Köszönöm! – gyakran mondjuk ezt, de nem mindig gondolunk bele, hogy mit jelent ez. A „hála” témakörre körjátékkal érzékenyítettük gyermekeinket. „Mély kútba tekintek” kezdetű körjátékot játszottuk, majd a kútból való mentést ölelés és hálás köszönet követte: „Köszönöm, hogy megmentettél!”, „Hálás vagyok Neked!” – hangzott a gyerekektől. Párválasztós játék által több területet is fejlesztettünk, jó alkalom volt ez az új csoporttársak nevének gyakorlására, a nyár előtt szőtt barátságok felelevenítésére és új barátságok születésére is.
Beszélgettünk arról, hogy mi mindenért mondhatunk köszönetet, miért lehetünk hálásak: segítségért, ajándékért, családért, barátokért…. Csoportszobánk évszakfája lett a hálafánk: a gyerekek színes leveleket vágtak, azokra rajzolták le, hogy miért hálásak, majd feltűztük a hálafára.

A hála érzése által a gyermekek boldogabbak és energikusabbak és így közérzetük is jobb lesz. Fontosnak tartjuk, hogy a hála érzése pozitív érzéseket ébresszen, aktivitásra serkentse őket. Minden kicsi izgatottan várta a hálakövek festését, melyet óvodai sétánk során ők maguk gyűjtöttek, majd mostak és szárítottak meg. Fontosnak tartottuk, hogy a gyermekek saját maguk válasszák ki a nekik leginkább tetsző követ, hiszen ez is az önkifejezésük része. Megbeszéltük, hogy a kő szolgálhat egyfajta emlékeztetőként, eszükbe juttathatja, hogy mennyi dologért lehetnek hálásak…

A mai boldogságórán a Pozitív mondókát tanulták meg a kisgyermekek.