A csoportunkban zajló szülinapok ünneplésével megtanulják a gyermekek a jelen pillanatban lévő öröm megélését és azt, hogy mások boldogságának, örömének mi is közösen egy csapatként, közösségként hogyan tudunk örülni.
Apró örömök élvezete
1.Boldog Dóra csengővel hív
2.Bagdi Bella :Imádok élni dalának meghallgatása
3 Mosolygó képek nézegetése-mi okozta az örömöm?
4.Az 5 érzékszervhez kerestünk olyan dolgokat, amelyek örömet okoznak… (kéznek-ölelés, simogatás)
Sok kedves dolog hangzott el a foglalkozás során.
Kőbányai Harmat Általános Iskola
Tanítványaim a képregény formát választották a téma feldolgozásához. Ebben az időszakban online oktatásban és kapcsolatban voltunk, ami megnehezítette a folyamatot. Kiscsoportokban beszélgettünk arról, hogyan tudjuk a saját kedélyállapotunkat fölhangolni csupán azzal, hogy figyelmünket a számunkra kellemes dolgokra irányítjuk. Mivel a nap folyamán 1-2 órát töltöttünk együtt a virtuális térben, ahol első sorban a tananyag átadásán volt a hangsúly, a gyerekek szinte egyedül maradtak a feladat megvalósításával. Így készültek el e művek, melyekből néhányat feltöltöttem.
A gyerekek elkészítették az Apró örömök szigetét. Nagy örömmel és lelkesedéssel vágtak bele a feladatba, amelyet sok nevetés és felszabadultság kísért.
Az apró örömök élvezete témakör feldolgozása online javaslatra, otthon, egyénileg történt. A gyerekek a szüleikkel mosolygós családi képeket nézegettek, megbeszélték mi okozott örömet nekik, amikor a kép készült.
Meghallgatták a Manósuli – Érzékszervek című dalát, majd játszottak a wordwall.net honlapon keresztül elérhető Érzékszerv szerencsekerékkel.
Levezetésképpen Bagdy Bella – Imádok élni című dalát tettük elérhetővé számukra a YouTube felületén keresztül.
A Boldogságóra munkafüzet témához kapcsolódó feladatait is megoldhatták. Pirinkó törpe és Góliát történetét hangfelvételként küldtük a délután pihenőhöz.
-Relaxáció: „Napra forgó a napraforgó”
-Dal: Bagdi Bella: Imádok élni
-Örömleltár: Mosolygós arc körbeadása és egy kedves,örömteli élmény felidézése.
-Örömölelés játék: Boldogságóra könyv 164. oldal
-Érzékszervek:Boldogságóra mnkafüzet 55. oldal.-Rajzolás,színezés.
-„Örömke”:Egy gyermek körberajzolása, ő lesz „Örömke”. Az érzékszervek rárajzolása után újságból kivágott képek elhelyezése az adott érzékszervhez. – „Mivel tudnál neki örömet szerezni?”
-Zárókör: „Ma minek örültél a legjobban?”
Apró örömök élvezete… Minden lehet örömünk forrása. Akár a minket körülvevő tárgyak is. Az idei témafeldolgozásomban az élettelen, minket körülvevő eszközökre hívtam fel a figyelmet.
Első lépésként a gyerekeknek csoportosítaniuk kellett az őket körülvevő tárgyakat.
1. Nélkülözhetetlen
2. Nélkülözhető
3. Felesleges
Kiderült, hogy sokszor a nélkülözhetetlen tárgyak, valójában nem olyan fontosak, ám érzelmileg kötődünk hozzájuk. A gyerekek figyelme kinyílt, lassan minden eszköznek elkezdték látni a történetét. „Ezt a ceruzát akkor kaptam, amikor…”
Majd egy általuk kiválasztott tárgy nevében kellett naplót írniuk 5 napon keresztül. Már digitális oktatásban tanultunk, amikor felolvasták a naplókat, mi pedig kitaláltuk, hogy „ki írhatta a naplót”. Nagyon jól szórakoztunk. 🙂 Ezzel az empátiájukat szerettem volna fejleszteni. Ráébredtek olyan dolgokra is, hogy milyen természetes például, hogy van kilincs az ajtón. Vagy a csapból folyik a víz, s nekünk nem a közkútra kell járni érte. Tudatosult bennük, hogy az életben rengeteg örömforrás vesz bennünket körül.
