DIY mini könyveket készítettünk a egymásnak az apró örömök témában.
Apró örömök élvezete
Márciusban – végre eljött a tavasz – az apró örömök élvezetével foglalkoztunk a boldogságórákon.
Januárban és februárban a diákok, és én sem lelkesedtünk túlságosan a témákért – célok kitűzése és elérése, megküzdési stratégiák. Az ” apró örömök” téma közelebb áll a tanulókhoz, megfoghatóbb számukra, a jó érzések a jelenben számukra nagyon fontosak. Azok az élmények emlékezetesek igazán számukra, amelyek után rögtön boldognak, vidámnak, megelégedettnek érezték magukat.
Az öt érzékszervünknek köszönhető apró örömöket – látás, hallás, szaglás, ízlelés, tapintás – könnyen kapcsolták össze a diákok az apró örömök helyszínével, idejével. Rájöttek, hogy számtalan forrás létezik.
Az órákat vagy rövid meditációval, lecsendesedéssel vagy éppen énekléssel – „Imádok élni” – kezdtük.
Elmeséltem nekik a ” A tizenkét hónap” és az ” Újra együtt ” című meséket. Megbeszéltük, hogy milyen sok pozitív élményünk lehet minden egyes hónapban. A diákok leginkább a tavasz eljöttének örültek! Góliát és Pirinkó törpe történetét meghatónak talaálták, megérezték a szereplők erős barátságát.
Sétáltunk az iskola udvarán és gyűjtöttünk apró örömöket, bejelöltük egy táblázatban. Az iskolánk a Normafához közel helyezkedik el, így sok-sok boldogító élményre csodálkoztunk rá a séta során – madárcsicsergés, gyermekvasút hangja, színes tavaszi virágok látványa, a jácint illata…
Készítettünk egy tavaszi képet közösen, mindenki olyat festett, ami szívének kedves.
A tankonyhában mézeskalácsot sütöttünk, a húsvéti ünnepre is készítettünk ajándékot a szülőknek.
A tanulók számára és számomra is a legnagyobb élmény az volt, mikor játszottunk. Körbeültünk és a szomszédainknak apró örömöket adtunk – ölelést, simogatást, dicséretet, ígéretet, kis szívecskét, éneket…
Március 20-a egész nap a boldogságról szólt! Fél szivecskéket osztottunk a diákoknak, páronként egyforma jelzésekkel. A diákoknak a nap folyamán meg kellett keresniük párjukat, a nap végén fényképezkedtek és szeretet folyosót alkottak. mindenki kapott elismerést, dicséretet a másiktól. A kézműves foglalkozáson barátságkarkötőt fontunk, csomóztunk, sodortunk. Optimista szemüveget díszítettünk és rajzoltunk. A tornateremben ” kocsis ” játékot játszottunk – eljátszottunk egy mesét és a szereplők felálltak, mikor elhangzott a nevük. Jól elfáradtak a tanulók! A médiában megnéztük az ” Égig érő fa ” című mesét, és a megküzdési stratégiákról beszélgettünk. A tankonyhán zöldség – és gyümölcstálat készítettünk, mert az apró örömök élvezetéhez a finomságok nélkülözhetetlenek!
Április a megbocsátásról fog szólni. A diákok gyakran akarva, akaratlanul is megbántják egymást. Így gyakran van alklalmuk megbocsátani egymásnak. Bízom benne, hogyha a boldogságórákon is foglalkozunk a témával, megértik, hogy a megbocsátás önmaguknak szóló ajándék.
Idén kezdtünk fogalmazást tanulni. Szívesen írunk meséket, történeteket elbeszéléseket, ezért ebben a hónapban a meseírást választottunk. Főhősünk egy boldogtalan kisfiú, aki világgá indul. Útja során találkozik egy rég nem látott barátjával, egy ismerőssel és álmában egy boldogságtündérrel. Megtanulja, ha segít másokon, akkor többszörösen kapja vissza azt a szeretet, amit ő adott, s ettől boldog ember lesz.
Az osztály közös listát készített azokról a hétköznapi dolgokról, amelyek egy-egy pillanatra megédesítik a mindennapjaikat. Ezeket képi formába is öntötték.
Az apró örömök felfedezése a különböző természeti megfigyelésekkel kezdődött. Kerestük a tavasz jeleit, virágokat, bogarakat. Először az óvoda környékén tettünk egy sétát, ahol tavaszi virágokat kerestünk és megfigyeltük a fákat is. Találtunk hóvirágot, ibolyát és hunyort. Később a Gyertyánosba látogattunk, ahol megnéztük a 4 testvér forrást, a Hódos tavat, megfigyeltük a patakot és a vízi állatokat, a madárhangokat, a tavaszi virágokat – láttunk szellőrózsát és mocsári gólyahírt is. Örültünk a napsütésnek és a tóparti játszóterezésnek.
A következő alkalommal a gyermekek megismerkedtek „Boldog Dóra felhős napja” című történetével, ami sokáig foglalkoztatta a gyermekeket. Sok – sok ötletet tudtak adni a gyermekek Boldog Dórának. Felsorolták a virág keresést, a játszótérre menést, a közös játékot a barátokkal, a családi TV nézést, a fagyizást, de azt is megmutatták, hogy egy ölelés, simogatás vagy a táncolás is lehet örömforrás. A hónap dalára közösen táncoltunk Boldog Dórával.
