A hála gyakorlása

Idén szeptemberben csatlakoztunk a Boldogságóra programhoz.
Izgatottan készültünk az első a boldogságfokozó hála témakör feldolgozásához. Harmonikus, vidám légkört teremtettünk. A fogalom megközelítéséhez kellemes élményeket idéztünk fel, amelyek egymással, illetve szeretteinkkel kapcsolatosak: szülő, testvér, barát. Dramatikus játékok segítségével „mintha” helyzeteket teremtettünk. A játékszituációk pozitív érzelmek sokaságát hozta felszínre. Meghitt, örömteli percekkel gazdagodtunk.
Anna egy napja
Szombat reggel Anna azt gondolta ki, hogy elmegy sétálni a közeli tóhoz, hogy szép kavicsokat gyűjögessen. Az anyukájának tetszett az ötlet, így csomagolt neki szendvicset és üdítőt majd az ajtóhoz kísérte. Anna felvette a hátizsákját és elindult.
Már a tóhoz vezető úton is nagyon szép köveket talált. A legszebb kavicsok a tó szélén voltak, így nagy bátorsággal onnan szedte fel a legtöbbet.
Ahogy szorgalmasan szedegette a kavicsokat, nem figyelt és egy nagy fekete kőben megbotlott úgy, hogy egyből beleesett a vízbe. Próbált kimászni de nem sikerült. Egyre inkább csak bentebb került. Kétségbeesetten kezdett el kiabálni, hogy: „Segítség! Valaki!”
A közelben Armandó faleveleket gyűjtött, az apukája pedig horgászott. Mindketten figyelmesek lettek a hangra. Armandó ijedten szaladt Annához, közben pedig kiáltott az apukájának, hogy a tónál valaki bajban van. Armandó apukája a kiabálásokat hallva igyekezve evezett a kislányhoz. A kisfiú már próbálta Annát kimenekíteni a tóból de sajnos ő sem tudott úszni. Néhány perc után megérkezett Armandó apukája aki beugrott a vízbe és a partra úszva kimenekítette Annát a vízből.
A baleset után beszélgetni kezdtek, majd Armandó apukája felajánlotta, hogy hazaviszik Annát. Anna anyukája otthon már türelmetlenül várta a kislányt, így meglepődve hallgatta, hogy mi minden történt. A történtek után hirtelen Anna anyukája sírva csak annyit tudott mondani: „Köszönöm szépen, hogy megmentettétek! Örökké hálás leszek Nektek!” Egy kis idő múlva, beszélgetni kezdtek és összebarátkoztak. Anna Armandó legjobb barátja lett és megígérte neki, hogy bárhol, bármikor számíthat a segítségére ha bajban lesz.

Pesterzsébeti Gyermekmosoly Óvoda
A Program 10 témája közül az elsőt dolgoztuk ma fel a csoporttal, a boldogságfokozó hálát.
Bevezetés képpen a hét elején már beszélgettünk arról, hogy mit jelent számukra a boldogság. A témát egy kis bábozással hoztam közelebb hozzájuk: Füles kutya elmesélte a gyerekeknek, hogy ő mikor boldog. Pl.: ha együtt lehet a gazdájával, ha elviszik sétálni, ha finom falatokat kap. Ez után elmesélték a gyerekek, hogy ők mitől érezték a mai napon boldognak magukat. Ilyeneket mondtak: \”Anyukám zenére ébresztett.\”, \”Apától simogatást, ölelést kaptam.\”, \”Megnézhettem egy mesét reggel.\”
A hét egy másik napján pedig a hála fogalmát bontogattuk ki együtt. Ismét ellátogatott hozzánk Füles kutya és elmesélte, hogy milyen bajba keveredett, de a gazdája megmentette, ezért ő nagyon hálás volt neki. Ez után a gyerekek is elmesélhették, hogy mi jó dolog történt velük mostanában és azért kinek lehetnek hálásak.
A csoportszoba egy központi helyére készítettünk egy \”hálafát\” amire gyűjtögetjük majd azoknak a jelét, akiknek valamiért hálásak lehetünk.
Meghallgattuk Bagdi Bella Háladalát, aztán mindenki választhatott egy társat, akivel szemben kifejezhette háláját különböző gesztusokkal, öleléssel, simogatással, puszi fújással.
Pozitív érzelmekkel töltöttük meg a délelőttöt, s úgy gondolom, ha ezeket naponta alkalmazzuk, mindannyian fogékonyabbak leszünk a boldogságra.

Bárczi Gusztáv Általános Iskola, Szakiskola, Készségfejlesztő Iskola és EGYMI
Az osztály nagy lelkesedéssel és közös munkával készítette el a Hálakertet, ami már az osztályunkat díszíti. A Hálakertben mindenkinek jutott egy virág, felhő, napocska, vagy pillangó. Mindenki hozzátett valamit. A hála gyakorlása ebben a hónapban kicsit döcögősen kezdődött. A gyerekeknek a nyári szünet után kellett egy kis idő hogy ráhangolódjanak a Boldogság órára. Az első óra után azonban feloldódtak és egyre több dolgot fel tudtak sorolni a mindennapjaikból amiért hálát mondhatnak. A végén csak úgy záporoztak a jobbnál jobb ötletek. Az órák nagyon jó hangulatban, sok sok nevetéssel és vidámsággal teltek el. Nagy örömmel fogadtuk az új tanévet és remélem minden hónap ilyen szép lesz mint a szeptember. 🙂

Várkonyi István Általános Iskola
Mi, az 1.t közösségének tagjai úgy gondoljuk,hogy a szeretet, a hála éppoly érzékenyek, mint a virágok.
Ápolni,gondozni kell őket minden nap.
Közösen készítettük a virágainkat: minden szirmu egy- egy gyermek olyan élménye, amiért hálás. A virágoskert azóta is a termünket díszíti, emlékeztetve rá: minden nap van miért hálásnak lenni!

Az idei első boldogságórát énekléssel kezdtük. Meghallgattuk a hónap dalát és örömtáncot jártunk.Ezután felelevenítettük a tavalyi szép élményeket a boldogságórákkal kapcsolatban.
Pozitív és negatív érzésekről beszélgettünk. Megbeszéltük, miért lehetünk hálásak? Kinek, minek?
A hálaemberkét felöltöztettük a hálaérzésünk szereplőivel. Elolvastam a hónap meséjét és kérdéseken keresztül megbeszéltük, feldolgoztuk. Hálakertet készítettünk, teleültettük virágokkal, amelyek szirmaiba azokat a körülöttünk élőket írtuk, akiknek nap, mint nap hálásak lehetünk valamiért. Színeztek a gyerekek olyan virágokat, melyek felé leírták, kinek hálásak a leginkább és miért. Az óra végén újra meghallgattuk a dalt.