A hónapban a tematikához kapcsolódóan többnyire a tavaszhoz kapcsolódó játékokat játszottunk, illetve ilyen relaxációs feladatokat választottam.
Egy új kooperációs játékot vezettem be, melynek a lényege az, hogy nem az önös érdekek vezérlik az együtt játszókat, hanem a közös cél érdekében kell mindenkinek együtt dolgozni. Különböző tavaszi virágokat (6 féle) tettem le 6 oszlopba. Úgy kevertem össze őket, hogy egy oszlopban mindenféle virágból csak 1 legyen. Sorban kicserélhetnek 2 darab virágot a gyerekek, a játék végére az oszlopokban azonos virágoknak kell lenniük. Először nehezen ment az önös érdekek feláldozása, de aztán amikor megértették a gyerekek, hogy csak akkor sikerül a cél elérése, ha együtt dolgoznak, akkor nagyon gyorsan alakult a játék, és a közös siker egyre több játékra sarkallta a gyerekeket. Folyamatosan változtak a játszó gyerekek, volt aki többször is visszatért a játékhoz, volt aki több körben is részt vett. Egy-egy játék végén nagy örömöt okozott a közösen elért siker.
Ezen különleges alkalommal a foglalkozáson óvodapedagógus hallgatók is részt vettek, akik nagyon pozitívan nyilatkoztak a programról, a látottakról. Megismerkedtek a program alapjaival, lényegével, illetve elmeséltem nekik, hogy honnan indult a csoport, milyen fejlődésen mentek-mentünk keresztül az elmúlt időszakban, és hogy most hol tartunk az érzelmi intelligencia fejlesztésében.
A két relaxációs gyakorlat után megismerkedtünk az új üdvözlő táblánkkal, megismertük a jeleket, kipróbáltuk, eljátszottuk az üdvözléseket, ezzel bevezetve a reggeli érkezéshez tartozó új szokást.
Polli, a pillangó meséjét báboztam el a gyerekeknek, aki észreveszi az élet apró örömeit, sok új dolgot csinál, új barátokkal ismerkedik meg, új ízeket ismer meg a mesében. A beszélgető kör végén a gyerekeknek én is szerettem volna egy kis örömet okozni, ezért a kedvenc dalos játékukat játszottuk el.
A foglalkozás végén kiszínezték a hónap jelét, és megajándékozták azt, akinek szerettek volna örömet okozni. Nagyon büszke voltam a gyerekekre, mert a csoporttársak, óvónénik, dadus néni, de még a hospitáló hallgatók is kaphattak a jelekből.

A hetedik téma az apró örömök élvezete volt a boldogságóra keretében.
Cél, feladatrendszer: Élvezzék, éljék át a gyermekek az adott pillanat örömét, a jelen pillanat örömét! Érezzék biztonságban magukat! Okozzanak egymásnak apró meglepetéseket, apró örömöket! Kiemelt fejlesztési terület: önbizalom erősítése, egymásra figyelés képessége, empátia fejlesztése, érzelmek árnyalt kifejezése, szervezett tevékenységhez fűződő érzelmi viszony alakítása.
Először is a legnagyobb boldogság volt számunkra, hogy március 1-én óvó bácsi került a csoportunkba! Megszépíti a mindennapjainkat! Örömet, vidámságot, játékosságot, a fiatalság ízét hozta számunkra. Férfi szerepet közvetít a fiúknak. Apa mintát minden gyermeknek. Mindenhol így kellene lennie. Most éreztük át igazán ennek mekkora jelentősége van.
Relaxáltunk („Hervad a virágom, éled a virágom…”), hallgattuk az apró örömök élvezete hónap dalát (Bagdi Bella: Imádok élni a Jobb Veled a Világ Boldogság című albumról.) Örömleltárt végeztünk! A gyermekek felsorolták, mi okoz nekik örömöt a hétköznapokban!
Mosolygó képeket nézegettünk laptopon, és fénykép formájában is. Elmeséltem Bezzeg Andrea: Újra együtt! című meséjét. Tornyokat építettünk, egyet Pirinkónak, egyet Góliátnak. Ehhez kapcsolódva beszélgettünk a barátságról is. Nőnapot köszöntöttek a fiúk, a lányok nagy-nagy örömére. A Boldogság Világnapján végig mentünk az óvodán, és mindenki arcára mosolygós smile-t rajzoltunk! Felnőtteknek, gyermekeknek egyaránt! Sok gyermek másnap is így jött óvodába, nem engedték otthon lemosni. Lefestették mit jelent számukra a boldogság! Életünk valóban fontos feladata, hogy napjainkat boldoggá tegyük, és hogy észrevegyük az élet apró örömeit. Az idő figyelemre méltó dolog. „A kis dolgok fénye az, ami az életet átmelegíti.” (Zilahy Lajos) „ A kis dolgok a legértékesebbek – egy halk szó, egy pillantás, egy mosoly.” (Margaret Lindsay) A legfontosabb és legnehezebb, hogy hogyan tegyünk boldoggá másokat. Napi szinten hoznak a gyermekek egymásnak apró meglepetéseket: egy saját maguk által készített barátság karkötőt, rajzokat stb. Szülinapot ünnepeltünk! Sokat játszottunk az érzékszerveinkkel. Kéznyomatot készítettünk. A Víz világnapján kísérleteztünk, megbeszéltük, hogy esős napon minek lehet örülni. pl. ugrálni gumi csizmában a pocsolyában stb. Ehhez vizuális tevékenységet is alkalmaztunk, „esernyő alatt” címmel. A művészi tevékenység aktivizálja az agy boldogságközpontját. Sokat sütkéreztünk, játszottunk, sétáltunk a napsütésben! Az Örömölelést többször játszottuk a hónapban. Ez a „játék” is túlmutatott a csoporton kívül. Végül felragasztottuk a Boldogság vár hetedik lépcsőfokát.

