Március az apró örömök hónapja. A hónap legelején öröm kutatásba kezdünk ! Megpróbáltuk a kincsesládikóba összegyűjteni milyen apró örömök érnek bennünket egy nap folyamán. Március 8-án a fiúk apró figyelmeséggel készültek a hölgyeknek. Boldogság volt, hogy ennyire figyelmes fiúk járnak a mi osztályunkba.
A boldogságot okozó pillanataink mellett sokszor elmegyünk anélkül, hogy felfigyelnénk rájuk. Pedig értékelni kellene minden apró örömöt, szebbek lennének a szürkének tűnő hétköznapok is!
Sokat beszélgettünk arról, hogy meg kell találnunk mindennapban mi volt az amiért nagyon hálásak vagyunk.
Rajzolgattunk sokat. Elkészültek a kis sünik.
A 100.dik matematika órát a gyerekek tartották. Nagyon nagy boldogság volt számukra, hogy tanítói szerepbe bújhattak. Mindenki elkészítette a maga kis csodalényét ezen az órán, ahogyan az ő képzeletükben él.
Március 15.-én a hőseinkre emlékeztünk, és azokra a dolgokra amiket örökségül kaptunk.
Utazó planetárium is volt nálunk, ahol a bolygók csodálatos világába repülhettünk el.
Nagyon sokat beszélgettünk arról hogy nem mindenki egyforma, és a Down-szindróma napján felemás zoknit húztunk.
A víz világnapján megbeszéltük, mennyire fontos életünkben a víz, mennyi örömet okoz nekünk, és hogy nélküle nem tudnánk élni. Mindenki lerajzolta kinek mi jut eszébe először a vízről.
Meséket is dolgoztunk fel, a kedvenc a Bogyó és Babóca volt.
Ebben a hónapban megtanultuk az igazi boldogság az apróságokban bújik meg. Meg kell keresniük a saját örömforrásaikat.
„ Adj és kapni fogsz, sokkal többet, mint valaha gondoltad volna.”
Apró örömök élvezete
Újra eljött egy hónap és újra tarthattam boldogságóra foglalkozást. Minden boldogság foglalkozásra szívesen beülnek a gyerekek. Kíváncsi voltam, hogy az apró örömök téma mit is jelent számukra, hogyan fogják fogadni a gyerekek.
A foglalkozást a „Napimádás” relaxációs gyakorlattal kezdtem. A gyerekekkel terpeszállásban, egymástól karnyújtásnyi távolságba álltunk. A karunkat lassan rézsútos tartásba emeltük magasra, közben teleszívtuk a tüdőnket levegővel. Ezután karunkat leengedve fújtuk ki a levegőt, és közben elképzeltük, hogy mindent kiengedünk magunkból minden feszültséget, fáradtságot, szomorúságot. Többször megismételtük ezt a gyakorlatot. Azután körben állva mozogtunk Bagdy Bella: Imádok élni című dalára. Téma bevezető gyakorlatként beszélgettünk a tavaszról. Felsoroltuk a hónapokat, az évszakokat és hogy melyik évszakhoz, melyik hónap tartozik. Így jutottunk el a tavasz témaköréhez és beszélgettünk arról, hogy mit szeretnek a tavaszban, miért kedvelik a tavaszt? A jó illat, a madárcsicsergés és a napsütés miatt szeretik a gyerekek a tavaszt. Ez után megnéztük Bogyó és Babóca: Hónapok-március című meséjét, és felolvastam a gyerekeknek a szöveget. Majd kérdéseket tettem fel a mesével kapcsolatosan. Mit láttak? Mit csináltak benne a szereplők? Melyik tevékenység tetszett nekik belőle? Azután átültünk az asztalokhoz és kiszíneztük a meséhez készített rajzot a 2. számú mellékletet.
A foglalkozás zárásaként ráragasztottuk a boldogságvár hetedik lépcsőfokára az apró örömök élvezete szimbólumát. Végül ismét meghallgattuk Bagdy Bella: Imádok élni című dalát.
Ez a foglalkozás is nagyon vidáman és pozitív élményekkel gazdagodva telt el. A gyerekeknek nagyon tetszett a mese, a színező és a dal is.
Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde
Ebben a hónapban az óvodánkban minden kis „boldogságkereső” csoportban azt jártuk körbe-körbe, hogy milyen jó apró dolgokban is megtalálni az örömöt, a boldogságot. Beszélgettünk nyitott mondatkezdéssel ( „Ha boldog vagyok, akkor:….” ) arról, hogy milyen is boldognak lenni: „Ha boldog vagyok: „akkor örülök”, „mosolyog a szám”, „vidám vagyok és játszok sokat”, „akkor nevetek”. Azt is megbeszéltük, hogy attól is boldogok leszünk, ha másik gyereknek, vagy anyunak, apunak, családtagoknak okozunk örömet bármilyen kis aprósággal, ajándékkal vagy cselekedettel. Szívesen és örömmel rajzolgatták a versike segítségével a sünikéket és közben lelkesen énekelgették a Szúrós gombóc… kezdetű Gryllus éneket. Mesemondás során nemcsak Bartos Erika: Bogyó és Babóca: Hónapok – március meséjét ismerhették meg a gyerekek, de a már ismert Csukás István Sün Balázs verses meséjét is örömmel hallgatták és dramatizálták is.
Iskolánk harmadik osztályos tanulói minden apró örömüket egy pillangóként jelenítik meg az öröm fáján. Nagy izgalommal készítették a fákat és a színes lepkéket is. Minden nap, amikor jókedvük van, rögtön repül a kedves pillangó a fára.
Sokat beszélgettünk azokról a pozitív érzésekről, melyek egy-egy pillanatra adják a boldogságot nekünk. Tanítványaim most várják a középiskolákból a visszajelzéseket. Vajon felvették-e őket? Ez foglalkoztatja többségüket. Közben itt a tavaszi fáradtság, a nyolcadik második féléve, amikor már úgy érzik nincs miért tanulni és persze a kamaszok állandó bizonytalansága. Jó volt arról beszélgetni, hogy mik azok az apró örömök, amik a mindennapjainkat vidámmá tehetik. Erről készültek a szófelhők és a közös tabló a szófelhőkből.
Fazekas József Általános Iskola
Márciusi boldogságóránkat az online ötlettár bevezető idézetének olvasásával és értelmezésével kezdtük. Mik is azok az apró örömök, amiket nap mint nap megélünk? Figyelünk-e rájuk eléggé? Vagy csak öntudatlanul élvezzük? Tudjuk-e tudatosan keresni?
Első, egy hetet átölelő feladatunkat az öntudatlanságból való ébredésnek, az apró örömök tudatos keresésének és felismerésének szenteltük. A feladat az online ötlettár Örömfa feladatából indult ki, de átalakítottuk kissé a saját ötletünk alapján: amikor öröm ér bennünket, vegyünk el egy pillangót, írjuk rá az örömünket, majd ragasszuk fel a táblára. A gyerekek így tudatosították magukban az átélt örömöket, egy héten keresztül figyelték saját magukat, és gyakran felpattantak egy-egy pillangóért. Az egy hét letelte után felolvastunk néhány örömpillanatot, így újra átéltük a kellemes perceket.
Öröm hónapunk másik fő feladata a mozgás, a zene, a ritmus köré épült fel. A Zabszalma együttes Izgő-mozgó dalát eljátszottuk, elénekeltük, táncoltunk rá, itt is felfedezve az élet apró örömeit: karikát hajtottunk, zacskót zörgettünk, „követ” görgettünk, locsolókannát lóbáltunk, „karika sajtot” dajkáltunk, stb. Beszélgetőkörben gyűjtöttünk még örömpillanatokat okozó cselekvéseket, ugráltunk, játszottunk.
A metronómok egymásra hangolódásáról szóló kisfilmet is megnéztük (és még további három, hasonló rövid kísérletet), majd megbeszéltük, hogy hogyan is kapcsolódik ez a film a havi témánkhoz: az öröm, a vidámság is képes átragadni másokra, így mi is befolyásolhatjuk a környezetünk hangulatát. Ki is próbáltuk, hogy képesek vagyunk-e valóban egymásra figyelni és így egymásra hangolódni. Ritmushangszereket vettünk a kezünkbe, majd egy elkezdett ritmussorba igyekeztünk mindannyian bekapcsolódni. Szinte pár másodperc alatt felvettük egymás ritmusát, összehangoltan, egyszerre csörögtünk-zörögtünk-doboltunk. A zene önmagában is örömöt okozott, de tanulságot is megfogalmaztunk a feladat alapján: legyünk vidámak, mert a vidámság, a jókedv könnyen átragad a körülöttünk lévőkre, így boldogabbá tehetjük környezetünket.
