A zárófoglalkozáson a csapatok optimista mesét írtak és rajzokat készítettek.

Már a hónap elején várták a gyerekeim a következő boldogságórát. Rengeteg mesélni valójuk volt a témával kapcsolatosan. Szeretnek beszélni, s szeretik kibeszélni az őket foglakoztató dolgokat. Örömmel hallgatják a velem történteket is, amikből közösen levonjuk a tanulságot .
A következő fogalmazást az egyik tanítványom írta a boldogságóra után. Példaértékű a történet, s ami a legfontosabb, hogy minden szava igaz.

1.Ezt szerettem volna.
2. Nem a terveim szerint alakult
3. Ezt tettem, hogy megoldjam
4. Minden jóra fordult

Optimizmus a Boldogságórákon a Cecei Általános Iskolában
Október hónapban az optimizmus gyakorlását tűztük ki célul a Boldogságórákon a két 4. osztályban. Egy 9-10 éves gyermek számára az optimizmus fogalmát elég nehéz megfogalmazni, a legrövidebb formában talán úgy lehet, hogy mindenben meglátni a jót, a szépet. Ebben a hónapban ezzel a témával foglalkozunk.
A bevezető körben igyekeztünk valamit szépet, pozitívet mondani egymásnak. Ez már nagyon jól megy, hiszen sokat gyakoroltuk egymás pozitív megerősítését, amit magunkra is próbálunk vonatkoztatni lépésről- lépésre. Ezután beszélgettünk a következő idézetről: Ha citromot kapsz az élettől- csinálj belőle limonádét! Példákat hoztunk rá, hogy volt-e olyan élményük, amikor valami rosszul indult, majd pozitív végkifejlete lett.
Ezután „Derűs Dóra” szemszögéből elemeztünk rosszra forduló szituációkat, amiket optimista befejezéssel oldottunk meg. Mindenkinek a véleményét meghallgattuk, örültünk a jobbnál- jobb ötleteknek. A folytatásban megkezdett mondatokat folytattunk nagyon optimistán és pozitívan. Megállapítottuk, hogy ebben a pesszimista világban a gyerekeink igazán optimisták tudnak lenni- ha hagyjuk!
A következőkben a 4.a. osztállyal egy optimista montázst készítettünk el, amire csupa mosolygós, vidám képet ragasztottunk fel, és a képekről egyenként elmondtuk, hogy miért is sugároznak pozitív szemléletet felénk. Minden érzést, jó ötletet elfogadtunk, igyekeztünk mindenkit meghallgatni. A 4.b. osztály az ajánlásnak megfelelően optimista képregényeket készített csoportmunkában, „Mindenre van megoldás” címmel. Ez kicsit nehezebb volt, de ezzel a feladattal is megbirkóztunk.
A foglalkozás zárásaként meghallgattuk Bagdi Bella Pozitív gyerek vagyok című dalát, amit együtt énekeltünk az énekesnővel, olyan fülbemászó volt a dallama és a szövege.
A foglalkozás utóéleteként továbbra is igyekszünk mindent pozitívan szemlélni és ezt az optimista szemléletet az olvasás órákon is alkalmazni, pl. az olvasmányok optimista befejezésével, vagy egymás bíztatásával, bátorításával. Többen jelezték, hogy otthon is meghallgatták a dalt, a családdal együtt ellátogattak a honlapra, aminek nagyon örültünk.
Már alig várjuk, hogy a következő hónapban milyen témával foglalkozunk, milyen témát hozunk közelebb a 4. évfolyamos diákjainkhoz, mivel erősíthetjük tovább pozitív szemléletüket.
Földi Józsefné és Szabóné Várady Katalin, tanítók