témakörben a gyerekek otthon is bekapcsolódtak a játékokba, melyek vidám és örömteli pillanatot szereztek nekik.
Bezzeg Andrea: Újra együtt! – meséje által két jó barát vicces talákozását hallhatták a gyerekek!
A meséhez színezhető illusztrációt töltöttem fel és feladatokat ajánlottam a gyemekek részére.
Végül a munkafüzetből javasoltam az optimizmus jelének kiszínezését.

A téma kapcsán az volt a célom, hogy a gyerekek vegyék észre az élet kínálta apró örömöket, szépségeket, azt, ami boldoggá tesz, mosolyt csal az arcunkra, mert minden apró öröm, boldogságot hozhat az életünkbe.

Jó, hogy ebben az időszakban az apró örömökre most jobban tudtunk figyelni.

Néhány otthon készült gyermekmunkát mellékelek.

Elérkezett a tavasz első hónapja, a március. A hónap témája az apró örömök élvezete volt.
Beszélgettünk a gyermekekkel, kinek mi okoz örömöt, milyen örömöket élhetünk át itt az oviban, vagy otthon a családdal.
Laptopon képeket nézegettünk, és kíváncsi voltam, ki milyen örömöt talál ezekben a képekben. Láthattak itt játszóteret, virágokat, egy családot, kiskutyát, játék és édességboltot, az óvodánk udvarát, a saját és a szomszéd csoportunk szobáját, képet egy pillangóról, egy tányér palacsintáról, egy mesekönyvet, egy esős és egy napsütötte tájat, kisgyermekét megölelő anyukát. A gyermekek figyelmesek és aktívak voltak, jó meglátásokkal. Sok okos választ adtak.
Majd meghallgatták a mesét, és színeztek. Végül kaptak egy rajzot egy mosolygós arcocskáról, melyet ki is színeztek, és a csoportszobában arra a helyre tehették, vagy ahhoz a játékhoz, ami a számukra a legnagyobb örömet okozza.
Fontosnak tartom, hogy megtanítsuk a gyermekeket arra, hogy lássák meg a körülöttük lépvő apró szépségeket, melyek bizony örömmel tölthetik el a kis lelküket, szívüket.

Sajnos a kialakult járványügyi helyzet miatt a következő foglalkozásokat nem tudtam megtartani.
Bízom benne, hogy a következő nevelési évben folytatódhat a program. Hiszen a gyermekek érezhetően nyitottabbá váltak, és a szülőktől is csak pozitív visszajelzéseket kaptam.

Az év folyamán megismert mesék , dalok, ötletek által csak gazdagodhatott a lelkünk. Örülök, hogy a Boldogságóra Program részese lehetek, és mindezt a gyermekekkel élhettem át.
Köszönöm!!