Az osztály önmagát alakítja, neveli. A közösségünk ügyesen megoldja a problémákat.
A hála gyakorlása
Iskolánk, a Pécsi Éltes EGYMI, ez év szeptemberétől vesz részt a Boldogságóra programban. A Hajnóczy utcai tagintézményben a 6.b csoport autizmussal élő tanulói foglalkoztak a hála témájával.
Az első tanítási napon az osztályban tanítók fejezték ki hálájukat a gyerekeknek egy hajtogatott bagoly formájában, hogy a nyári szünet után jókedvűen, egészségesen, testileg is megerősödve együtt kezdhettük a tanévet. A további reggeleken a „Szép nap…” dallal kezdtük a napot, majd régi szokásunk szerint mindenki elhelyezte a fényképét a „Milyen a hangulatunk ma?” táblán. A hála témát nemcsak egy foglalkozáson, hanem a mindennapokban, minden alkalmat megragadva kezeltük, hangsúlyoztuk, hogy az adott helyzetben miért lehetünk hálásak magunknak, egymásnak, társainknak, felnőtteknek, gyerekeknek is egyaránt. Kézimunka foglalkozáson elkészült a hálafánk is, minden gyerek saját készítésű, saját színű kis bagollyal szerepel a fán. Itt jelöljük egy-egy kis képpel aktuálisan, hogy éppen miért lehetünk hálásak.
A gyerekek saját tevékenységeiken keresztül tapasztalják meg a hála „adás és kapás” jó érzését, és ezt mindig kiemeljük a nap során is.
A Nagykozári Ovi Nagycsoportjával dolgoztuk fel szeptember hónap témáját- a boldogságfokozó hálát. Meséket hívtunk segítségül, melyek alapján közelebb került minden gyermek a hála fogalmához. Az érzés megjelenítése a gyermekek számára, olyan játékon keresztül történt, melynél egymás segítségére voltak utalva./ Párosával, háttal egymásnak, összekarolkozva kellett felállniuk, ami nem ment anélkül, hogy nem segítettek volna egymásnak./ A közös munka eredménye után öleléssel hálálták meg egymásnak a segítséget.
Közös hálafát is készítettünk a csoporttal a faliújságra. Almákra és levelekre rajzolta minden gyermek, azt a gondolatot, amit egy megelőző beszélgetés során megfogalmazott. Kinek hálás és miért. Ezt követően a rajz hátoldalára le is írtam az elhangzott gondolatokat, így minden szülő lélekbalzsamként olvashatja el azokat egy fáradt nap után.
Az összetartozás örömeként és boldogságunk fokozásaként “lábgyűlést” tartottunk, melyet a gyerekek találtak ki, ez a mellékelt képen is jól látszik.
A Sarudi Tavirózsa Óvoda Katica és Pillangó csoportjában is feldolgoztuk a “Hála” témakörét.
A kicsik a Boldogságóra keretében beszélgettek arról, hogy mi mindenért lehetünk hálásak. Többen meg is tudták fogalmazni ezzel kapcsolatos gondolataikat. “Az erdő hálája” című mese meghallgatása után kézlenyomatokkal készítettek egy nagy “hála” szivet, amit sok apróval bővítettek, a közös alkotás a csoportszobát díszíti. Bagdi Bella Szép nap, ölelj át… c. dalát is meghallgatták, amit a gyerekek többször is újra kértek.
A Pillangó csoportosok “A tücsök és a hangya” meséjét hívták segítségül a téma feldolgozásához. Közös játék során beszélgetőkörben – gesztenye megy körbe – a kisgyerekek megosztották egymással, számukra mit jelent hálásnak lenni. A csoportszobába kis szivecskékbe nyomdázhattak egymásnak, ha valamit meg szerettek volna köszönni kispajtásuknak. Mi is meghallgattuk a hála dalát, amit játékkal összekötve ölelhették meg választott társukat. A Boldogságóra munkafüzet feladatai közül lerajzolták azt a személyt, akinek megköszöntek valamit, akinek hálásak. Ezeket a rajzokat hazavitték, hogy otthon is elmesélhessék kit, miért rajzoltak meg. Végezetül a Hála jelét színezték ki tetszőlegesen a munkafüzet 8. old -ról, majd kivágva az általuk választott csoporttársuknak ajándékozták a hálavirágot, természetesen megfogalmazva, hogy miért rá esett a választásuk.
A téma bevezetése beszélgetőkörrel indult, melyből kiderült , hogy a gyermekek leginkább a szüleiktől érkező szeretetért, törődésért, ajándékokért hálásak, valamint társaik figyelméért, barátságáért. Szituációs játékokat is játszottunk, melyben az általam megjelenített problémahelyzetekre ( játék kiborulás, elesés eljátszása…) kellett a gyermekeknek szavak nélkül megoldást találni: segítség az összepakolásban, sebkötözés.Ötleteket gyűjtöttünk ,
hogyan köszönhetném meg: ölelés, simogatás, kedves szavak….Befejező akkordként csillagokat készítettünk, melyet annak a gyereknek adtak át, akinek valamiért hálásak voltak, így annak a belseje is mosolygóssá vált. A gyerekek fogalmazták meg: a hála olyan mint a csillag az égen, beragyogja a sötét égboltot és az életünket.
Ebben az évben került fel az osztályom felső tagozatba. Alacsony létszámú osztály, de annál összetartóbb. A háláról beszélgettünk ebben a hónapban. Rajzokat készítettek, hogy miért is tud hálás lenni: a barátjáért, abban a házban lakhat ahol most, családért, az életért, egészséges, azért, mert a szülei tudnak róla gondoskodni, a cicákért a kertben, és még sorolhatnám. Amiket megbeszéltünk témákban készültek el a hála rajzok.
Az egyik beszélgetésünk végén az osztályom megjegyezte: Hálásak lehetünk az óráért, ezért köszönjünk meg a tanárnak! – így igyekeznek minden órájuk végén megköszönni az órát (több kollégám meglepődve mesélte, hogy az osztályom megköszönte neki az órát).
A gyerekekkel először megbeszéltük, hogy milyen dolgokért lehetnek hálásak. Ezután csoportosítottuk őket a napszakoknak megfelelően. A képekből mindenki kiválasztotta, hogy melyik napszakban miért hálás, majd elkészítették a képeket. Nagyon jól érezték magukat az órán.
