Hála tabló a készítőkkel!

Ebben a hónapban minden héten foglalkoztunk a hálával a hetedikeseimmel. Év elején nagyon örültek, hogy újra lesznek boldogságóráik. Egyikük egy saját maga által gyűjtött pozitív idézetekből készített és mutatott be egy diavetítést. Azon a napon nem volt hangja, és az osztály tagjai felváltva olvasták helyette a magvas gondolatokat. Valamennyien kaptak egy kis füzetet, amelybe hetente beleírják, hogy miért hálásak. Megegyeztünk, hogy csak karácsonyra viszik haza. Sok ötletük volt, hogy mit töltsünk fel, végül egy tablót csináltunk. A képen nem látszik annyira (holnap még megpróbálok éles képet készíteni), de a faliújságunkat díszítettük ki az általuk keresett, vagy megfogalmazott hálával kapcsolatos idézetekkel és a szintén általuk színezett mandalákkal.

Hálás vagyok neked Nick,

hogy elmesélted életed történetét.
Ő az az ember, akinek se karja se lába.
Nemrégen hazánkban járt és előadásokat tartott. Iskolánkban lehetőségünk volt videó kapcsolaton keresztül, ha nem is személyesen, részesei lenni egyik előadásának. Hálásak vagyunk igazgató bácsinak, hogy megszervezte ezt nekünk. Nick testi fogyatékossággal született, nincs se keze, se lába. Az orvosai nem tudták megmondani neki, hogy miért született így, ezért az élete egyik szakaszában mindig karokra és lábakra vágyott. 8 éves korában azt hitte, hogy sem felesége nem lesz soha, sem pedig gyermeke. Iskolába sem akart járni, mert mindig gúnyolták. A véleménye mára teljesen megváltozott. Nick nagyon boldogan él feleségével és két gyermekével. Elmesélte, hogy amikor az idősebb gyermeke szomorú, akkor átöleli őt és úgy sír a gyermek apját ölelve. Ő megmutatta nekünk és az országban nagyon sok gyereknek, hogy lehetsz bár testileg fogyatékos, vagy akármilyen betegségben szenvedsz, soha ne add fel a reményt a boldog életért. Attól, hogy ő más, mint mi, attól ugyanúgy lehet boldog élete, amit ő élvez. Elmondta nekünk, hogy ha bántalmaznak mások, akárcsak szavakkal is sértegetnek minket, soha ne tegyünk kárt önmagunkban. Inkább tegyünk együtt a jobb életért. Ne legyen ennyi bántalmazás az iskolákban és lépjünk a változás érdekében.

Hálás vagyok neked Nick, hogy rávilágítottál sok mindenre. Másképp látok dolgokat. Nagyon sok ember számára lehet tanulságos az életed. Nekem mindenképpen. Példaképem lettél.

Írta: Sz. Veronika

Hála tábla
A gyerekek már a szünetben a Boldogságóráról suttogtak. Miről szól? Milyen lesz? Ki fogja tartani? Beszélték egymás között.
Az osztályfőnök megkért segítsek neki megtartani az első órát, mely a Háláról szól.
A gyerek átrendezték a termet. A székeket kör alakban helyezték el és mindenki oda ült, ahova szeretett volna.
Elmeséltem milyen izgalmas 10 hónap vár rájuk. Tele mosolygással, vidámsággal, örömmel, pozitív gondolatokkal.
Arra kértem a gyerekeket, hogy válasszanak magunknak párt és a kapott papír szívecskére írják rá, miért hálásak a másiknak, majd egymással megosztva közösen beszéljük meg.
Az óra végén a gyerekek elkészítették a hála tablót, vagy hála táblát. A kiosztott papírokra mindenki felírt egy- egy szót ami a hálával kapcsolatban eszébe jutott. Amíg a gyerekek írták a szavakat meghallgattuk a hónap dalát is.
A szünetben és a nap további részében is azt hallottam, milyen jó volt ez az óra. Volt aki személyesen odajött és megkérdezte mikor lesz a következő Boldogság óra, mert nagyon jól érezte magát.