Boldogságóra a Méhecske csoportban. Nagyon szerették a mesét, több alkalommal meghallgattuk a dalt. Öröm volt látni, mennyire boldogok voltak, amikor arról beszéltek, melyik kis társuknak miért hálásak.

A témát középsős és nagycsoportos gyerekekkel igyekeztem feldolgozni, amelyhez segítségként egy vendég érkezett egy kutyus személyében…. A vendég egy szívecskét tartott a mancsában, amelyet megpróbáltak kitalálni, hogy kinek mutathatja….Jó ötletek születtek: testvérének, barátjának, illetve felsorolták a családtagokat: anyukájának, apukájának, nagypapájának…stb. Miért mutathatja, adhatja neki? Azért, mert, SZERETI…. Beszélgettünk arról, hogy hogyan telik egy napja a kutyusnak, így eljutva a „Reggel,Délben, Este” témához. Itt elmesélték egy óvodai napjukat, amelyben igen fontos személyként jelent meg az ÉDESANYA gondoskodó, féltő szeretete. Arra a kérdésre, hogy hogyan tudja viszonozni a kutyus a szeretetet igen jól megjelentek a csoportban előforduló negatív viselkedésjegyek pozitív megnyilvánulási lehetőségei: szót fogad, megöleli, szépen beszél, segít rendet rakni…stb.
A levéladogató játékot is élvezték, hiszen óvatosan, féltve adták át egymásnak az őszi levélkét, épp úgy mint az elmúlt napokban az őszi sünit… A játékot a hónap zenéjével tettük hangulatosabbá. Végül óvatosan körbeadogatták a kutyust, elmondva a mellettük ülőnek, hogy mit szeretnének tőle….pl.: szeretném, ha holnap is velem játszanál; kérlek szépen beszélj velem; legyünk barátnők…..
Úgy gondolom, hogy a játékok megéreztették velük, hogy nagyon fontos, hogy mindenki jól -és fontosnak érezze magát a csoportban, hiszen így válhatnak egymásra odafigyelő közösséggé……., hiszen fontos az EGYÜTTMŰKÖDÉS.