Megtanultuk értékelni az élet apró örömeit, amiért hálásak lehetünk.
A hála gyakorlása
A tanév vége felé, túl néhány dolgozaton ti hogyan pihennétek ki magatokat? Jöttek az ötletek: számítógépeznék, kertészkednék, elmennénk kerékpározni, fociznánk egész nap! És mi lenne, ha egy hotelban tölthetnétek néhány napot! Mi szeretnétek ott csinálni? Az elkészült apró rajzocskák bizonyítják, hogy elég mozgalmas, sportos programot állítanának össze egy szállodába. A görkorcsolyázás, a futás a hegyek között, az edzőtermi gyakorlás, a kertészkedés, a koktél összeállítása, a medence melletti pihenés, kosarazás és a főzés is felkerült a listára. Így egy igazi, aktív kikapcsolódást segítő prospektus készülhetett el.
Nekünk felnőtteknek is nehéz megbocsájtani egymásnak. Erről beszéltem a foglalkozás kezdetén a gyerekeknek. Ezután ők meséltek a mindennapos kis sérelmeikről. Természetesen felmerültek 1. 2. osztályos „megbocsátás nélküli” esetek is. Ezután arról beszélgettünk, hogy jó érzés volt-e feleleveníteni azt az időszakot, amikor még haragudtak egymásra? Mennyivel jobb a megbocsájtás utáni időszak? Ők fogalmazták meg, hogy bizony ez „százszorta” jobb érzés.
A levél írása mellett döntöttünk, mert most keztek el önállóan fogalmazásokat írni, és ez óriási kaland! A végső változat egy hibrid lett, mert innen is vettünk egy két mondatot, és onnan is.
Az egyik kislány jegyezte meg a végső levél összeállításakor, felolvasásakor, hogy ez végül is egy igazi mackós kaland leírása lett.
A Boldogórát a megszokott hívódallal kezdtük.Ezt követően Bezzeg Andrea: Boldogerdő-Kerekerdő című meséjét hallgatták meg a gyerekek.A mese közben átadtam nekik az éppen aktuális gyöngyszemeket, amit Dóra és Peti találtak.Közösen megbeszéltük, hogy tíz hónapon át,mennyi mindennel foglalkoztunk a boldogság elérése, megtartása érdekében.A talált gyöngyszemeket szép sorban felragasztottuk a Boldogság várához vezető lépcsőfokokra, így bejutottunk és elfoglaltuk a várat.Ezt megünnepelve elindítottam egy nagy Ölelésláncot.Utána mindenki elkészítette a saját boldogságfüzérét. A foglalkozás végén Bagdi Bella dalai közül hallgattuk meg a kedvenceinket, melyekre boldogan táncoltunk.
Fenntartható boldogság
Boldogságóra foglalkozásunkat azzal kezdtük, hogy beszélgető körben felelevenítettük, mit tudtunk meg az év során a boldogságról. Utána Szeretetfolyosót csináltunk, melyen egyenként végig mehettek a gyerekek, ezalatt a többiek elmondhattak róluk egy kedves véleményt vagy egy jó tulajdonságot. Volt, aki azt mondta el, miért szereti az adott társát. Utána seprűtáncot jártunk, a gyerekek boldogok voltak, mert senki nem esett ki, a végén egy hosszú sort alkottak. A foglalkozás végén elindítottam egy ölelést, amit mindenki a jobbra mellette álló társának „adott át”. Amikor az ölelés körbe ért, leültünk és egy picit beszélgettünk még arról, hogyan lehetne a boldogságot mindennap megőrizni, majd ment mindenki játszani.
A csoporttal átbeszéltük a hála témakörét, aminek megértése nehézkesebb volt a gyerekek számára. Elkészítettük a hálakertünket.
A témát közösen az 5. osztállyal dolgoztuk fel és csoportmunka keretén belül egy plakátot készítettünk, hogy egyes napszakokban miért hálásak a gyerkőcök.
A mellékelt képekkel szeretnénk ízelítőt adni a kollégiumban folyó éves sporteseményekről.
A kollégiumok között megrendezett, általunk szervezett, játékos vetélkedőn vettünk részt júniusban. Itt a diákoknak lehetőségük volt a jótékony testedzés hatásait élvezni és a társas kapcsolatok megéléséből fakadó örömforrásokat is megtapasztalni. Aki nem tudott eljönni velünk a versenyre, az itthon, vagyis a kollégiumban szurkolhatott a résztvevők sikeres teljesítményéért, ami nem maradt el, hiszen döntetlen első helyen végeztünk.