Karancslapujtői Kastélykert Óvoda
A gyerekeknek nagyon tetszett a mondókával egybekötött rajzolás, nagyon hamar megtanulták és szívesen mondogatták a délelőtt folyamán játék közben is. A Bogyó és Babóca meséket nagyon szeretik, sokszor előveszik a könyveket és nézegetik. A Március című mese is elnyerte tetszésüket és a színezőt is örömmel készítették.
A boldogságóra során arról beszélgettünk a gyerekekkel, hogy mi az, ami örömet okoz az életünkben. Ehhez a képkártyákat használtuk. A család, az egészség, a biztonság, a barátok mind-mind segítenek abban, hogy minden napunk vidáman és örömökkel tele teljenek el. A beszélgetés során szóba került a jelenlegi háborús helyzet. A gyerekek hallják és látják, hogy mi történik a szomszédos országban. Nekünk, határ közeli településnek fontos ezzel a kérdéssel is foglalkozni, akár még az óvodában is. Ehhez ez a havi téma tökéletes volt!
A gyerekekkel vidám dalokat hallgattunk a nemrég érkezett CD-től, melyet ezúton is köszönünk!
Orosháza Városi Önkormányzat Napköziotthonos Óvodája Móricz Zsigmond u. Telephely
Az apró örömök témakörét sétával kezdtük. Megfigyeltük a természet változásait. Kipattantak a rügyek a fákon, bokrokon, egyre több virág látható a házak előtt, vagy a kertekben. Az óvodába visszatérve folytattuk a tavaszról való beszélgetést. A foglalkozást relaxációs gyakorlattal kezdtük, majd a simogató játékkal folytattuk, ami nagyon tetszett a gyerekeknek. Vidámság, jókedv volt rájuk jellemző. Hogy ki miért szereti a tavaszt kérdésre a legtöbb válasz arra irányult, hogy sokat lehet kint játszani az óvoda udvarán. Lehet labdázni, focizni, bogarakat gyűjteni, homokozni. Én is elmondtam, hogy nekem mi tetszik a tavaszban. Külső világ tevékeny megismerésének a témája szintén a tavaszi zöldségek, gyümölcsök voltak. Sok kisgyerek lakik kertes házban, így volt, aki jácintot, nárciszt hozott az óvodába, így megillatozhatták ezeket a virágokat. Elmeséltem nekik a Bogyó és Babóca március című meséjét is. Az óvodai életünkben nagyon sok apró öröm valósult meg ebben a hónapban. Ellátogattunk a gyerekekkel a helyi könyvtárba, ahol a környezetvédelemről beszélgettünk. Meghallgathattak egy papírszínházas mesét, majd könyveket nézegethettek. Szintén hatalmas élmény és öröm volt számukra egy interaktív kiállítás, ahol érdekes játékokat próbálhattak ki. Ez a kiállítás is a környezetvédelem jegyében zajlott. Fontosnak tartjuk kolléganőmmel, hogy már ilyen kicsi korban ráirányítsuk a gyerekek figyelmét arra, hogy mi hogyan tudunk a földünknek „örömöt” szerezni, vagyis tenni azért, hogy megvédjük a földünket. Többször hallgattunk zenét, az esőtánc, és a tavasztündér lett a kedvencük. Erre szívesen táncoltak, mozogtak a gyerekek.
A hónap során elvégzett feladatok:
Az apró örömök élvezetének képessége elválaszthatatlan attól, hogy a jelenben tudjunk élni, hogy jelentudatosságunk, életünk fontos pillanataiban megnyilvánuljon. Ám ennek véghez vitele korántsem olyan könnyű, hiszen a szürke hétköznapok során rengeteg hatás ér bennünket, sok feladattal, megvalósítandó céllal állunk szemben, ez a stressz legalapvetőbb forrása. Nehéz a jelen pillanatait értékelnünk, ha a külvilág felől olyan üzenetek érkeznek felénk, amelyek a folyamatos cselekvést, az eredmények felmutatását tekintik értékesnek és állítják elénk elvárásként. A jóllét eléréséhez ezért fontos, hogy tudjunk néha megállni, hogy kint a természetben halljuk meg a hangokat, érezzük az illatokat, lássuk meg az élet apró jeleit körülöttünk, vegyük észre a szépséget, méghozzá értékítéletmentesen. Elég „csak” érzékelni, jelen lenni.
