Az osztály hálaszíveket készített, amelyekre ráírták, rajzolták, hogy miért és kinek hálásak.
A hála gyakorlása
Lelkesen vettük az első próbát, már alig várják a gyerekek a következő órát 🙂
Kicsit nehézkesen indult a hála fogalmának értelmezése, de jó úton haladunk.
Az én elsőseim még se írni, se olvasni nem tudnak, így a feladatokat csak részben tudtuk megoldani.
Elolvastam nekik a Hálamesét, beszélgettünk arról, hogy kinek-miért lehetünk hálásak, ill. összegyűjtöttük, hogy nekik miért lehetnek hálásak.
A beszélgetést nagyon élvezték, a mese is érdekelte őket.
9.-es csoportommal indultunk neki a 10 hónapos kalandnak. Még egymással is ismerkedve fedeztük fel mennyi mindenért adhatunk hálát nap mint nap.
A „mese” csoportos idősebb gyermekek érdeklődőbbek és aktívabbak voltak a hónapban, ez köszönhető életkoruknak is. Az énközpontú világkép jellemzőbb volt a kis „süni” csoportosokra, még nem igazán tudták kifejezni magukat. Egy-két jó gondolat azért elhangzott itt is, tehát tisztában vannak a szó jelentésével, de még inkább a „vesz nekem valamit” hangzott el sokszor, és ritkábban a „hagyom aludni, mert este megy dolgozni és apa hálás nekem” típusú mondatok. Ellentétben a „mese” csoportosok sok reális és valós dolgot közvetítettek, ami nem csaka tárgyi világról szólt, hanem a lelket melengető szívbéli közlések halmazát kaptam, ami megmutattta szociális érzékenységüket a téma iránt. Szívszorító és mosolyra fakasztó hónapon vagyunk túl. 🙂
Hálás kézzel mondunk köszönetet mindenért.
A csákvári 4.b osztály.
Szeptember végére eljutottunk oda kis osztályommal, hogy az ismerkedés közben (felső tagozat, új osztálytársak, új tanárok, új osztályfőnök ) elővehettük ezt a HÁLÁS témát. Beszélgettünk, kitöltöttük a feladatokat és Bella dalának hallgatása közben készítettünk egy közös rajzot. Ahogy mindannyian összekapcsolódunk az „ötödik a” osztállyá, mint a puzzle darabkái, úgy fűződnek egy szóvá (HÁLA) a kirakó darabjaira készített rajzaink arról, hogy miért is lehetünk hálásak. Nem is fért rá minden, de közben nagyon jól éreztük magunkat. Köszönjük ezt a lehetőséget!
Janka ezzel a címmel írta a következő fogalmazást:
Sokszor előfordul, hogy nem szeretnék a barátom lenni.Pedig egy igaz barát szükséges minden embernek. Még nekem is. Azért kell egy igaz barát, hogy titkaimat megtartsa,megvigasztaljon, ha valami baj van stb. Az igaz barát mindig ott van a szívedben, de ez a fontos! Egy barát elvesztése szörnyű!
Ezek a gondolatok egy 10 éves kislánytól származnak. én büszke vagyok rá és a többi osztálytársára is!
Hálásak vagyunk, hogy az első hónap vége felé ma hiánytalanul együtt volt az osztály és készülhetett egy közös fotó! Mindenki próbálja megélni a hálát több kevesebb sikerrel. Hálásak vagyunk Anett néninek, aki kitartóan segít nekünk már 2. éve!