A hét folyamán beszélgettünk a gyerekekkel arról, hogy :”Mit nevezzünk boldogságnak?”, „Milyen a boldogság érzése?”, „Mitől/hogyan lehetünk boldogok?”. A téma kapcsán mindenki megoszthatott, elmesélhetett egy olyan eseményt a többieknek, amikor ő a legboldogabbnak érezte magát. Ezt követően kaptak egy hőmérőt azzal a célzattal, hogy gondoljanak egy velük megtörtént eseményre, megfontolva, átgondolva azt, hogy az esemény pillanatában mennyire érezték magukat boldognak és ennek megfelelően kellett piros színnel kiszínezzék a hőmérőt. A hőmérőn ötig voltak feltüntettve a számok. Ha ötösig színezték ki akkor nagyon boldogok voltak, ha viszont csak az egyesig színezték a hőmérőt, akkor csak egy nagyon picit voltak boldogok az esemény pillanatában.
A téma kapcsán továbbá beszélgettünk még azokról a tevékenységekről, amelyek őket feltöltik boldoggá teszik, s ezekről szimbólikus képeket is kinyomtattam, melyeket be kellett ragasszák kisebb, illetve nagyobb lufikba(kinyomtatott).

A hét folyamán beszélgettünk a gyerekekkel arról, hogy :”Mit nevezzünk boldogságnak?”, „Milyen a boldogság érzése?”, „Mitől/hogyan lehetünk boldogok?”. A téma kapcsán mindenki megoszthatott, elmesélhetett egy olyan eseményt a többieknek, amikor ő a legboldogabbnak érezte magát. Ezt követően kaptak egy hőmérőt azzal a célzattal, hogy gondoljanak egy velük megtörtént eseményre, megfontolva, átgondolva azt, hogy az esemény pillanatában mennyire érezték magukat boldognak és ennek megfelelően kellett piros színnel kiszínezzék a hőmérőt. A hőmérőn ötig voltak feltüntettve a számok. Ha ötösig színezték ki akkor nagyon boldogok voltak, ha viszont csak az egyesig színezték a hőmérőt, akkor csak egy nagyon picit voltak boldogok az esemény pillanatában.
A téma kapcsán továbbá beszélgettünk még azokról a tevékenységekről, amelyek őket feltöltik boldoggá teszik, s ezekről szimbólikus képeket is kinyomtattam, melyeket be kellett ragasszák kisebb, illetve nagyobb lufikba(kinyomtatott).

A tavasz kezdetének a hónapja a március, ami egyben az „apró örömök” hónapja. Játékos cselekedtetések, versek, mondókák elsajátításával, dalok éneklésével, színesítve próbáltam közelebb vinni a gyerekekhez a pozitív hozzáállást, a mindennapok nehézségeivel szemben. Beszélgettünk, hogy mitől is jó egy nap, vagy mi okoz számukra örömet. A gondolkodásukat, képzelő erejüket, fantáziájukat fejlesztve, nagyon szerteágazó válaszok születtek, ennek oka az éltérő szociális környezet. A megismert boldogságfokozó technikák gyakorlása megerősített minket abban, hogy a pozitív élmények átélése, pozitív érzelmeket vált ki, és ez segít abban, hogy a kis közösségünkben mindenki jól érezze magát, szeressenek együtt lenni és együtt tevékenykedni. A taktilis érzékelésüket, egymásra odafigyelésüket, türelmüket, tudatosan fejlesztve, körbe adták a „tapintós” lufikat, amelyek különböző dolgokat tartalmaztak. Nagy -nagy örömmel vették a kezükbe, olyan beszédkedvre derítette a gyerekeket, hogy szinte csak áradt belőlük a kis történet, azzal kapcsolatban, hogy mi is lehet benne? Olyan mint, folytasd…. hasonítgattuk valamihez. A gyerekek szívesen beszéltek vágyaikról, álmaikról, érzelmi állapotukról.
Mindennapjainkba beépültek a testi érintéshez kapcsolódó játékok, mely a személyes kapcsolatokat tovább erősítette. A simogatós mondókát is többször bemutattam, majd ők is bekapcsolódtak, jó érzés volt látni, hogy a gyerekek milyen szeretettel, kedvességgel fordultak egymás, és a felnőttek felé is. A játékok ahhoz is hozzásegítették őket, hogy a különböző szituációkban kipróbálhassák a felmerülő problémák megoldásának lehetőségeit.
Elindultunk egy képzeletbeli erdőbe, közben számítógépen az évszakra jellemző természeti változásokat figyeltük meg. Kedvet kaptunk mondókázni, s közben a tavasszal megjelenő bogarak, rovarok, kisebb állatok lerajzolását is megtanultuk. Lépésről, lépésre nagy-nagy öröm közepedte készültek el a produktumok. Mint pl.csiga- biga, katica, sünike.
Ez a március telis-tele volt kisebb, nagyobb ún. jeles ünnepekkel, amelyek igazi örömforrásokat jelentettek a gyermekek számára. A hónap dalát szinte nap, mint nap hallgattuk,/ itt szeretném megjegyezni, hogy volt olyan tanköteles korú gyermekünk, aki öltözés közben dúdolta /de volt mikor közben a tavasz szépségéről, a természet csodáiról beszélgettünk, az egyre jobban felmelegedő időjárásról, a madarak csicsergéséről, hogy egyre többet lehetünk a szabadban. Megállapítottuk, hogy természetesen a napocskának nagy szerepe van abban, hogy jó idő van és legyen, ezért „imádni kezdtük Őt”! Színes krepp-papír csíkokat ragasztgattunk a napocska hasára, majd különböző feszültségoldó öröm tánc gyakorlatokat végeztünk vele. Kellemesen elfáradtak, ezért Bogyó és Babóca: hónapok című meséjét is meghallgattuk illetve néztük. Láttuk, hogy milyen jól érezték magukat a mese hősök, így mi is kedvet kaptunk egy kis tavaszi, vidám, örömvirág koszorút készítéséhez, majd egy kis tánchoz.
Mitől is jó egy nap? Attól, hogy képesek vagyunk meglátni a jót s vidáman önfeledten tudunk örülni! Így tettünk mi is, a nap végén az időjárás nagyon kegyes volt hozzánk, így a tornapálya szőnyegén hanyatt fekve élveztük a nap melegségét árasztó sugarait.