Ennek megtapasztalása céljából idén is „örömkereső sétára” indultunk a csapattal a környező rétek, dombok, szőlőhegyek közé, ami ilyenkor tavasszal már hagyománnyá vált számunkra. Megcsodáltuk hegyeinket: a Badacsony, a Szent-György hegy, a Szigliget, Csobánc, Gulács, Hegyesd, Haláp alkotta vonulatokat, a Balaton látható kis szegletének víztükrét. Hallgattuk a madarak énekét, a méhecskék zümmögését, gyönyörködtünk a kellemes napsütésben éledező természetben, vadvirágokban és pillangókban. Egy kőkupacon sütkérező zöld gyíkocskát is láttunk, aki aztán gyorsan elszaladt, mert megijedt a vidám, kissé lármás gyerekseregtől.
Megbeszéltük azt is, hogy a természetben talált „kincsekre”, a növényekre, állatokra, kövekre vigyázni kell, értékként, szeretettel és tisztelettel kell kezelni őket. Hogy erre mindig emlékezzünk, kis szívecskét tartó macifigurákat készítettünk, színeztünk, vágtunk, így jött létre az „apró örömöket őrző-védő” macicsapat. (A macisablon a következő helyen található:
Fő feladatként örömfát készítettünk díszes pillangókból a szekrény dupla ajtajára. Motivációként meghallgattuk Schmidt Károly Apró örömök című versét, aminek kapcsán megbeszéltük, hogy számunkra mi jelent örömöt, milyen apró dolgok hoznak életünkbe boldogságot. Ezeket rajzoltuk fel a színes lepkék szárnyaira, így lettek ők a mi örömpillangóink, amik az örömfa lombkoronáját hozták létre. Ez az alkotás a 3. osztály tanító nénijét is megihlette, úgyhogy elkészült az ő örömpillangós fájuk is.
Március 15-e alkalmából nemzeti színű pillangókat is nyírtunk piros, fehér és zöld színű krepp-papírból, amik az ünnepi dekorációink részét képezték és iskolánk főbejáratának nagy ablakairól mosolyognak még most is az épületbe belépőkre. De színes, vidám pillangók a termünkben, a mennyezetről lelógó esernyőre is kerültek, ezzel üdvözöltük az érkező tavaszt.
Rajzórán képzeletben elutaztunk az „Apró örömök bolygójára” is, aminek látványosságait, tárgyait, növényeit mindenki a fantáziája szerint alkothatta meg és díszíthette kedve szerint.
Készítettünk egy óriási szívet is, ami 22 darab kisebb részletből állt, tehát minden tanulónak jutott belőle. A lapokon lévő vidám, apró örömöket sugárzó motívumokat a gyerekekkel kiszíneztük, majd a darabkákat pontosan összeillesztve egy csomagoló papírra ragasztottuk fel. A tanterem falán díszeleg most alkotásunk, ami a közösen végzett munka eredményességét hirdeti és színes, pici képecskéinek látványával az életben fellelhető szépségek, örömforrások felkutatására ösztönöz minket. (A szívsablon lelőhelye:
Az apró örömök megtalálására, észrevételére, élvezetére Vass Albert írásai nagyon szemléletesen világítanak rá és az alsós kisgyerekek számára is jól érthetőek. Ezek közül a kedvencem, amit a tanítványaimmal is megismertettem, a következő: „Örvendj a hóvirágnak, az ibolyának és a búzavirágnak. Az erdő csöndjének. Ha egyedül vagy: annak, hogy egyedül lehetsz. Ha nem vagy egyedül: annak, hogy nem kell egyedül légy. Vágyódj arra, amit a holnap hoz, és örvendj annak, ami ma van.”
Jelmondatunk pedig a következő idézet lett: „Élvezd a kis dolgokat, egy nap vissza fogsz tekinteni, és rájössz, hogy azok voltak a nagy dolgok.” (Robert Brault).