A boldogságnapra készülve a heti víz témánkhoz kapcsolódóan papírszívecskéket vágtunk ki, melyeket egy tálcán telített sóoldatos vízzel leöntöttünk. Másnapra a víz elpárolgott, így a szívecskék apró kristályokkal, mint megannyi apró örömtől megnövekedtek.
A nap elején az óvodásokkal kinyomtatott fényképeket nézegettünk, melyek az óvodai foglalkozások során készültek. A gyermekekben már ez a ráhangolódás is rengeteg pozitív élményt idézett elő. Vidáman mutogatták egymásnak a képeket, és mesélték, ki melyik pillanatra, eseményre, tevékenységre emlékszik. A legnehezebb rész volt kiválogatni a legkedvesebb, legörömtelibb emlékeket, kár hogy nem fért mind a tablónkra. A tabló hátterét a heti témához kapcsolódóan színes festékből szívószállal fújt buborékmintával díszítettük, majd a fényképek felragasztása után a sókristályoktól megnövekedett szívecskékkel és saját rajzokkal díszítették a gyermekek. A foglalkozást követően közösen végigmentünk a folyosóinkon, ahol a gyermekek alkotásait, mint egy kiállítást nézegettük végig. A gyermekek örömmel idézték fel az megélt élményeiket, mutogatták, kinek melyik a kedvence és miért.
A következő tevékenység folyamán összehasonlítottuk a tiszta és a szennyezett vizet. Beszélgettünk róla miért fontos számunkra a tiszta víz, mire használhatunk kevésbé tiszta vizet is, miért kell megvédenünk és hogy óvhatjuk meg az élő vizeinket. Ötleteltünk, miként tisztíthatnánk meg a piszkos vizet, majd az ötletek alapján először szűrő, majd papírtörlő segítségével tisztítottuk meg a vizet.
A vizes-kísérletezés és az apró örömök témáját összekapcsolva még kipróbáltuk, mi történik, ha egy papírtörlőre apró színes örömteli filctoll mintákat készítenek a gyermekek, majd a papírtörlő szélét vízbe mártva a sok kicsi minta összeért, mint a sok kicsi örömünk, amik közösségünkben nagy boldogsággá fejlődnek.
A kísérleteket követően a szőnyegen folytattuk a tevékenységet a „Mi jót látok” játékkal. A feltett kérdésekre nagyon figyelmes, kreatív válaszok születtek. Élvezetes volt látni, ahogy a gyermekek igyekeztek beleélni magukat az egyes szerepekbe. Ez a játék szokatlan nézőpontból is felhívta a gyermekek figyelmét a körülöttünk lévő dolgokra, és jobban fókuszáltak az apró részletekre. A benti foglalkozásokat a hónap dalával zártuk.
Az udvaron a „Ha én csiga volnék” foglalkozás kicsit módosított változatát játszottuk. A gyermekek tégelyeket kaptak, amibe apró kincseket gyűjtöttek, amit pici, lassú csigaként találhattak az udvaron. A játék végén összegyűltünk, mindenki bemutatta a kincseit és elmondták, hogy „merre járt a kiscsiga”.
A nap végén a falra felkerült az „Apró örömök az óvodában” tablónk, mely előtt a gyermekek gyakran megállnak, elméláznak, néha barátaikkal felidéznek egy-egy emléket, vagy csak az ujjukkal „ráböknek” egy képre és mosollyal az arcukon szaladnak tovább. A megélt apró öröm-pillanatok így élnek tovább az emlékeikben.

A kialakult vírushelyzet miatt óvodánk a rendkívüli szünet miatt bezárt, így sajnos a megszokott módon nem volt lehetőségünk a havi boldogságóra foglalkozás megtartására a saját csoportunkkal. Arra gondoltunk a kolléganőkkel, hogy az összevont ügyeleti csoportban mégis játszunk a gyerekekkel a javasolt feladatok közül választva. A Napocskákhoz, a Gombákhoz és a Katicákhoz -bár kevés létszámmal járnak,- csatlakoztak a Ficánka és a Kisvirág csoportosok közül néhányan. Az otthoni lévő gyerekeknek a zárt facebookos csoportokban osztottuk meg ötleteinket, a megvalósított képeket továbbítva.