Újra eljött egy hónap és újra tarthattam boldogságóra foglalkozást. Minden boldogság foglalkozásra szívesen beülnek a gyerekek. Kíváncsi voltam, hogy az apró örömök téma mit is jelent számukra, hogyan fogják fogadni a gyerekek.
A foglalkozást a „Napimádás” relaxációs gyakorlattal kezdtem. A gyerekekkel terpeszállásban, egymástól karnyújtásnyi távolságba álltunk. A karunkat lassan rézsútos tartásba emeltük magasra, közben teleszívtuk a tüdőnket levegővel. Ezután karunkat leengedve fújtuk ki a levegőt, és közben elképzeltük, hogy mindent kiengedünk magunkból minden feszültséget, fáradtságot, szomorúságot. Többször megismételtük ezt a gyakorlatot. Azután körben állva mozogtunk Bagdy Bella: Imádok élni című dalára. Téma bevezető gyakorlatként beszélgettünk a tavaszról. Felsoroltuk a hónapokat, az évszakokat és hogy melyik évszakhoz, melyik hónap tartozik. Így jutottunk el a tavasz témaköréhez és beszélgettünk arról, hogy mit szeretnek a tavaszban, miért kedvelik a tavaszt? A jó illat, a madárcsicsergés és a napsütés miatt szeretik a gyerekek a tavaszt. Ez után megnéztük Bogyó és Babóca: Hónapok-március című meséjét, és felolvastam a gyerekeknek a szöveget. Majd kérdéseket tettem fel a mesével kapcsolatosan. Mit láttak? Mit csináltak benne a szereplők? Melyik tevékenység tetszett nekik belőle? Azután átültünk az asztalokhoz és kiszíneztük a meséhez készített rajzot a 2. számú mellékletet.
A foglalkozás zárásaként ráragasztottuk a boldogságvár hetedik lépcsőfokára az apró örömök élvezete szimbólumát. Végül ismét meghallgattuk Bagdy Bella: Imádok élni című dalát.
Ez a foglalkozás is nagyon vidáman és pozitív élményekkel gazdagodva telt el. A gyerekeknek nagyon tetszett a mese, a színező és a dal is.

Ebben a hónapban az óvodánkban minden kis „boldogságkereső” csoportban azt jártuk körbe-körbe, hogy milyen jó apró dolgokban is megtalálni az örömöt, a boldogságot. Beszélgettünk nyitott mondatkezdéssel ( „Ha boldog vagyok, akkor:….” ) arról, hogy milyen is boldognak lenni: „Ha boldog vagyok: „akkor örülök”, „mosolyog a szám”, „vidám vagyok és játszok sokat”, „akkor nevetek”. Azt is megbeszéltük, hogy attól is boldogok leszünk, ha másik gyereknek, vagy anyunak, apunak, családtagoknak okozunk örömet bármilyen kis aprósággal, ajándékkal vagy cselekedettel. Szívesen és örömmel rajzolgatták a versike segítségével a sünikéket és közben lelkesen énekelgették a Szúrós gombóc… kezdetű Gryllus éneket. Mesemondás során nemcsak Bartos Erika: Bogyó és Babóca: Hónapok – március meséjét ismerhették meg a gyerekek, de a már ismert Csukás István Sün Balázs verses meséjét is örömmel hallgatták és dramatizálták is.