Az idei nevelési évben már komolyabban tudunk foglalkozni a Boldogságóra témáival, mivel középső csoportosok lettünk. Az első foglalkozáson nagyon élvezték a relaxációs feladatot, még a téma megbeszélése során is több gyermek nagyon jó ötleteket mondott, hogy tulajdonképpen miért lehetünk hálásak. A játék során kissé meg voltak illetődve, nehezen indultunk, de a végére már megbátorodtak és hangosan, egész mondatokban kérték/köszönték meg a játékot, amit adtak/kaptak. Azért jellemzően – mint a hétköznapok során sokszor – már akkor ki akarták venni társuk kezéből játékot, mikor még el sem kérték. Minden párosnál türelmesen újra elmagyaráztam a szabályt, ezáltal sikerült rávezetnem őket a játék lényegére.
A mesét szívesen hallgatták, vidáman énekeltünk együtt.
Bízom benne, hogy hónapról hónapra ilyen jó hangulatban tudunk majd együtt játszani.

Az első boldogságórát egy mese köré építettük, amely egy képzeletbeli utazással kezdődött a Hála Szigetekre. A hála vonatra ülve, mondókázással indultunk és a szigeten megismerkedhettünk egy kis manóval, akit Derűs Daninak hívtak. Ez a manó mindig jókedvre derítette a barátait, hiszen mindig meglátta a szépet és jót mindenkiben, ezért hálás is volt. A mese végén a gyerekeknek is lehetőségük volt valami szépet alkotni a szigeten talált kis piros kövekből, ami az ők hálás szívük jelképe volt.

Foglalkozásunkat a „Meglengetem a karom…” és a „Napimádás” relaxációs gyakorlatokkal indítottam. A gyakorlat célja a figyelem irányítás, a koncentrálás . Ezt követően Boldog Blanka érkezett hozzánk, akit a nagyok már kedves ismerősként köszöntöttek, a kicsik pedig kedvesen fogadtak 🥰 Blanka úgy , mint korábban, most is a a boldogságóráink gyakori kis vendége lesz . Az ismerkedés után kötetlen beszélgetést indítottam a Hálával kapcsolatban. Megbeszéltük jó érzés-e hálásnak lenni? Mit érzünk ilyenkor? Hol lakhat a hála a testünkben? Mit mondhatunk, milyen szavakat használunk, ha hálásak vagyunk? Mikor -és kinek voltak már hálásak a gyerekek? A gyermekek saját élményeikről érzéseikről szívesen beszéltek. A gondolatok meghallgatásánál törekszünk arra, hogy türelemmel hallgassuk meg egymást. A beszélgetés során segítségünkre volt a Szupererő kártya- Hála lapja . Alkalmazva a pozitív megerősítést-és tudatosítást- örömmel vettük észre, hogy a Hálával, mint Szupererővel csoportunk valamennyi kis tagja rendelkezik. A foglalkozásunkon, a téma feldolgozása során Hála híd kártyajáték volt még a segítségünkre. Boldogságóránk zárásaként többször meghallgattuk a hónap dalát, Bagdi Bella Szép nap… gyermekzenéjét a és a Hála erősség zeneszámát. A gyermekek örömmel színezték a hála virágait, melyet a Boldogságóra faliújságunkon helyeztünk el.

A mai nap folyamán a reggeli találkozás keretein belül, amikor megkérdeztem a gyerekeket, mi az a hála, nem tudtak válaszolni sokan – nem csoda, hiszen a fogalmakkal ebben a korban még nehezen bánnak.
Kimentünk egy rövidke sétára az óvoda udvarára, ahol halottuk az ittmaradt madarak csivitelését, megfigyeltük a fáról lepottyanó gesztenyéket, diókat, valamint a sárguló faleveleket. Mindeközben érzékelhettük a napocska meleg simogatását. Kipróbáltuk az udvaron lévő játékszereket is. Visszatérve a csoportszobába elmondtam a gyerekeknek, hogy milyen hálásak lehetünk a napocskának, hogy melegen sütöt ma, a madaraknak a szép csivitelésért….Ezt követően mindengyerek kapott egy hála – követ, amit tetszése szerint színezhetet ki, végül mindeki sorba elmondhatta, hogy ő miért is hálás mai napon.
-Hálás vagyok az óvodában lévő szép játékokért
-Hálás vagyok a barátaimért
-Hálás vagyok a finom ételekért, amit a szakácsnéni főz nekünk
A nap végén a gyerekek hazavitték a hála- köveiket és elmondhatták szüleiknek miért is voltak ők hálásak a mai napon és megkérdezhették szüleiket, hogy ők miért hálásak.
Már gyermekkorban megalapozhatod az örömteli dolgok észrevételét és értékelését, ahhoz, hogy később a hála mélyebb rétegeit is megélhesse a gyermek.