Ebben a hónapban tanulásban akadályozott 2.osztályosainkkal a célok kitűzéséről a reális és a mesebeli vágyakról beszélgettem. Sajnos sérüléseikből adódóan nem mindig képesek reális önértékelésre és helyzetfelismerésre, de nagyon élvezték,hogy varázsoltunk, és az aranyhal meghallgatta a kívánságaikat,melyeket aztán el is rajzoltak közösen. Voltak akik meseszerű célokat vágyakat fogalmaztak meg,és voltak akik teljesen hétköznapi vágyaikat jelenítették meg. A lényeg az volt, hogy a hangulat mindkét órán oldott volt, kellemes légkörben zajlott a rajzolás.

E havi foglalkozásunkat két kis relaxációs gyakorlattal kezdtük. Célok, céljaink kitűzése közben a boldogság is szóba került. A Boldogvárba való bejutásért viszont meg kellett dolgozni! A várat a puzzle darabok összegyűjtésével tudtuk kirakni.De ez is akadályba ütközött, meg kellett keresni az iskola területén. Mindenki borítékban kapta meg, hogy hol találja meg a darabját.Nagyon élvezték az izgalmas feladatot. A sikeres képkirakás után a hónap dalával hangolódtunk jobban a témára. Mivel nagyon nehezen fogalmazzák meg tanulóink egyéni céljaikat, ezért először a csoport közös céljait gyűjtöttük össze.A farsangi műsorra való készülés a legközelebbi közös célunk, ezért ezt helyeztük előtérbe. Az elmaradhatatlan tanulságos mese (Bezzeg Andrea: Boldogvár meséje) után mindenki kiszínezhette az elképzelt várát. Foglalkozásunk zárásaként próbált mindenki legalább egy célt meghatározni és a hozzá vezető utat megtalálni.
Ismét egy hasznos és jó hangulatú foglalkozáson jutottunk közös élményekhez.
Szabó Edit gyógypedagógus

A tanulókkal megbeszéltük mi az a cél, hogyan, milyen úton és akadályokat leküzdve érhetjük el azokat. Érdekes volt, hogy minden diák a családot, a házat és a munkahelyet tűzte ki célul. Levezettük azokat az állomásokat – kisebb célokat – amelyek megvalósításával tudjuk elérni a végső, legnagyobb célt. Nagyon aranyosak voltak. Sajnos, nem volt önálló elképzelésük a tanulóknak, ezért a táblára rajzoltunk egy „céltérképet”, amit lemásoltak a tanulók!

A tanulókkal megbeszéltük mi az a cél, hogyan, milyen úton, és akadályokat leküzdve érhetjük el azokat. Érdekes volt, hogy minden diák a család, a ház és a munkahelyet tűzte ki célul. Levezettük azokat az állomásokat – kisebb célokat – amelyek megvalósításával tudjuk elérni a végső, legnagyobb célt. Úgy határoztunk, hogy közösen készítünk agyagból egy céltérképet. Egy agyagtáblát nyújtottunk, majd a tanulók szivecskéket szaggattak ki agyagból, megjelöltük azokat az állomásokat, amelyeket a végső cél megvalósításához el kell érni! Nagyon jól érezték magukat a gyermekek a közös alkotás közben! Az agyagos műhely dolgozói kiégetik a táblánkat, amelyet fel tudunk akasztani az osztály falára, így mindig szem előtt lesz, tehát „a cél szemük előtt lebeg”!

A tanulókkal megbeszéltük mi az a cél, hogyan, milyen úton és akadályokat leküzdve érhetjük el azokat. Érdekes volt, hogy minden diák a család, a ház és amunkahelyet tűzte ki célul. Levezettük azokat az állomásokat – kisebb célokat – amelyek megvalósításával tudjuk elérni a végső, legnagyobb célt. Nagyon aranyosak voltak. Ügyesen, önállóan rajzolták térképeiket. A csoportban minden tanulónak más, és más rajza született, nem egymásét másolták, hanem önállóan alkottak.