Az idén egy pályakezdő óvó nénivel kezdtem el együtt dolgozni, aki kedvességből minden egyes manós gyermeknek készített egy kis manót ismerkedésük alkalmából. A „manók” jelenléte és a „kis süni” megjelenése baráti köteléket sugallt, így a „barátkozós mondókánk” és a „törpetánc” mozgást utánzó versikénk közkedvelté vált a gyerekek számára. Az alma elosztásánál az „adni jó” és „hálás vagyok, ha kapok”-gondolatot hangsúlyoztuk ki, mely a közösen, mindenki által rajzolt almákból készített „ hálabefőtt” képben összpontosult, majd az alma fogyasztásával az egészségünket védtük

A csoport gyermekeivel közösen minden nap kerestünk valamit, amiért hálásak lehetünk.
Voltunk a Rákoskerti Művelődési ház ” Kertünk kincsei” rendezvényen ahol a sok hasznos tevékenység mellett megbeszéltük, hogy milyen hálásak lehetünk, hogy van zöldég ,gyümölcs, élelmiszer az asztalunkon, hogy van mit együnk.
Az autómentes napon biciklivel indultunk útnak, és örültünk, hogy tudunk mozogni, vannak végtagjaink ami segít a biciklizésben.
Elkészítettük csoportunk hálafáját, aminek leveleire írtuk a háláinkat. A gyermekek a szülőket is megkérdezték miért is hálásak ők. Beszéltünk arról, hogy a háláinkat csak jóra fordítjuk.
Pl: Hálás vagyok hogy van kezem, amivel megsimogatom a társam arcát és nem azért van kezem, hogy azzal megüssem a másikat.
Megnyertük a Magyar kardiológusok által meghirdetett pályázatot és nagyon hálásak voltunk, hogy a „Csupa szív gyermekei” című pályázatunk különdíjas lett.
Sokat végeztük relaxációs gyakorlatokat, szeretetkörben ültünk és meditáltunk.

A hála témát úgy dolgoztuk fel, hogy egy labda segítségével körbe ültünk, és az Azért szeretlek mert… játékot felhasználva a kedves gondolatot mondtunk annak a kispajtásnak, akinek gurítottuk a labdát. A kedves gondolat után a fogadó gyermek megköszönte és hálája képen megölelte pajtását.

Az első boldogságóránk témaköre a hála volt.
A gyerekek nagyon örültek Boldog Dórának, akivel közösen az éneket is meghallgattunk (Szép nap ölelj most át c.) majd közösen a relaxációs gyakorlatokat is elvégeztük (Égig érő fa vagyok, Napimádás).
A relaxáció végére a gyerekek még érdeklődőbbek voltak, hogy mi fog még történni. A Hálafa történetét nagy figyelemmel hallgatták végig, ami segített nekik, hogy ők is meg tudják utána fogalmazni, hogy miért hálásak.
A színes képek közül hosszasan válogattak, majd elmondta minden gyermek, hogy mit jelent neki az a kép, hogy miért hálás. Meglepetésemre minden gyermek azonnal értette a feladatot és több gyermektől igazán megható mondatok is elhangzottak („Azért szeretem az éjjeli lámpámat, mert azt szeretem, ha fény vesz körül.”)
A közös hála virág készítést pedig nagyon élvezték, a végén megbeszéltük, hogy pont ilyen színes egyéniség mindenki és így alkotunk egy nagyon jó csoportot.
A téma továbbadásához pedig a hála virágokat megkapták és saját maguk színezték ki, közben megbeszéltük, hogy kiknek fogják odaadni és miért hálásak nekik.

A Boldogságóra motiválása a „Segítő szülők” bevonásával elkészült fa gyerekekkel történő befejezése volt.
Relaxációnk az Égig érő fa vagyok, megnövök, mint a nagyok… gyakorlatot végeztük.
Bagdi Bella Háladala a teljes témára hangolódást segítette. A relaxáció és az ének a teljes lenyugvást eredményezte. A dal végére a fa köré ültünk. Megkérdeztem, ki miért hálás. A hálafára készítettünk faleveleket. A gyerekek lerajzolták a falevelekre miért hálásak. A kisebbek előre kivágott formát kaptak, ők őszi színekkel díszítették a leveleket, a nagyobbak maguk vágtak ki formát. Egy-egy kisgyerek több falevelet is készített. Zsinórt tettünk a levelekre, hogy fel lehessen lógatni. Az elkészült alkotásokat feltették a fára, elmondták mit rajzoltak le, miért hálásak.
Lezárásként a fa körül a Szép nap dalt énekeltük. A játékba való visszavezetésként aki szeretett volna, készíthetett még Hála falevelet.