Izgalmas feladat volt boncolgatni, hogy ki kivel áll kapcsolatban. Először a gyerekek a saját családjukban elfoglalt helyüket igyekeztek megjeleníteni. Az osztálytársakkal való kapcsolat is több gyerek rajzán megjelent.
A hála gyakorlása
Ha egyszer felnövünk….
A legfontosabb a család, a házastársam, a gyerekeink. Továbbra is fontosak a szüleink, a nagyszüleink és a barátok, akik nélkül sokkal szomorúbb lenne az élet.
Reméljük a mostani barátságok közül is sok megmarad egy életen át!
Glória megfogalmazta és lerajzolta milyen az ő legjobb barátja.
Az első hónap témája a hála. Nagyon jó feladat volt, könnyen megnyíltak a gyerekek. Nagyon nagy öröm volt nekem is, hogy milyen sok mindenkit és mindent felsoroltak, akiknek hálásak.
A kifejezéssel kapcsolatban eszükbe jutó szavakból szófelhőt készítettem.
Ők pedig a sok-sok munkafüzeti feladat után elkészíthették a hálakuponjukat.
Másnap reggel üzenet várt az egyik szülőtől: „Hát illik egy anyukát megbőgetni? Köszönöm.”
A havi téma kapcsán sokat beszélgettünk a családról, barátokról, még a szerelmekről is. 🙂 Elmondták gondolataikat, véleményüket, jó és rossz érzésüket ezzel kapcsolatban. Jól kivehető volt, ki az akinek nagyon bensőséges kapcsolata van a szülőkkel, és kié felületesebb. Érzelmek cikáztak a levegőben, jó és keserű érzések kerítettek hatalmukba. Ennek ellenére jó hangulatban telt a hónap, és elég vicces, pirulós történetek is szóba kerültek a gyerekszerelemmel kapcsolatban, milyen a társ, a lelki társ és az igazi társ… A képen a gyermekek egy szóban kifejezett gondolatai láthatók a kapcsolatról, mi jut eszükbe róla. Ehhez mi is hozzátettük a mi gondolatainkat, így lett teljes a kép. Igaz hogy nem ez a kötelező feladat, de merészkedtem egy kicsit változtatni rajta… 🙂