Idén ismételten osztályfőnök lettem- miután a tanév végén elballagott a nyolcadikos osztályom. Nagyon kedves, szerethető gyerekek járnak az új osztályomba, igyekeztük gyorsan megismerni egymást. Sokan küzdenek- küzdünk problémákkal, próbálok arra figyelni, hogy sok élményt és szeretetet is kapjanak tőlem. Cserébe ők is elhalmoznak engem a szeretetükkel. A tegnapi napon meglepetéssel készültek a számomra, a tanári asztalon egy tábla csoki és ez a szívecske várt rám.
Hálásak nekem, és én is az vagyok nekik, hiszen a tegnapi napra valóban boldog Dórává tettek.
A hála gyakorlása
Szeged és Térsége Eötvös József Gimnázium , Általános Iskola Weöres Sándor Általános Iskola
A szeretetről beszélgettünk.
Szeged és Térsége Eötvös József Gimnázium , Általános Iskola Weöres Sándor Általános Iskola
A gyermekekkel beszélgettünk, mit is jelent, az a szó: HÁLA.
A szeretetről kezdtünk el beszélgetni. Lerajzolták, ki kinek hálás az életében.
Sokan azért, amiért szeretik őt, gondoskodnak róla, együtt csinálnak valamit…stb.
Jó érzés volt megtudni ezeket a dolgokat a mai kor gyermekeiről…
Köszönöm nekik.
A boldogságóránkon hálaleveleket készítettünk és küldtünk egymásnak, amiben felsoroltuk, hogy ki miért lehet hálás és hogy egymásnak miért lehetünk hálásak.
Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium
A másodikos gyermekek életében már gyakran megjelenik a hála érzése. Jó ezt kifejezni, megfogalmazni, sokan csak akkor döbbennek rá, mi mindenért is lehetünk hálásak, ha kimondjuk. Egyre bővülő körben beszélgettünk erről, család, barátok, iskola, hazánk.
Rejtvényt is fejtettünk, annak fő szava a „köszönöm”volt.
Végezetül Hála-szőlőt készítettünk, ez az évszakhoz is nagyon jól illett.
Bevezető beszélgetéssel indítottuk az órát: Mi a boldogság? Mitől vagyunk boldogok? Miről ismered fel a boldog embert? Mik a boldogság forrásai?
Ezután áttérve a hála témakörére, hálakörrel folytattuk: Ma reggel milyen jó dolog történt veled? Kihez/mihez kapcsolódik ez a jó érzés?
Összegyűjtöttük, miért lehetünk hálásak, elkészítettük a hálafánkat.
Az „Egy pohár tej” c. történet elolvasása után a KÖSZÖNÖM varázsszóról beszélgettünk, közben mindenki ‘köszönöm-szíveket’ vágott ki színes papírból, és hazavitték átadni annak, akinek szeretnének valamit megköszönni, akinek hálásak valamiért.
A gyerekekkel megbeszéltük a hàla szó jelentését, és azt, hogy mi mindenért lehetünk hàlàsak. Minden gyermek kapott egy viràgszirmot ,amire lerajzolta, hogy ő miért a leghàlàsabb! A tàblàra felragasztottuk a szirmokat és elkészült a mi hàla napraforgónk!
Minden Boldogságóra foglalkozást a Boldog mondóka” elmondásával kezdjük. Nagyon kedvelik a gyermekek. Többször ismételjük, mutogatással kísérjük a mondókát, a végén a szívünkre tesszük a kezünket „Boldoggá csak ezzel válok…”.
A foglalkozás előzményeként őszi faleveleket színeztek, vágtak a gyermekek, melyet felhasználtunk a téma feldolgozása során.
Relaxációs gyakorlattal kezdtem a téma feldolgozását „napimádás”, „fújj-fújj…”, mellyel a feszültségoldás és a jó hangulat megteremtése volt a célom. Majd az elkészített őszi falevelekkel táncoltak a gyermekek a Gryllus Vilmos: Őszi falevél című zenére.
Az add tovább a falevelet játékkal folytattam a téma feldolgozását, mely során az összedolgozás, az egymásra való odafigyelés erősítése volt a célom.
Megkérdeztem tőlük, hogy számukra mit jelent a hála. Nagyon sok tartalmas választ kaptam, ami nagyon boldoggá tett, mivel már az elmúlt évben is tartottam Boldogságórát a gyermekeknek. Elolvastam a Hálavers című verset, mely segített a gyermekek számára új oldalról megvilágítani a témát, így azt hiszem, hogy sikerült mélyíteni a meglévő ismereteiket.
Majd egy játékot kezdeményeztem a zakatol a hálavonat kezdetű mondókával, mely során minden gyermek 3 utast vehetett fel, akinek egy szívecskét ajándékozott. Elmondhatta, hogy miért hálás nekik. A foglalkozás végén felragasztották a kapott szívecskéket az előzetesen elkészített falevelekre, így elkészült a csoport közös „Hála fája”. Tevékenykedés közben hallgattuk a Szép nap ölelj…kezdetű dalt.
Csólyospálosi Általános Iskola
Hagyomány, hogy a ballagó nyolcadikosok szeptemberben fát ültetnek az iskola udvarán, hálából az itt eltöltött évekért. A mi osztályunk egy japán fűz fát ültetett.
Tanítványaimnak – alapfogyatékosságból adódóan – meg kell tanítani a hála kifejezését, jelzését. Védő-óvó környezetben nevelkednek. Mindenféle segítségnyújtást természetesnek, magától értetődőnek vesznek, sajnos nagyon sokszor emiatt elmarad a megköszönés.
Napi szinten fel kell hívni a figyelmüket azokra az apró gesztusokra, eseményekre, cselekedetekre, amelyek felett elsiklik a figyelmük. Megnéztük, megvizsgáltuk napi- iskolai- családi szinten is, hogy mi mindenért lehetünk hálásak. Kik azok a személyek akiknek sokat köszönhetünk. Készítettünk plakátot, az „Ablak a világra” címmel, amelyben szintetizáltuk mindazt a sok jót, amelyekért hálásak lehetünk. Hajtogattunk szívet, amit mindenki hazavitt és átadott annak a személynek, akit nagyon fontosnak tart, akinek köszönettel tartozik