A hála gyakorlása
„Mindenkor örüljetek, szüntelenül imádkozzatok, mindenért hálát adjatok, mert ez az Isten akarata Jézus Krisztus által a ti javatokra.”
Miért lehetünk hálásak!
A megtartott óra napján szép napsütésre ébredtünk. Az első órában arra voltam először kíváncsi, hogy ma reggel miért is lehetünk hálásak. Kértem a gyerekeket, hogy a legegyszerűbb dolgokra gondoljanak és próbálják megfogalmazni. Én kezdtem a példát: „ma reggel örülök, mert nagyon szépen süt a nap és sikerült édesapám műtéte” Először kevés gyerek tudott a feladattal mit kezdeni, majd bekapcsoltam az egyik zenét és kértem őket, ha a zene közben eszükbe jut egy „hála gondolat”, akkor azt írják fel a behozott csomagoló papírra. A zene meghozta a hatását, egyre több gyerek jött az asztalhoz és leírták rövid hálájukat az adott reggelen. Majd elkészítettük a hálafánkat karrton és színes kreppapír segítségével, majd mindenki ráírt egy gondolatot arról, hogy miért hálás az életében. Összességében azt mondhatom, hogy a gyerekek a kezdeti álmosság után elkezdték átlátni a lényeget és szép gondolatok, érzések kerültek megfogalmazásra a hálafánkon, melyet kihelyeztünk az osztálytermünkben. Az óra végén meghallgattuk a másik „hálás”zenét.
7.-es osztályommal vágtam bele a program megvalósításába. Első alkalommal a gyerekek izgatottan várták, hogy mi is lesz az a Boldogságóra. A kezdeti relaxációs gyakorlatok nagyon tetszetek a gyerkőcöknek. Majd örömmel fogalmazták meg, hogy mit jelent számukra a hála fogalma. Szívesen készítették el az osztály Hálafáját, mely azóta is díszíti termünk faliújságát.
Az irányított beszélgetések során alkalom nyílt arra, hogy a gyerekek gondolataikat megfogalmazzák, a háláról. Azért van nagy jelentősége, az irányított beszélgetéseknek, mert nehezen tudtak elvonatkoztatni a tárgyi dolgoktól. Példamondatokon keresztül segítettük az elvont fogalom megértését. A beszélgetések és a pozitív élmények kapcsán
jelentősen javul a gyerekek önértékelése és reálisan alakul önismeretük. Segíti a gyerekek önállóságának fejlődését az életkorukhoz igazítva, növekszik kreativitásuk, érzelmi intelligenciájuk, sikerrel küzdenek meg a feladatokkal.
A „hála” hónapjában kiemelt feladatként, szinte naponta használtuk a hála kifejezés köré kiválasztott kártyákat.
Egy csoport színes plakátot készített (ls. melléklet), amit körbevitt a diákok között, akik az egyes képek alá ráírták azokat a kifejezéseket, hogy miért is hálasak valójában.
A legtöbb megfogalmazás egy-egy köszönetmondást tartalmazott a biztonság, a támogatás és a szeretetteljes együttlét megteremtéséért, a diákok családja és szeretteik felé. Sokan fogalmazták meg hálájukat azért, hogy mindenük megvan és egészségesen élhetnek.
Kollégistáink szeretik használni a kártyákat, mert a kártyákon lévő rajzokat és a szövegeket kedvesnek és aranyosnak tartják.
Ebben az évben, minden hónap témájához rendszeresen fogjuk használni a kártyákat, mert pedagógiai feladatainkat is célirányosan segítik.
Horváth Zsuzsa (nevelőtanár) és Roy Violetta (pszichológus)
A hála témakörét a Benedek Elek mesehét keretén belül dolgoztuk fel. A gyerekek kedvenc meséje a Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack c. mese. Megbeszéltük,a történetben melyik szereplő kinek és miért lehet hálás. A hét folyamán többször szóba került a hála fogalma, melyet a gyerekek meglepően jól értelmeznek. Beszélgető körök alkalmával megbeszéltük miért lehetünk hálásak a szüleinknek, nagyszüleinknek, testvéreinknek illetve egymásnak a csoporton belül. Megismerték a Hálafa történetét és elkészítettük a közös hálafánkat, melyen mosolygós hálaalmák teremnek, közben hallgattuk a hála dalát.
Szeptember harmadik osztályfőnöki óráján megtartottuk az első boldogságóránkat, amelynek a hála gyakorlása volt a témaköre. Az óra első részében a hála fogalmáról beszélgettünk, majd mindenki megfogalmazta, hogy mit jelent számára a hála. Az óra második felében pedig közösen csináltunk egy hálafát, amelyre mindenki felragasztotta a saját levélkéjét, melyre ráírta, hogy miért érez hálát. Ezt kiragasztottuk az osztálytermünk ajtajára, hogy mindig láthassuk. Hálabefőttet is készítettünk, amelybe mindenki beledobta a saját papírszívecskéjét, hogy ki iránt és miért érez hálát.
Nagyon jó hangulatú óra volt és a gyerekek meglepően éretten fogalmaztak a témával kapcsolatban.
A gyerekek helyet foglaltak a szőnyegen. A foglalkozást a boldogság mondóka megtanulásával, elmondásával kezdtem, majd rátértünk a hálára, mint témakörre. Nyílt körben érdeklődtem, hogy mit jelent „hálásnak lenni valaminek, vagy valakinek”, valamint, hogy ők miért hálásak az életben. Sokan a boldogsággal azonosították. A csoport tagjai állatokra („kutyusok hálásak, ha kihozzák őket a menhelyről”) és tárgyakra is kivetítették (jutalomcukorka, étel, új játék) a fogalmat. A tankönyvben lévő mesét meghallgatták, majd átbeszéltük, hogy a történetben melyik állat miért volt hálás. A vizuális foglalkozás alkalmával újra átbeszéltük a mesét (szemléltető eszköz segítségével), majd az őszi témakörben (is) mozogva, egy őszi hálafát készítettünk. Minden gyermek kivágta az általa választott színes levelet, majd elmondta hangosan, hogy ő miért hálás. Közösen felragasztottuk a jelekkel ellátott munkákat, majd kitéve a csoportszoba ajtajára, a szülők is megtekinthették.