Otthonra az Apró Örömök „Babok” feladatot kapták a gyermekek. Voltak akik örömmel mesélték, hogy otthon is gyűjtötték az öröm forrásokat. A napimádás bevezető játék után megismerkedtek a gyermekek a „Mit csinál a kis kezem” című játékkal, amit nagyon élveztek. Először saját magukon próbálták ki a mozdulatokat, majd társukkal szemben, és háttal is – ezt a részt nagyon viccesnek találták a gyermekek, ezért többször kérték, hogy játsszuk el újra.Bogyó és Babóca „Március” című története után a gyermekek is kipróbálták a mese alapján a mozgásos játékokat és jókedvűen gurultak a tornaszobában berendezett virágos dombon.
Nagyon sok pozitív dologgal ismerkedtek meg a gyermekek ebben a hónapban, de a legjobb, hogy ezeket meg is tudták fogalmazni, és át tudták adni egymásnak.
Előkészület: A boldogságóra munkafüzetből mindenki kapott egy fénymásolt lapot (Örömforrások) és egyénileg kitöltötték a gyerekek.
Utána következett a pezsgő beszélgetés: milyen apró örömök vannak a mindennapokban. Ezek a szavak felkerültek a táblára, amit a legtöbben írtak. Majd következett a közös „MŰ” megalkotása, s megszületett a vers. Vidámság és öröm költözött az osztályba. Ez az óra az együtt átélt apró örömökről, vidám percekről, nevetésről szólt, amíg készültek a verssorok.
Március számtalan alkalmat kínált arra, hogy sok apró örömöt megélhessünk együtt!
A hónapot a „Bújj be!” – a verebek világnapjához kapcsolódva – Az én madárodúm témában óvodánk által meghirdetett pályázatra készítettek a gyerekek szüleikkel közösen madárodúkat. Az óvodában az újrahasznosítás jegyében tejes- és üdítős dobozokból készítettünk kis madárházakat, fonalból kismadarakat. Közben sokat beszélgettünk a madarakról, jellegzetes testfelépítésükről, életmódjukról, táplálkozási- és fészkelési szokásaikról, a természetben betöltött szerepükről. Folyamatosan megfigyeléseket végzünk az óvoda udvarán, figyeljük a tavasz apró jeleit környezetünkben. A gyerekeket rendkívüli örömmel töltötte el, ha észrevettek a fák törzsén egy-egy bodobácsot. Az első kipattanó rügyeket, a nyíló pipitéreket, pitypangokat, és a körülöttük döngicsélő méhecskéket. Izgalommal lessük, mikor érkeznek az első gólyák. Örülünk a napsugarak melegének, és hogy egyre kellemesebb időben tartózkodhatunk a szabad levegőn.
Az óvoda udvarára madár tanösvényt készítettünk, ahol a gyerekek játszva sajátíthatnak el ismereteket a nálunk fészkelő, vonuló madarakról. A színes információs tábláknál kialakított állomásokon interaktív feladatokon keresztül ismerkedhetnek a leggyakoribb madárfajokkal, életmódjukkal, védelmükkel.
Újabb örömet jelentett, hogy a Nőnap alkalmából, kedves meglepetésként, a fiús anyukák révén a kisfiúk nyalóka-virággal kedveskedtek a csoportba járó kislányoknak, óvó néniknek, dadus néniknek. Mi lányok pedig énekléssel és bonbonnal köszöntük meg a fiúk figyelmességét.
A nemzeti ünnepünkre készülve a kislányok pártát színeztek, a fiúk csákót hajtogattak, huszárokat festettek. Ismét óvodánkba látogattak a hagyományőrző lovas huszárok. Minden évben izgatottan várjuk, készülünk a velük, és a lovaikkal való találkozásra. Verssel, énekszóval, almával kínáljuk a vendégeket.
A Boldogságóra program feladatai közül a „Repül a madár” és az „Arcizom lazítás játékosan” relaxációs gyakorlatokat játszottuk el, amihez jól kapcsolódott az „Apró Örömök mozgásban” és „Az öröm árnyalatai” játékos-mókás feladatok, mely sok boldog percet szereztek a mindennapokban. Többször elmeséltem „Polli a pillangó” meséjét és kipróbáltuk az alvásmeditációt is.
Húsvétra készülve a városi Családsegítő központ felhívásához kapcsolódva adományokat gyűjtöttünk a rászoruló családok számára, felhívva a figyelmet az önzetlenségre, a jó cselekedetek folyamatos gyakorlására.
A hónap során a gyerekek sok hasznos, új ismerettel, élménnyel gazdagodtak, s közben lehetőségük nyílott megélni az önfeledt örömöt és az adakozás örömét egyaránt.
A boldogságóra bevezetéseként könnyed testmozgásokat végeztünk a gyerekekkel. Ez a fizikai aktivitás segített nekünk feloldódni és kilépni a szokásos tanórák kereteiből. A rövid felfrissülés után, az öröm fokozása érdekében közösen elénekeltük a tavaszi szél vizet áraszt című dalt. Az éneklést követően interaktív játékot folytattunk a gyerekkel, csoportokban dolgozva. Ez a játék tovább fokozta a gyerekek vidámságát. A boldogságóra fő témája a tavasz és annak jelentése. A gyermekek elmondhatták véleményüket a tavaszról, addig a többiek örömmel és figyelmesen hallgatták társaikat. Az óra megkoronázásaként, az egész osztállyal egy tavaszi virágos rétet szimbolizáló alkotást hoztunk létre. A gyerekeknek az elmondásuk alapján tetszett a boldogságóra és új élményekkel gazdagodtak.