Mivel a gyerekek a téli időszakban kevesebbet mozoghattak a szabad levegőn, ezért a Megküzdési stratégiák című témához mozgásos tevékenységeket választottam. Nálunk a gyerekek a délutáni pihenő alkalmával mindig választanak maguknak egy alvóállatot. Most ezek közül az egyik kedvencet egy dinoszauruszt rejtettem el a csoportban. Tízórai után a beszélgető kör alkalmával szomorúan közöltem velük, hogy az egyik kis kedvenc állatukat elrabolta egy gonosz boszorkány. Miközben beszélgettünk, levél érkezett hozzánk egy térképpel, amire előzőleg felrajzoltam a feladatokat, amit ha végrehajtanak, akkor megtalálhatják a kis dinoszauruszt. A gyerekek nagyon lelkesek voltak, szívesen hajtották végre a különböző feladatokat, mint például, versmondás, közös éneklés, torna. Amikor minden feladattal végeztünk, együtt közösen megtaláltuk a kis kedvencüket is, amit kitörő örömmel fogadtak. Megkérdezték, hogy a gonosz boszorkány akkor most eltűnt, ugye? Megnyugtattam őket, hogy igen, valószínűleg elbújt a nagy kerek meseerdőben.
A megtalálás nagy örömére eljátszottuk még a tutajos játékot is. Nagyon jó volt látni a csoport összetartozást, ahogy egymást segítik, nehogy leessenek a tutajról. Sok élményt szereztünk a játékok által és csoportközösségünk is erősebbé vált.

A munkafüzetben szereplő színezésre szánt képeket kifénymásoltam,és kártyaként használtam. Mindenki húzott egyet, megnevezte melyik érzékszervével tapasztalja(lehetett több is!), és hogy miért ezt a képet választotta.
Ilyen válaszok születtek: azért választottam a pohár vizet,mert ha szomjas vagyok jól esik inni egyet!

Elérkeztünk az Apró örömök témakörhöz. Beszélgettünk a gyerekekkel, mi az, ami örömet jelent a számukra. Sok mindent felsoroltak: örülnek a tavasznak , a nyíló virágoknak, a visszaérkezett madaraknak, a napsütésnek, a szabadban történő mozgásnak. Az Imádok élni című zenére táncoltunk, mozogtunk. Játszottunk az érzékszerveinkkel, ügyesen kitalálták a hozzá tartozó örömöket. A Letakarás játéknál is szinte mindenki kitalálta, hogy mi van a kezében. A nagyobbak feladatlapot töltöttek, a kicsik színezőt színeztek. Boldogan, örömöket megtapasztalva, vidáman telt el a délelőtt.

A víz világnapjához közeli napot választottunk a mi örömsétánk időpontjához, aminek oka is volt, mivel most virágzik egy gyönyörű védett virág, ami megtalálható az ovitól nem messze. Az időjárás is kegyes volt hozzánk, mert csodálatos napsütésben sétálhattunk a célállomásig. Útközben megcsodáltuk az ébredő természetet, a nyíló virágokat( aranyvessző, nárcisz, kulcsvirág, ibolya), az állatokat (libákat hívogattunk), a gólyafészeknél örömtáncot jártunk, amire figyelmesek lettünk az a gólyák szerelme volt. Útközben élveztük a napsütést, beszélgettünk a virágunk védelméről, óvásáról, eszmei értékéről. A Zala réthez közeledve a gyerekek már izgatottan várták, hogy előkerüljenek a nagyítók. Gumicsizmában pocsolyákon keresztül futottak, ki találja meg először a lila kockás virágot. Sajnos évről évre kevesebb, de megcsodálhattuk idén is. Gyönyörű színekben pompázott a réten. Nagy boldogsággal pózoltunk a virágokkal. Volt olyan kisgyermekünk, aki azt mondta a családját is elhozza ide és nekik is megmutatja ezt a szép virágot a hétvégén. Boldogok vagyunk, hogy láthattuk ezt a csodát, nekünk ez volt a tavasz eddigi legnagyobb öröme