A hála gyakorlása
Viszonylag későn a hónap második felében kezdtük a téma feldolgozását. Két oka is volt! Az egyik, hogy érkezett hozzánk jó néhány apróság, akiket igyekeztünk a csoport szokásaival, a játékkal, az óvodával megismertetni, hiszen biztonság érzet nélkül nem lehet őket befogadóvá tenni. A másik, hogy későn jutottunk hozzá a könyv és feladatlap formájában elérhető segédanyaghoz.
A könyv segítséget nyújtott abban, hogy milyen módon lehet az óvodás korosztály számára érthetővé tenni a hála fogalmát.
Számukra a hála és a köszönet ugyanazt jelentette. Gyakran helyettesítették a kifejezéseket egymással. Számomra is meglepő volt, hogy a nagyobb gyerekek milyen tartalmas gondolatokat osztottak meg velem. Nem csak a „tárgyakat” sorolták, hanem kézzel nem megfogható, anyagiakban nem mérhető dolgokért fejezték ki hálájukat. Legfőképpen a szüleik és kis óvodástársaik, barátaik kerültek előtérbe.
Boldogan színezték a Hálafát. Mindenki saját érzései, attitűdje szerint alkotott. Csak színes Hálafák készültek!!!
Motiváló színezővel kezdtük az órát.
• Kinek lehetek hálás, és miért?
• Hogy tudom a hálámat kimutatni?
Aztán megbeszéltük a hála fogalmát.
A gyerekek virágszirmokon jelenítették meg, hogy hogyan tudják kifejezni a hálájukat.
Sok kreatív megoldás született.
Végül meghallgatták A csodakantár című mesét, és a hozzá tartozó kérdéssort megbeszéltük.
Jó hangulatban, néha megható pillanatokkal telt el a boldogságóra.
Osztályommal (4.o.) az olvasókönyvünkben található Bagollyal nyaraltunk című olvasmányt dolgoztuk fel. A főszereplő, Bagoly nevében írtunk hálanaplót.
Hála plakát-Reggel, délben, este
Kodolányi János Német Nemzetiségi Általános Iskola és AMI
5.b osztály
A gyerekek izgatottan és kíváncsian várták az első foglalkozást. Témája a hála gyakorlása volt. Az óra elején beszélgettünk a hála szó jelentéséről, kinek mi jut eszébe erről a szóról. Nagyon szép megnyilvánulásokat hallottam a gyerekektől, teljesen megnyíltak. Megállapítottuk azt is, hogy miért fontos a lelkünknek, közérzetünknek ha szívből tudunk hálát kifejezni. Ezután készítettünk egy hálaleltárt azokról a dolgokról, amiért az adott napon hálásak lehetnek. Ezt követte azoknak a számba vétele, hogy miért lehetünk nap mint nap hálásak szüleinknek, barátainknak, társainknak, tanítóimnak. Nagyon mélyről jövő, őszinte gondolatokat fogalmaztak meg a tanulók. Olykor meghatottság érzése is átjárta az osztályt, érzékenyen álltak a feladathoz. Fegyelmezési problémám a tanóra folyamán nem volt, teljes beleéléssel és nyugodt lelkülettel telt el a foglalkozás. A hála befőtt elkészítése után, nagy izgalommal írták össze miért is hálásak és megbeszéltük, hogy napi szinten bárki dobhat be gondolatokat, ha úgy érzik. Zenét hallgattunk, daloltunk, majd az óra lezárása a meditáció volt ami elrepítette a gyerekeket a szeretet, nyugalom, béke szigetére. Volt aki meghatódott azon, amit átélt ekkor.
Összességében az a véleményem, hogy kimondottan fontos és jó a gyerekek lelkének, elméjének és viselkedéskultúrájuknak ez a fajta foglalkozás. Tanóra végén meg is jegyezték, hogy nagyon jól érezték magukat. Várják a következőt.
Szeptemberben sokat beszélgettünk a háláról. A gyerekek nagyon jól megértették a fogalom lényegét, és napról napra egyre több és meghatóbb dolgot tudtak felsorolni, amiért ők hálásak lehetnek. A hónap utolsó hetében Hálafát festettünk, szíveket vágtunk, melyre az ő gondolataikat írtuk fel. Bevontuk a szülőket is, kitettünk az öltözőnkbe egy táblát, amire ők is felírhatták, aznap miért hálásak. Melinda néni egy dalt is írt, amit a gyerekek egyre ügyesebben énekelnek, és ha már jól megy, feltöltjük az oldalra a videót.
Úgy gondoljuk, a hónapra kitűzött célunk sikeresen megvalósult, és szívesen folytatjuk ezt a pozitív programot! 🙂
Szent György Görögkatolikus Általános Iskola, Kisvárda, 8. osztálya
Sokan vagyunk, akik a jövőjüket programozóként látják. Ez a feladat rádöbbentett arra bennünket, hogy a számítógép magányossá is tehet.
A 2.c osztályban is megtörtént az első Boldogságóra. A gyerekek a hála témakörét dolgozták fel játékos formában. A csodakantár c. mese alapján szituációs játékkal mutatták be, hogy a mesehősök miként fejezték ki hálájukat. Ezután a saját élményeik alapján lerajzolták a hálával kapcsolatos tapasztalataikat. Ezekből a rajzokból „hálafát” készítettek, így megismerhették a többiek gondolatait is erről a témáról.