Az emberek az őszi erdőben a száraz, lehullott falevelek között tűzet gyújtottak, a kiürült vizes palackokat eldobálták.
Ami szép felfedezhető mégis az erdőben egy mókus aki éppen eleséget gyűjt magának.
A hála gyakorlása
A kollégiumi csoport foglalkozásán elsőként a hála témakörével foglalkoztunk. Fontosnak tartottam a foglalkozás során, hogy azt a fajta mindennapi hálát erősítsem a tanulókban, amit nem látok rajtuk nap, mint nap. Legyenek hálásak minden egyes napért, minden egyes pozitív vagy akár negatív hatásnak, hogy legyenek hálásak azért amit kaptak az élettől, a családért, a barátokért, és még sorolhatnám.
Kollégiumi foglalkozás révén átbeszéltük inkább ezt a témakört, megnéztük az ide kapcsolódó youtube videókat, valamint egy kis feladatot kaptak, minden nap legalább egy hétig hálanaplót kellett vezetniük. Fontosnak tartottam kiemelni, hogy ebbe bárki, bármit írhat, hisz nem lehet tudni, hogy épp ki és miért lesz hálás. A naplókat elolvasva igen sokszínű munkák születtek. Volt aki a legújabb telefonjáért, cipőjéért, Glamour napért volt hálás, de akadtak olyanok is, akik sokkal komolyabban vették, és olyanokat írtak, hogy a szép, őszi időért, az esőért, a szélért hálásak és ki is fejtették, hogy miért.
Összességében a foglalkozás jól sikerült, de még meg kell szokniuk a tanulóknak ezt a fajta foglalkozásformát is.
Az Ibolya csoport vegyes életkorú gyerekeivel megvalósítottuk a nevelési év második boldogságóráját, ami az optimizmusról szólt. A feldolgozásban nagy segítségünkre volt a Boldogságóra kézikönyv e témájával foglalkozó fejezete. Megismertettük a gyerekeket Tódi Törpe történetével. Varázsszemüvegeket készítettünk, közben kötetlenül beszélgettünk arról, mi is az az optimizmus. Meghallgattuk a hónap dalát, ami nagyon tetszett a gyerekeknek, mert egy mozgalmas, jókedvre derítő zeneszám. Többször is kérték, hogy játsszuk le nekik. A beszélgetőkör során ismerkedtünk az optimizmus-vidám és a pesszimizmus-szomorú fogalmával. Mindenki felvehette a varázsszemüveget. Elmesélték, mi az a jó dolog, amit látnak a szemüvegen keresztül. A negatívabb dolgokat jobbá varázsoltuk, vagyis szebbé tettük világunkat.
A hideg esős őszi időben is vidáman, élnek az erdő lakói.
Boldogságóra foglalkozás
Ebben a hónapban a boldogságóránk témája a hála gyakorlása volt.
Egész hónapban beszélgettünk a háláról. Megbeszéltük mit jelent hálásnak lenni, kinek vagyunk és miért hálásak.
A téma bevezetéséhez a munkafüzet 3. oldalán lévő feladatlapot is felhasználtam. Így még érthetőbbé vált a gyerekeknek, hogy mi mindenért lehetünk hálásak.
Cél: A fontos és értékes személyek megfogalmazása, a köszönet és hála érzésének tudatosítása az emberi kapcsolatokban.
Feladat: a fogalom megismertetése, tudatosítása életkornak megfelelően.
Levezetés:
Motiváció: Bagdi Bella: Szép nap, ölelj most át engem című dalára színes kendőkkel táncolni kezdtem, majd invitáltam erre a gyerekeket is.
A tánc után a gyerekek körém gyűltek, kört alkottunk a szőnyegen és beszélgetést kezdeményeztem- a színes kendők középen voltak. Kérdéseket tettem fel.
– Szerintetek miért vagyok ilyen vidám?
– Képzeljétek el, ma felébredtem és hálát éreztem azért, mert süt a nap! Boldogan igyekeztem hozzátok, hogy együtt legyünk!
– Ti mit éreztetek, amikor felkeltetetek? Finom volt a kakaó, amit édesanya főzött? Finom volt a tegnapi ebéd? Játszottatok együtt a hétvégén a szüleitekkel, testvéretekkel? Voltatok kirándulni, sétálni, meglátogattátok a nagyszüleiteket?….
Megköszöntétek amit kaptatok a szüleitektől? Jó érzés volt? Ezt nevezzük hálának, és még nagyon sok jó dolog tartozik ide.
Egyenként meghallgattuk egymást ki kinek okozott ma örömet- amit köszönettel és hálával átérzett.
Minden gyermek egyenként vett a színes kendőkből, és elmondta, kinek adná és miért. A beszélgetést úgy irányítottam, hogy elsősorban szűk családi körben találják meg a boldog érzést, koncentráltan a szüleikre.
Relaxáció: „ Napimádás” Felálltunk a karunkat rézsútosan a fejünk fölé emeltük kisterpeszben, beszívtuk a levegőt Beengedtük a boldogság tündérkét.
Kifújásnál kiengedtük a gonosz manót. 5 alkalommal.
Mese: (meseszőnyegen) Bezzeg Andrea: A hálafa története című mesét meséltem el a gyerekeknek.
A mese meghallgatása után az asztalnál színes tenyérlenyomatokkal elkészítettük a hálafánkat.
A gyerekek aktívan és boldogan vettek részt a foglalkozáson. Teljes átéléssel táncoltak, őszintén megnyílva beszéltek érzéseikről, a mese szinte elvarázsolta őket és a végén vidáman festegettük ki közösen a tenyerüket és nyomdázva díszítették ki a hálafánkat. Hálás vagyok a gyerekeimnek ezért a Boldog óráért Is.
Elkészítette minden gyerek és felnőtt az optimista szemüvegét. Az ajánlott mese után ovisaink is megfogalmazták, mit látnak szépnek az őket körülvevő világban.
Ősszegyűjtöttük a képességeiket, erősségeiket, majd az optimizmus fáján gyűjtötték a leveleket. Beszélgettünk arról nem vagyunk egyformák, van aki ezt, van aki azt tudja jobban és mindenki elérheti célját, ha kitartó.
Nagyon élvezték a szomorú és vidám csapatjátékot.
Köszönjük a jó ötleteket a téma feldolgozásához.
Megtettük a második lépést a Boldogság vár felé!😊
