Az új nevelési évünk első témája a hála gyakorlása volt. A gyerekeknek megmutattam a Boldogsághoz vezető lépcsőt és a Boldogság várát, ehhez szeretnénk ebben az évben eljutni közösen a témák segítségével. Bevezető relaxációval kezdtünk, napimádással, malomkörzéssel… Mit jelent boldognak lenni? Mikor vagy boldog? Erre nagyon aranyos válaszokat adtak. Mit jelent hálásnak lenni? Ha valamit kapsz, amit pénzen nem lehet megvenni azt hogy hálálod meg? Mondták hogy megköszönik, ölelést adnak, simogatást, szeretetet. Ezután játszottuk az add tovább faleveles játékot, de mi a boldogságórás plüssmacinkat adtuk kőrbe egymásnak. A szőnyegen közösen ülve, egymást átölelve hallgattuk meg a hónap dalát. A régi mese csoportosaink már ismerték Boldog Dóra mesére hívó versikéjét, ezt most az újonnan csoportba jött gyerekeknek is elmondtuk. A hónap meséje után a hozzá tartozó kérdéseket megbeszéltük, és a boldogságóra, hála hetén a mese főszereplőjét, a Hála fát is megfestettük, így ezt mindenki hazavihette magával. A nagytornánk alkalmával építettük meg a Hála hídat, a padon menve pedig a gyerekek elmondták, melyik testrészüknek mit köszönnek meg. A hála világnapján elmondták a gyerekek miért hálásak, ezeket a gondolatokat pedig ráírtuk a hála fa lombjának hátuljára, hogy otthonra is el tudják vinni a hála érzését és jusson eszükbe, ha hálát adnak, boldogabbá válnak.

A Boldogságóra programot ebben a hónapban kezdtem el a Bogyó és Babóca csoporttal, ahova 4-5 éves gyermekek járnak.
A gyermekek számára nem volt új dolog a szeretetről és a háláról beszélni, hisz én ezt fontosnak tartottam az előző nevelési évben is. A gyermekek még kicsik, mégis ügyesen megragadták a foglalkozás lényegét.
A foglalkozást relaxációval kezdtem, ahol néhány gyakorlatot végeztünk el. Ezt követően szeretet ölelést adtunk tovább a körben. Elmondtam a csoportnak a Hálafa történetét. Beszélgettünk a történetről.Megbeszéltük a hála szó jelentését. Elmondták a gyerekek, hogy ők miért hálásak. Nagyon sok válasz az volt, hogy a szüleikért és a testvéreikért, családért hálásak. Nagyon boldog voltam, hogy értik azt amit szerettem volna nekik átadni.
Meghallgattuk a hónap zenéjét, és a refrént próbáltuk közösen énekelni.
Elkészítettük a saját Hálafánkat. A gyerekek tenyerébe beleírtuk, hogy miért hálásak. Ez a kép ezentúl a csoportszobánkat fogja díszíteni.
A gyerekek a foglalkozás levezetéseként kiszínezték a hála jelét: a virágot. Ezt felhelyeztük a boldogság várunk első lépcsőfokára. Megbeszéltük, hogy 10 feladat után érünk fel a vár ajtajához.
A hála továbbadásaként szerettük volna a szülőket bevonni ezért pozitív üzeneteket készítettünk számukra. „Útindító üzenetek szülőknek” címen minden szülő bátran vehet egy- egy üzenetet, ami szebbé varázsolja a napját.
Nagyon hálás vagyok a csoportomért és azért, hogy részese vagyok a Boldogság programnak!

Megbeszéltük a gyerekekkel a „hála” fogalmát. Ki ,mikor, miért hálás. Egyenként elmondták, hogy ki miért hálás. Ezután a nagyobb gyerekek papírból kivágott virágformára le is rajzolták, a kisebbek a saját kezük formáját színezhették ki . Majd közösen készítettünk papírból egy kertet és minden gyermek a hálavirágát betette a kertbe. A kézformákat szívecske formába ragasztottuk fel.

