Amíg nem volt online oktatás és személyesen is találkozhattunk a gyerekekkel, minden hetet azzal nyitottunk, hogy elmesélték örömeiket, bánataikat, ami a hétvégén velük történt. Az apró-cseprő kis dolgokat is szívesen megosztottuk egymással. Most, hogy otthonról kell tanulni ez sajnos elmarad, bár kérem őket, hogy küldjenek kis videókat, amelyekben elmondják a velük történt eseményeket, mi okozott örömet számukra. Nagyon hiányzik az együtt töltött idő, az -e havi feladat sokat pótolt ebből a hiányból, jó volt látni, hogyan örökítik meg apró kis örömeiket. A gyerekektől kapott örömváracskákból mozaikot készítettem, amit nagy szeretettel osztok meg Veletek.

Márciusi foglalkozásaink egy része még közösen az iskolában másik része az online térben zajlott. A kötelező otthonlétbe vonulásunk előtt jóság manóként mindenki készített egy-egy apró meglepetést, mellyel az adni-kapni játék során megajándékozták egymást, hogy emlékezzenek így is az osztálytársaikra. Ugyanezen a napon nálam van a … kártyajátékot is eljátszattuk. Most csupa olyan szóval, mely örömet okozhat a másiknak és segíti a pozitív megerősítésben is. Otthoni rajzos feladanak kapták, hogy örömvárunkhoz készítsenek olyan képeket, melyek az élet apró örömeit jelenítik meg, s melyekkel boldogságot küldhetnek e nehéz pillanatokban egymásnak. A vár hallatán minden lány azonnal királynővé vált volna, így ők megrajzolták a legboldogabb királylány portréját is. Etika óra anyagaként a segítségadás is szóba került a belinkelt film kapcsán a zoomos beszélgetőkörünkben.
Az iskolában tanulókkal elkészítettük óriási örömvárunkat, melynek hátoldalára felragasztottuk a többiek által küldött rajzokat. Elkészítettük jóságmanónkat is, melynek érzékszerveit megnagyobbítva telerajzoltuk olyan dolgokkal, melyeket ezen érzékszervek segítségével élvezhetünk. Jóság manóval kezdtük, jóságmanóval fejeztük be a hónapot. Remélve, hogy minél előbb együtt örülhetünk az élet apró örömeinek.

Ebben a hónapban az apró örömökkel foglalkoztunk a tanulásban akadályozott 2 évfolyammal. A COVID-vírus újabb felerősödése miatt ismét digitális oktatásra váltottunk. Ez a tény nem szabott akadályokat elénk, mindenben megláttuk a jót.
Otthon a családi szeretetteljes környezetben online órák keretében, átbeszéltük mit is jelent az öröm, hogyan hat a mi kis életünkre. Meghallgattuk a hónap dalát. Mindenki elmondta, hogy mi okoz örömet a mostani helyzetben. Tanórák után kimentünk a természetbe és felfedeztük a természet szépségét. Az apró örömök átbeszélése után felépítettünk egy kis várat. Feldíszitettük a számunkra fontos boldogságot adó tárgyakkal élőlényekkel. Emellett szívlevelet küldtünk egymásnak, amiben tanulótársunknak valami jót kívántunk rajz segítségével. A beszélgetések során kiderült, hogy egyaránt fontos az évfolyam számára: a szeretet, a szülők, a testvér, növények, állatok, játékok. Mindenben van valami jó!

Ebben a hónapban a digitális munkarend miatt online órán dolgoztuk fel a témát.
Bevezetésként megbeszéltük a gyerekekkel, hogy a boldogságot hogyan fokozza az apró örömök élvezete, mikor volt legutóbb örömben részük, mit éreztek közben, milyen helyzetben, kivel élték meg ezeket a pillanatokat. Ezután a Bagdy Emőke által kidolgozott relaxációs gyakorlatok közül a „Kitárom a világom, mint egy virág, kinyílok…” kezdetű mozgásos feladatot választottam ráhangoló gyakorlatként. A tavaszt várva a gyerekek lelkesen változtak kis virággá, a gyakorlattal a testükkel együtt tavaszi virágként kinyílt a lelkük is, szívesen meséltek az őket érő örömökről, mindennapi boldog pillanataikról. Készítettünk közösen egy örömleltárt, összegyűjtöttük, hogy ebben a bezárt, vírusos, bizonytalan helyzetben milyen örömöket fedezhetünk fel életünkben.
Felolvastam a gyerekeknek A tizenkét hónap című mesét, beszélgettünk a történetről. Felsoroltuk azokat az érzékszerveinket, amik nagyon fontosak az apró örömök befogadásában, megtapasztalásában. Házi feladatunk is ehhez kapcsolódott: az online ötlettárból a „Láss! Hallgass! Érezz! Tapints!” című feladatot választottam. Elmeséltem a gyerekeknek a bánatos királyról szóló mesét, majd megkértem a gyerekeket, hogy ők is, a királyhoz hasonlóan menjenek ki a kertbe, az udvarra, sétáljanak a természetben, és vegyék észre a környezetükben fellelhető apró csodákat! (a feladatot kitettem az osztály zárt Facebook csoportjába, ahol bármikor újraolvashatták a témával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, ezzel is segítve az önálló témafeldolgozást)
A sétáról rajzot készítettek, amit fotózva elküldtek nekem.
Óra végén meghallgattuk a hónap dalát, együtt énekeltük Bellával, hogy „Imádok élni!”, majd megkértem a gyerekeket, hogy helyezkedjenek el kényelmesen, és az örömmeditációval felidéztük azt a sok-sok örömöt, amit közösen vagy a gyerekek a családjukkal, esetleg egyedül éltek, élhetnek meg.
Mottóul Wass Albert szavait választottuk erre a hónapra: „Minden talajban megterem valamiféle virág. Minden napnak van valamilyen öröme. Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt.”
(Kicsit nehezítette a feladatmegoldást az online tér, de optimistán arra készülünk, hogy az áprilisi témánkat majd újra az iskolában, közösségben élhetjük meg.)