Örömfal
A csoporttal az Örömfal feladatot választottuk. Iskolánkban az a szokás, hogy hétfő reggelenként minden tanuló és tanár az iskola aulájában egy közös áhítaton vesz részt. Itt megemlékezünk azokról az eredményekről, amelyet tanítványaink az előző héten elértek tanulmányi, sport vagy művészeti versenyen. Az oklevelek fénymásolatát kitűzzük, hogy mindenki láthassa.
Ennek mintájára készítettünk mi is egy olyan falat, ahová az ünnepélyes díjátadó után kitűztük a tanulók által alkotott okleveleket. A tanulók könnyen ráhangolódtak a feladatra, miután tisztáztuk, hogy most nem a tanulmányi vagy sporteredményeket vesszük sorra, hanem azokat a cselekedeteket, amelyekkel számukra örömet okoztak. Egy-két példa után beindult a fantáziájuk, s oklevelet kaptak a „legjobb barátok” /padtársak/ legjobb osztályközösség/ legsegítőkészebb / legkedvsebb.. stb.
Természetesen ünnepélyes átadás is történt, hiszen a ceremónia is emelte a hangulatot, a feladat komolyságát. Minden tanuló adott és kapott oklevelet, ami számomra azt jelzi, hogy a tanulók egymásra odafigyelve, társkén és valódi közösségként élik itt a mindennapjaikat.
Apró örömök élvezete
„Bogyó és Babóca :Hónapok – március
„Napimádás” – kiengedtek a gyerekek magukból minden fáradságot, feszültséget, izgalmat, szomorúságot .
A gyerekekkel közösen megnéztük Bartos Erika Bogyó és Babóca :Hónapok- március címűhangoskönyvét.
Együtt táncoltunk Bagdi Bella „De szép az élet ,de jó ,hogy élek „című hónap dalára.
A gyerekek kiszínezték a Bogyó és Babóca meséhez készített rajzot.
„Bogyó és Babóca :Hónapok – március
„Napimádás” – kiengedtek a gyerekek magukból minden fáradságot, feszültséget, izgalmat, szomorúságot .
A gyerekekkel közösen megnéztük Bartos Erika Bogyó és Babóca :Hónapok- március címűhangoskönyvét.
Együtt táncoltunk Bagdi Bella „De szép az élet ,de jó ,hogy élek „című hónap dalára.
A gyerekek kiszínezték a Bogyó és Babóca meséhez készített rajzot.
Örömfal
A csoporttal az Örömfal feladatot választottuk. Iskolánkban az a szokás, hogy hétfő reggelenként minden tanuló és tanár az iskola aulájában egy közös áhítaton vesz részt. Itt megemlékezünk azokról az eredményekről, amelyet tanítványaink az előző héten elértek tanulmányi, sport vagy művészeti versenyen. Az oklevelek fénymásolatát kitűzzük, hogy mindenki láthassa.
Ennek mintájára készítettünk mi is egy olyan falat, ahová az ünnepélyes díjátadó után kitűztük a tanulók által alkotott okleveleket. A tanulók könnyen ráhangolódtak a feladatra, miután tisztáztuk, hogy most nem a tanulmányi vagy sporteredményeket vesszük sorra, hanem azokat a cselekedeteket, amelyekkel számukra örömet okoztak. Egy-két példa után beindult a fantáziájuk, s oklevelet kaptak a „legjobb barátok” /padtársak/ legjobb osztályközösség/ legsegítőkészebb / legkedvsebb.. stb.
Természetesen ünnepélyes átadás is történt, hiszen a ceremónia is emelte a hangulatot, a feladat komolyságát. Minden tanuló adott és kapott oklevelet, ami számomra azt jelzi, hogy a tanulók egymásra odafigyelve, társkén és valódi közösségként élik itt a mindennapjaikat.
DSZC Baross Gábor Középiskolája és Kollégiuma
Az „apró örömök”, mint boldogságfokozó technika, kedvelt téma volt az osztályban. A diákok az óra elején megosztották egymással, mik történtek velük, amik aznap örömöt okoztak számukra. Volt, aki annak örült, hogy melegebb lett az idő, volt, aki bár elaludt, mégis elérte a buszt, és volt, akit a finom reggeli derített jobb kedvre. Ezt követően felállították a saját sorrendjüket „Az élet legjobb apró örömei” listán, amelyet aztán kiegészítettek még egy pár saját élménnyel. Ezzel kapcsolatban aztán vállalkoztak, hogy készítenek egy prezentációt, melyet a következő órán bemutatnak. Beszéltünk a különböző helyzetek értékeléséről, az azokhoz való hozzállásunkról. Az erre rávezető kétértelmű ábrák különösen tetszettek a diákoknak. A feltöltendő feladatok közül a dallista elkészítését választotta a csoport, örömmel keresgéltek, válogattak a dalok közül, és persze a saját kedvenc dalok sem maradhattak ki a listából, amelyek őket jobb kedvre derítik.
Ebben a hónapban nagyon örültünk annak, hogy visszatértünk a betegséges időszakból. Tudtunk örülni egymásnak, hogy újra együtt lehetünk. A gyerekek már nagyon hiányolták egymást. Észrevették, hogy a boldogság palotába nem lépett a kutyusunk, és kíváncsian várták, hogy miről fogunk beszélgetni.