A gyerekek nagyon lelkesek voltak a havi feladatok kapcsán. Rengeteg ötletük volt a tevékenység továbbviteléhez. Például az is, hogy a hét folyamán összegyűjtött babszemeket „melegházban” gondozták tovább, napról napra gondozták, megfigyelték a bab csírázását, növekedését.

Ha megkérdeznék tőled, hogy melyek számodra az élet apró örömei, te mit válaszolnál? Bizony elsőre nem is könnyű ezt végiggondolni felnőtt fejjel. A gyerekek azonban csodálatos gondolatébresztő fantáziával és kreativitással vannak megáldva, mert amikor belekezdtünk március havi boldogságóránk témájába nekik nem volt nehéz válaszolni a kérdésre. A témáról sokat beszélgettünk, körbejártuk az 5 érzékszervünk által. Kártyán szerepeltek különböző tárgyak, ételek, dolgok, amiket nekik ahhoz az érzékszervhez kellett tenni, amivel az adott dolgot érzékeljük. Ez alapján könnyebben észrevették utána a hét során, milyen apró dolgoknak is örülhet az ember, akár egy borongósabb, esősebb napon is, amikor lehet, hogy reggel mikor felkel még nincs is annyira jó kedve. Megjelenítettük és eljátszottuk az arcunkkal az öröm árnyalatait, az örömölelés játékot is kipróbáltuk, nagy lelkesedéssel ugyan, de a szomorúságot nem volt könnyű eljátszaniuk. A mesére hívó versike és a havi mese pedig ezután következett. Amikor az egész csoport közösen foglalkozik egy témával és a szőnyegen ülünk, nem jut figyelem vagy idő mindenkire egyesével. Ám amikor az asztalokhoz leültünk és a munkafüzetben található feladatlap segítségével kértem őket, hogy rajzolják le milyen apró öröm vidítja fel őket leginkább akkor bizony tátva maradt a szám 1-2 gyerkőcnél és nagyon megfogott a mondanivalójuk. Egyesével meg tudtam nézni miket rajzoltak le és elmondták azokat. Volt olyan kisgyerek aki azt mondta, szereti hallgatni az unikornisok nyerítését, de sokan a zenét vagy éppen a tavaszi madárcsicsergést rajzolták. Volt egy kisfiú, aki arra a kérdésre, hogy mit szeretsz szagolni azt válaszolta, hogy a lányokat 🙂 Szerintem ő nagy hódító lesz! Annyira klassz dolgokat rajzoltak és mondtak, nekem aznap ez volt az apró örömöm. A hét folyamán én is jobban figyeltem és igyekeztem észrevenni az apró örömöket, mert amikor boldogságórázunk, nem csak én tanítom a gyerekeket, de én is tanulok tőlük! Nagyon szeretjük a tavaszt és a virágba borult fák látványa is apró örömöt csal a mindennapjainkba, ezt próbáltuk mi is a csoportterembe csempészni, mindenki megfestette a saját virágzó tavaszi fáját, közben pedig meghallgattuk Bagdi Bella-Imádok élni! c. dalát. Boldog Dóra felhős napját is igyekeztük felvidítani. Egy báb segítségével eljátszottam Dórát, ahogy rosszat álmodott és amikor fel kellett vidítani a gyerekek rögtön tudták, milyen apró örömöt mutassunk meg neki. „Szerintem szüksége van barátra!”-mondta egy kislány, így kapott mindenkitől ölelést. Finom étellel, banánnal is próbáltuk őt jobb kedvre deríteni. Ezután a terem új dekorációs napocskáját mutattuk meg neki az ajtónkon. Hogy valami szépet halljon énekeltünk neki egy szép tavaszi dalt. Az asztalomon lévő szép virágot pedig mindenki érzi a teremben olyan jó illata van, ezért Dórának is megmutattuk. Azt vettem észre, hogy ez a játék tetszett a gyerekeknek a legjobban, olyan lelkesek és felszabadultak voltak közben. A boldogságóra után könnyebben oda fogunk figyelni, milyen apró öröm történik velünk a mindennapok során. Mert mindig történik, csak nem vesszük észre.