Végül egy ppt bemutatót készítettem nekik, amiben arra ösztönöztem őket, hogy lássanak többet a tárgyakban, mint mi látható. Ki rejtőzik az ecsetben? Ki rejtőik a flakonban? Nagyon hamar ráéreztek erre a fantázia játékra. Így lett a ceruzából tacskó, a csapágyból Nap, a filctollból lány, a celluxból csiga vagy a vállfából metró…
Az idei Boldogság világnap is az online térben töltött időre esett. Az iskola Boldogságóra munkacsoportja Berencsi-Eke Csilla ötletét valósította meg, miszerint megerősítésekkel megfestett kavicsokat rejtsünk el az oktatási intézmények környékén. A legnagyobb öröm számomra az volt, hogy ismét láttam a kolléganőimet, hogy együtt nevettünk, hogy meséltünk. Majd napok múlva is írtak messengeren, hogy ki hol, milyen kavicsot talált. Akik nem kaptak tájékoztatást arról, hogy ez a Boldogságóra program keretein belül történt is becsatlakoztak, és ha vittek kavicsokat, készítettek helyette és rejtettek el másikat. Ez a dolog úgy tűnik önjáróvá vált. Ez nem is apró, hanem nagy öröm.
Mivel ebben a hónapban egymástól távol voltunk az Aranymackó vándor díjat nem osztottuk ki.
Apró örömök élvezete… Minden lehet örömünk forrása. Akár a minket körülvevő tárgyak is. Az idei témafeldolgozásomban az élettelen, minket körülvevő eszközökre hívtam fel a figyelmet.
Első lépésként a gyerekeknek csoportosítaniuk kellett az őket körülvevő tárgyakat.
1. Nélkülözhetetlen
2. Nélkülözhető
3. Felesleges
Kiderült, hogy sokszor a nélkülözhetetlen tárgyak, valójában nem olyan fontosak, ám érzelmileg kötődünk hozzájuk. A gyerekek figyelme kinyílt, lassan minden eszköznek elkezdték látni a történetét. „Ezt a ceruzát akkor kaptam, amikor…”
Majd egy általuk kiválasztott tárgy nevében kellett naplót írniuk 5 napon keresztül. Már digitális oktatásban tanultunk, amikor felolvasták a naplókat, mi pedig kitaláltuk, hogy „ki írhatta a naplót”. Nagyon jól szórakoztunk. 🙂 Ezzel az empátiájukat szerettem volna fejleszteni. Ráébredtek olyan dolgokra is, hogy milyen természetes például, hogy van kilincs az ajtón. Vagy a csapból folyik a víz, s nekünk nem a közkútra kell járni érte. Tudatosult bennük, hogy az életben rengeteg örömforrás vesz bennünket körül.
Végül egy ppt bemutatót készítettem nekik, amiben arra ösztönöztem őket, hogy lássanak többet a tárgyakban, mint mi látható. Ki rejtőzik az ecsetben? Ki rejtőik a flakonban? Nagyon hamar ráéreztek erre a fantázia játékra. Így lett a ceruzából tacskó, a csapágyból Nap, a filctollból lány, a celluxból csiga vagy a vállfából metró…
Az idei Boldogság világnap is az online térben töltött időre esett. Az iskola Boldogságóra munkacsoportja Berencsi-Eke Csilla ötletét valósította meg, miszerint megerősítésekkel megfestett kavicsokat rejtsünk el az oktatási intézmények környékén. A legnagyobb öröm számomra az volt, hogy ismét láttam a kolléganőimet, hogy együtt nevettünk, hogy meséltünk. Majd napok múlva is írtak messengeren, hogy ki hol, milyen kavicsot talált. Akik nem kaptak tájékoztatást arról, hogy ez a Boldogságóra program keretein belül történt is becsatlakoztak, és ha vittek kavicsokat, készítettek helyette és rejtettek el másikat. Ez a dolog úgy tűnik önjáróvá vált. Ez nem is apró, hanem nagy öröm.
Mivel ebben a hónapban egymástól távol voltunk az Aranymackó vándor díjat nem osztottuk ki.