A hála gyakorlása
A kézdivásárhelyi Petőfi Sándor Gimnázium IV. A osztálya is bekapcsolódott idéntől a Boldogságóra programba. Elkészült a Hála-falunk, amely azt is jelképezi, hogy: “Együtt vagyunk, szeretjük egymást” s ezért hálásak vagyunk magunknak és egymásnak. Koszti Ildikó tanítónő
Hálás vagyok neked Nick,
hogy elmesélted életed történetét.
Ő az az ember, akinek se karja se lába.
Nemrégen hazánkban járt és előadásokat tartott. Iskolánkban lehetőségünk volt videó kapcsolaton keresztül, ha nem is személyesen, részesei lenni egyik előadásának. Hálásak vagyunk igazgató bácsinak, hogy megszervezte ezt nekünk. Nick testi fogyatékossággal született, nincs se keze, se lába. Az orvosai nem tudták megmondani neki, hogy miért született így, ezért az élete egyik szakaszában mindig karokra és lábakra vágyott. 8 éves korában azt hitte, hogy sem felesége nem lesz soha, sem pedig gyermeke. Iskolába sem akart járni, mert mindig gúnyolták. A véleménye mára teljesen megváltozott. Nick nagyon boldogan él feleségével és két gyermekével. Elmesélte, hogy amikor az idősebb gyermeke szomorú, akkor átöleli őt és úgy sír a gyermek apját ölelve. Ő megmutatta nekünk és az országban nagyon sok gyereknek, hogy lehetsz bár testileg fogyatékos, vagy akármilyen betegségben szenvedsz, soha ne add fel a reményt a boldog életért. Attól, hogy ő más, mint mi, attól ugyanúgy lehet boldog élete, amit ő élvez. Elmondta nekünk, hogy ha bántalmaznak mások, akárcsak szavakkal is sértegetnek minket, soha ne tegyünk kárt önmagunkban. Inkább tegyünk együtt a jobb életért. Ne legyen ennyi bántalmazás az iskolákban és lépjünk a változás érdekében.
Hálás vagyok neked Nick, hogy rávilágítottál sok mindenre. Másképp látok dolgokat. Nagyon sok ember számára lehet tanulságos az életed. Nekem mindenképpen. Példaképem lettél.
Írta: Sz. Veronika
Hála tábla
A gyerekek már a szünetben a Boldogságóráról suttogtak. Miről szól? Milyen lesz? Ki fogja tartani? Beszélték egymás között.
Az osztályfőnök megkért segítsek neki megtartani az első órát, mely a Háláról szól.
A gyerek átrendezték a termet. A székeket kör alakban helyezték el és mindenki oda ült, ahova szeretett volna.
Elmeséltem milyen izgalmas 10 hónap vár rájuk. Tele mosolygással, vidámsággal, örömmel, pozitív gondolatokkal.
Arra kértem a gyerekeket, hogy válasszanak magunknak párt és a kapott papír szívecskére írják rá, miért hálásak a másiknak, majd egymással megosztva közösen beszéljük meg.
Az óra végén a gyerekek elkészítették a hála tablót, vagy hála táblát. A kiosztott papírokra mindenki felírt egy- egy szót ami a hálával kapcsolatban eszébe jutott. Amíg a gyerekek írták a szavakat meghallgattuk a hónap dalát is.
A szünetben és a nap további részében is azt hallottam, milyen jó volt ez az óra. Volt aki személyesen odajött és megkérdezte mikor lesz a következő Boldogság óra, mert nagyon jól érezte magát.
Elkészült a tanterem előtt az ÖRÖMFAL, ami az arra járókat mindig mosolyra készteti. A gyerekek fonták a betűket, készítették a rajzokat. Az a tervünk, hogy a tanév során folyamatosan kitűzzük rá az örömeinket, sikereinket. A hálakuponokat a 4. c-sek már szinte napi rutinként készítik, ha úgy gondolják, hogy valakinek köszönetüket szeretnék kifejezni . A legtöbb szívet személyesen adták át, de volt amelyik azért került ki a falunkra, hogy többen is láthassák, hogy mi mindenért lehetünk hálásak egymásnak.
A gyerekek örömmel fogadták az első boldogság órát, melynek témája a hála volt.
A rövid bevezető után, hála cédulákat írtak. Ki, kinek, miért hálás.
Az alábbiakat írták:
Hálás vagyok a szüleimnek mert mindig szeretettel várnak haza és nem csak azért mert mindig megadják azt amit kérek tőlük. Mindig fegyelmet tartanak. Hálás vagyok a tanároknak, mert megtanítanak írni, olvasni , számolni és még minden mást is amire szükségem van. Hálás vagyok az igazgató bácsinak, mert jól tanít mindenkit.
Hálás vagyok a szüleimnek, mert mindent megtesznek értünk, de legfőképpen anyunak, hiszen ő hozott engem világra. Mindent megad nekünk amit csak kérünk tőle. Szeret, tisztel, óv, védelmez és én is szeretem, tisztelem és óvom.
Hálás vagyok, hogy a szüleim kedvesek.
Az első óra keretében készítettük el a Hálás vagyok tablónkat. A foglalkozáson a hónap zenéjét is meghallgattuk, mely inspirálóan hatott a kis ,,nyuszi” csapatra.
Kicsit döcögősen indult, végül nagyon jól sikerült az első boldogság óránk. Először nehezen fogalmazódott meg a gyerekekben, hogy mit is jelent pontosan a hála érzése. Gondoskodó szüleiknek köszönhetően számukra sok minden természetes, ezért nem is gondoltak arra, hogy nem mindenki olyan szerencsés, mint ők. Fontos megéreztetni velük, hogy akkor kerek a világ, ha ők maguk is hozzá tudnak tenni.