BOLDOGSÁGÓRA A KATICA CSOPORTBAN:APRÓ ÖRÖMÖK ÉLVEZETE

Március a tavasz első hónapja, ami a Boldogságóra programban az „Apró örömök élvezete” témakör feldolgozásának időszaka is. Játékos tevékenységekkel, mondókák, versek megismerésével, dalok és népi dalos körjátékok éneklésével, cselekedtetéssel ötvözve próbáltam alakítani a gyermekekben az optimista, pozitív hozzáállást a mindennapok nehézségeivel, gondjaival szemben. Beszélgettünk arról, hogy mitől is jó egy-egy nap, hogy mi okoz számukra örömet, minek örülnek a legjobban. Arról is beszéltünk, hogy milyen örömforrásokat találhatunk a szűkebb és tágabb természeti-, emberi- és tárgyi környezetünkben az évszakváltás, illetve a tavasz jelenségeiben. Beszélgettünk arról is, hogy ők mivel, hogyan szerezhetnek örömet a szüleiknek. Sokféle és szélesspektrumú válaszokat adtak (fantáziájukat, képzeletüket is alakítva), ez visszavezethető az eltérő szociokulturális háttér és környezet. A gyermekek szívesen mondták el álmaikat, vágyaikat, megnyilatkoztak pillanatnyi érzelmi állapotukról is. A mindennapok során többfajta percepciófejlesztő játékot játszottunk, amit összekapcsoltunk az anyanyelvi fejlesztéssel, a kommunikáció alakításával (pl: Mi van a takaró alatt? – meséld el milyen alakú, mihez hasonlít, mire használjuk…).
A Szemfüles érzékszervek (csodakkora.blogspot.hu) című mese megismerése után képes kártyákkal mélyítettük az öt érzékszervünk szerepét, feladatát a világ megismerésében. A játék során megállapítottuk, hogy a mesében szereplő Füles csacsi mennyire hasonlít Dórira, aki szomorúan ébredt egy rossz álom miatt (Boldog Dóri felhős napja) és nem tudja felfedezni a mindennapokban az örömforrásokat.
A Boldogságóra foglalkozásunkra meghívtuk a nagycsoportosaink szüleit, hogy együtt élhessünk át apró örömöket. Rövid köszöntés és tájékoztatás után meglepetés Cirkuszos tánccal köszöntöttük Őket. Mikor a gyermekek elmesélték, hogyan szereznek örömet anyukájuknak, apukájuknak, megkértük a jelenlévőket, hogy kapcsolódjanak be a közös „Apró örömök mozgásban” játékunkba, ahol az arc izomzatát mozgattuk meg. A mimika játékot kártyákkal is folytattuk, ahol a választott képet kellett leutánozniuk, majd a rajzolt minta alapján kiraktuk a „Csodálkozó”, a „Mérges”, a „Kacagó”, a „Nyelvnyújtó”, a „Kacsintó”, a „Puszit dobó”, a „Síró”, az „Arc felfújó”, a „Kiabáló” és a „Bánatos” családot (apa, anya, kisfiú, kislány). Megbeszéltük, hogy a képek közül mely érzelmek kellemesek a számunkra. Következő feladatként grimaszolással kellett megnevettetniük a bánatos „Dórát” (1-1 kiválasztott társat), ez a feladat tetszett a legjobban a gyermekeknek, jókat nevettünk a fintorok és grimaszok látványán. Ezek után a szülőket kértem meg, hogy szerezzünk örömet a gyermekeknek fújós pörgettyű készítésével. Míg a kézműves munka tartott, a háttérben a hónap dala szólt (Bagdi Bella: Imádok élni). Az elkészült pörgettyűket rögtön kipróbálták a gyerekek, és mivel a szülők mindenkinek készítettek, azt haza is vihették a gyermekek. A délelőtt zárásaként közös örömtáncot jártunk a hónap dalára, elfogyasztottuk a gyerekekkel készített limonádét, végül egy közös csoportfotó is készült, hogy emlékeztessen minket erre az „Apró örömök élvezete” napra.
A Boldogságóra programban intézményünk valamennyi csoportja is részt vesz, igy a havi témánkat a szülőkkel közösen, Családi nap keretében dolgozták fel kolleganőim is. A szülők visszajelzései alapján: jól érezték magukat a Boldogságórákon, örömmel jöttek és sok élménnyel töltődve mentek haza a csoportokból.