Az idén kezdő kiscsoportos gyermekeinknek a program témáit nagyon leegyszerűsített formában tudjuk átadni, hiszen a 2,5-3 éves kicsik még leginkább a meséken, mozgásos mondókákon, dalokon keresztül szerzik ismereteiket. A hozzájuk közel álló Bogyó és Babóca c. mese segítségével próbáltam körbejárni a Hála témáját. Sokat énekeltünk, berendeztünk egy varázsboltot, ahol ölelést, pacsit, simogatást lehetett kapni. Különböző egyszerű játékos feladat megoldásáért lehetett a boltból választani valamelyik ajándékot. Nem volt egyszerű a megvalósítás – legfőképpen beszédértési problémák miatt – , de megoldottuk a feladatot. Viszont a relaxáció annyira tetszett a gyerekeknek, hogy zárásként újra „eljátszottuk”.

A Mosómaci csoportban először (3-4 éves gyermekek) volt Boldogság óra, így egy bevezetéssel indítottam a foglalkozást.
Fantázia játék: A gyermekeket kértem, hogy csukják be a szemüket és képzeljenek el egy várat. Mekkora, milyen az ajtaja, ablaka, milyen színekben pompázik, milyen a belső tere. Miután kinyitottuk a szemünket, mondtam nekik, hogy nekünk is van egy várunk. Ez a vár Boldogság vár. 10 feladat vár ránk ahhoz, hogy be tudjunk lépni a kapuján. Közösen megszámoltuk a lépcsőfokokat, majd egy tapsra lettünk figyelmesek. De vajon ki tapsolt? Nem más volt az, mint Boldog Dóra. Ő a Boldogság várban lakik és azért jött, hogy megismerjen bennünket és segítsen a feladatokban, ha erre szükség van. Minden kisgyerek bemutatkozott neki, mely lehetővé tette, hogy a gyerekek már a vezeték és a keresztnevüket is gyakorolják. Majd Dóra elmondott nekünk egy verset, melyet a gyermekek csodálattal hallgattak, végül a Boldogság mondókát tanította meg nekünk. Ezek után leült a polcra és onnan figyelt, hogy milyen ügyesen tudjuk az első feladatot elvégezni.

A foglalkozást relaxációval indítottam. Dr. Bagdy Emőke relaxációi közül a Napimádást választottam. Kis terpeszállásban álltunk, majd mély levegőket vettünk. Kifújáskor minden negatív gondolatot elengedtünk. (félelem, bánat, szomorúság, rossz érzések)
Ezt követően meghallgattuk a hónap dalát. Bagdi Bella: Szép na ölelj most át engem cím dala könnyen a gyermekek fülébe mászott, így a refrént már közösen énekeltük.
Ezt követően a gyermekek felhelyezték a mágnes táblára a jelüket. Megbeszéltük, hogy miért is tudunk hálásak lenni. A korosztályra való tekintettel, képekkel illusztráltam a lehetőségeket, hogy könnyebbe tudják értelmezni. (süt a nap, van családom, vannak barátaim, van otthonom, tudok mit enni egészséges vagyok, tudunk játszani kint és bent is, van egy szuper csoportom)
Az egyik kislány a barátság képéhez tette a saját jelét. Az egyik kisfiú azt mondta neki:
– Nagyon szeretlek és hálás vagyok, hogy a barátom vagy.
A pedagógiai szabadságom kihasználva rögtönöztem és egy nem várt elemet építettem be a Boldogság órába. Felálltunk és mindenki megölelte azt, akit nagyon szeret a csoportban és akiért hálás. Megható volt látni a gyermeki őszinte szeretetet.
A gyermekekkel hála követ készítettünk. Az alkotás közben beszélgettünk erről a pozitív érzésről, majd megbeszéltük, hogy ha a kőre ránézünk, akkor emlékszünk majd arra, hogy miért is vagyunk hálásak és milyen jó érzés hálásnak lenni.
A foglalkozás lezárásaként kiszíneztük a hála szimbólumát, a kisvirágot, majd felhelyeztük a Boldogság vár első lépcsőfokára, miközben megbeszéltük, hogy egyel közelebb értünk a célunkhoz.
A hálát továbbadtuk a szülőknek, a családoknak, hiszen óvodánk kezdeményezése az idei évben az volt, hogy egy hála befőttet készít a szülők számára, melyben csupa jó kívánság van. Mi ezzel mondtunk köszönetet azért, hogy ránk bízzák legféltettebb kincsüket.

Az első foglalkozás után nem csak a gyermekekben, hanem bennem is magasfokú boldogság hormon szabadult fel, ami a programnak köszönhető.
Szívből mondunk hálát azért, hogy ennek a csapatnak mostmár mi is a részesei lehetünk!