A tavalyi iskolai évben érezhetően jótékony hatású volt a „Boldogságóra program”. Kifejezetten pozitívan hatott a gyermekek lelki világára, de még a pedagógus személyére is, ezért nem volt kérdés, hogy ebben az évben is a hidaskürti óvoda részt vegyen ebben a programban. Ki ne szeretné, hogy gyermekeink személyisége, testi-lelki világa szebb és jobb legyen?

Az első boldogságórán minden gyermek készített egy „Boldogság-táskát”. A táska elején egy szív található. Hogy milyen színű, mindenki maga választotta az alapján, hogy kedvesebb-e a nap, a víz, a levegő. A táskára erősítve egy fonál tart egy fejecskét, melynek két oldala van (vidám, szomorú), a gyerek úgy fordítja, amilyen hangulata épp van.

A hála érzését a szívecskék színével is egybekötöttük. A gyermekek nagyon szép mondatokkal fejezték ki hálájukat a „NAPNAK”, a „VÍZNEK”, a „LEVEGŐNEK”, a „FÁKNAK (növényeknek)”. Nálunk így kezdődött szeptemberben a „BOLDOGSÁGÓRA”.

Mázsár Mária

Középső csoportosaimmal beszélgettünk arról, hogy mit jelent az a szó, hogy HÁLA. Kinek és miért lehetünk hálásak? Hogy tudnak örömet okozni nekünk, hogy tudunk örömet okozni másnak? Meglepődve vettem észre, hogy a gyerekek igenis tudják, ilyen pici létükre, hiszen sok pozitív élményt, érzést fogalmaztak meg. Nagyon nyitottak és érdeklődőek voltak, a kis szemük csillogott. Párválasztós játék során egy szivecskét adtak egy kispajtásuknak és elmondták mit szeretnek a másikban a legjobban. Elkészítettük a hála falunkat is (ezt folyamatosan bővíteni fogjuk). Illetve egy „hálakövet” is körbe adtunk a beszélgető kör alkalmával és elmondhatták, hogy a délelőttben mi tetszett a legjobban, mi okozott örömet nekik, miért adnak hálát. A dalt már szinte kívülről fújják 🙂

Szeptember 12-én találkoztunk a gyerekekkel először. Akkor arról beszélgettünk, mi okozott nekik örömöt a nyáron. A beszélgetés után megrajzolták a „Boldog vagyok, amikor…” képkirakó elemeit.
A kép a csoportszoba előtt van, hogy a szülők is láthassák gyermekeik alkotásait.
Az
I. foglalkozás

A boldogságfokozó hála

Szeptember 18-án volt a következő boldogságóra a csoportban. A vegyes óvodai csoportban a hála értelmezése életkori megközelítést igényelt. A foglakozás elején a „képkirakó” rajzairól beszélgettünk. Ezután a kedvenc játékukra gondoltak, aminek örülni szoktak. Így került szóba az is, minek örültek aznap, mielőtt az oviba jöttek. Majd elmesélték, kinek mondhatnak köszönetet mindezért.
A szív kiszínezésével zárták be ezt a köszönetet, majd feltették a „hálafára, a köszönet-fánkra”. Még a legkisebbek is részt vettek a közös alkotásban.
A foglalkozás alatt az óvó nénik és a dajka néni is bekapcsolódtak a közös tevékenységbe. Szeretnék a napi beszélgetéseikbe beilleszteni a hála gyakorlását, miért tudunk az adott napon köszönetet mondani, kinek lehetünk hálásak, legyen örömteli a napunk.