Megkérdeztük, hogy ki, minek tud örülni, mivel tud örömet szerezni társainak, ami nem tárgyias jellegű örömszerzés.
A listára nagyon sok szép csoda dolog került fel: pl.: simítás, ölelés, öröm, hogy a barátomnak foghatom meg a kezét a séta alkalmával.
A csoportbábunk (Babóca) jelenléte nagyon pozitív szerepet tölt be, több kisgyermek örül, ha vele alhat, ha Ő hozhatja el sétálni, biztatja a szomorú gyermekeket…
Örömet jelent számunkra, hogy jó idő van, süt a nap, több időt kint tudunk tölteni.
Az apró örömöket elraktároztuk, és, ha szükségünk van saját magunknak is ilyen kis örömre, tegyük meg magunkért is.
Ebben a hónapban nagyon örültünk annak, hogy visszatértünk a betegséges időszakból. Tudtunk örülni egymásnak, hogy újra együtt lehetünk. A gyerekek már nagyon hiányolták egymást. Észrevették, hogy a boldogság palotába nem lépett a kutyusunk, és kíváncsian várták, hogy miről fogunk beszélgetni.
Megkérdeztük, hogy ki, minek tud örülni, mivel tud örömet szerezni társainak, ami nem tárgyias jellegű örömszerzés.
A listára nagyon sok szép csoda dolog került fel: pl.: simítás, ölelés, öröm, hogy a barátomnak foghatom meg a kezét a séta alkalmával.
A csoportbábunk (Babóca) jelenléte nagyon pozitív szerepet tölt be, több kisgyermek örül, ha vele alhat, ha Ő hozhatja el sétálni, biztatja a szomorú gyermekeket…
Örömet jelent számunkra, hogy jó idő van, süt a nap, több időt kint tudunk tölteni.
Az apró örömöket elraktároztuk, és, ha szükségünk van saját magunknak is ilyen kis örömre, tegyük meg magunkért is.
Nagykárolyi 1-es számú Napköziotthkon / Grădinița cu Program Prelungit nr. 1 Carei
A hónap dalának meghallgatása után a boldogságról és az örömről beszélgettünk. Mindenki elmesélhetett egy olyan eseményt, amikor ő boldog volt, örömet szerzett másoknak vagy neki szerzett valaki örömet. Egy luficsokorba mindenki berajzolhatott vagy beragaszthatott olyan tevékenységet ábrázoló képecskét, ami neki boldogságot vagy örömet okozott. A nap végén mindenki kapott egy érzelem-hőmérőt, amelyen beszínezhette az aktuális érzelmi állapotát.
Örömfal
A csoporttal az Örömfal feladatot választottuk. Iskolánkban az a szokás, hogy hétfő reggelenként minden tanuló és tanár az iskola aulájában egy közös áhítaton vesz részt. Itt megemlékezünk azokról az eredményekről, amelyet tanítványaink az előző héten elértek tanulmányi, sport vagy művészeti versenyen. Az oklevelek fénymásolatát kitűzzük, hogy mindenki láthassa.
Ennek mintájára készítettünk mi is egy olyan falat, ahová az ünnepélyes díjátadó után kitűztük a tanulók által alkotott okleveleket. A tanulók könnyen ráhangolódtak a feladatra, miután tisztáztuk, hogy most nem a tanulmányi vagy sporteredményeket vesszük sorra, hanem azokat a cselekedeteket, amelyekkel számukra örömet okoztak. Egy-két példa után beindult a fantáziájuk, s oklevelet kaptak a „legjobb barátok” /padtársak/ legjobb osztályközösség/ legsegítőkészebb / legkedvsebb.. stb.
Természetesen ünnepélyes átadás is történt, hiszen a ceremónia is emelte a hangulatot, a feladat komolyságát. Minden tanuló adott és kapott oklevelet, ami számomra azt jelzi, hogy a tanulók egymásra odafigyelve, társkén és valódi közösségként élik itt a mindennapjaikat.
Örömfal
A csoporttal az Örömfal feladatot választottuk. Iskolánkban az a szokás, hogy hétfő reggelenként minden tanuló és tanár az iskola aulájában egy közös áhítaton vesz részt. Itt megemlékezünk azokról az eredményekről, amelyet tanítványaink az előző héten elértek tanulmányi, sport vagy művészeti versenyen. Az oklevelek fénymásolatát kitűzzük, hogy mindenki láthassa.
Ennek mintájára készítettünk mi is egy olyan falat, ahová az ünnepélyes díjátadó után kitűztük a tanulók által alkotott okleveleket. A tanulók könnyen ráhangolódtak a feladatra, miután tisztáztuk, hogy most nem a tanulmányi vagy sporteredményeket vesszük sorra, hanem azokat a cselekedeteket, amelyekkel számukra örömet okoztak. Egy-két példa után beindult a fantáziájuk, s oklevelet kaptak a „legjobb barátok” /padtársak/ legjobb osztályközösség/ legsegítőkészebb / legkedvsebb.. stb.
Természetesen ünnepélyes átadás is történt, hiszen a ceremónia is emelte a hangulatot, a feladat komolyságát. Minden tanuló adott és kapott oklevelet, ami számomra azt jelzi, hogy a tanulók egymásra odafigyelve, társkén és valódi közösségként élik itt a mindennapjaikat.