A foglalkozásra hangolódás érdekében Bagdi Bella: Imádok élni c. dalát hallgattuk meg, melyet csukott szemmel lágy mozdulatokkal el is kísértek a gyerekek. A boldogságóra foglalkozáson aktívan részt vevő gyerekek példát mutattak az új csatlakozóknak, így ők is örömmel utánozták őket. Beszélgetést kezdeményeztem a gyerekekkel, hogy a mai reggelen érte-e már őket valamilyen apró öröm. A Katica, Gomba és a Kisvirág csoport nagycsoportosai kezdték a felsorolást, majd a kiscsoportos korú Napocska és Ficánka csoportosok is bekapcsolódtak. Mindenki tudott mondani egy-egy apró örömet: -“Láttam egy szép virágzó fát,” “Nézhettem reggel egy picit a mesét”, -“Jöhettem az oviba”, -“Hallottam a madarak szép énekét”, -“Anya azt mondta délután elmegyünk a játszóra” , -“Ez az utolsó napom az oviba, holnaptól “szabadságon leszek””. Ezután meghallgathatták Bezzeg Andrea: Újra együtt című meséjét. A könnyebb elképzelés érdekében színes képeken megjelenítettük Góliátot a dinót, és Pirinkót is a törpét. A mese elnyerte a gyerekek tetszését, meg is fogalmazták ki melyikőjük bőrébe bújna. Szabadidőben kiválogatták a műanyag dinókat és a hasonló nagy termetű állatokat, külön tették a Pirinkó méretűeket, volt aki tovább élte a mesét. A meséhez kapcsolódó színezőnek is nagyon örültek. A továbbiakban mikrocsoportban dolgoztunk. A nagyobbakkal a “Ha én csiga volnék” feladatot választottuk ki. Mindenki csigává változott és így szemlélte a világot, utánozták a mozgását, sorolták mit látnak. Egy előre megrajzolt csigát egy kartonra ragasztottam és megkértem a gyerekeket egészítsék ki, olyan szép dolgokkal, amiket az útja során láttak. Kitartóan alkottak, ötleteltek, jól összedolgoztak. Még Spongya Bob és Csigusz is a rajzra került.
Az érzékszerveink játékba már a kisebbek is szívesen becsatlakoztak: egy kartonra felragasztottam az öt érzékszervet, amit magunkon is megmutattak a gyerekek. Sok kis képet helyeztem egy tálcára, összekeverve, ők kiválogatták és felragasztották. Érdekes volt számukra, hogy egy-egy képen lévő tárgy/élőlény több érzékszervünkre is jó hatással van. Jól elbeszélgettek egymással a téma kapcsán. A kiscsoportosok a nagyobbakat kérdezték, hová kell ragasztani, ők szeretettel tanították őket.
Az udvarra levittük a csiga térképet, a nyomtatott csigalabirintusokat és a gyerekek próbálták felfedezni az ébredező természetet. Igaz csigákat nem találtak, de hangyákat, katicákat, apró bogarakat igen, ez máris egy újabb apró örömet okozott nekik.

Március hónap témája az Apró örömök élvezete volt csoportunkban. Ez a boldogságóránk különleges volt mindenki számára, mivel az óvodai bezárás miatt nem tudtuk a szokásos módon megtartani. Három szóval tudnám ezt a különleges Boldogságórát elmondani : Külön mégis együtt !! 🙂 A szülők és az internet segítségével mindenki megismerkedhetett ezzel a témával. A gyerekekkel egy hónapja nem találkoztam, így úgy döntöttem meglepem őket egy mesével. Videó felvételben mondtam el nekik Bezzeg Andrea : Újra együtt című meséjét. A szülők visszajelzései alapján a gyerekek nagyon örültek, hogy láthattak és hallhatták tőlem a mesét. Így máris részesültek egy apró örömben. Kértem a szülőket a mese meghallgatása után, hogy beszélgessenek a gyerekekkel arról, hogy kinek mi okoz apró örömet, boldogságot. Úgy gondolom azért van ennek pozitívuma is, hogy a szülőkkel együtt dolgozták fel az e havi témánkat, hiszen a családoknak alkalmuk nyílt egy tartalmas és elmélyült beszélgetésre gyermekeikkel. Kértem a szülőket, hogy a gyerekeket kérjék meg rajzolják le mi okoz neki örömet és küldtem nekik egy napocska színezőt. Arra kértem őket, hogy olyan színűre színezzék a napocskákat amilyen szín boldoggá teszi. Rajzolás és színezés közben Bagdi Bella: Imádok élni című dalát ajánlottam hallgatásra. Nagy öröm volt számomra is látni a gyerekeket a visszaküldött fotókon. A fotókat montázs formájában töltöttem fel. Együtt is voltunk és nem is…