„Tenni kell!”

„Tenni kell!”

A célok kitűzéséről a közelmúlt legsikeresebb magyar származású honfitársaink életútjának megvizsgálásával beszélgettünk. 2023-ban a stockholmi hangversenyteremben rendezett díszes ceremónián két magyar származású tudósnak, Karikó Katalin biokémikusnak és Krausz Ferenc fizikusnak a tudományos élet legrangosabb nemzetközi kitüntetését, a Nobel-díjat XVI. Károly Gusztáv svéd király adta át. Karikó Katalin több évtizedet dolgozott a hírvivő RNS technológián, amely lehetővé tette a 2020-ban kirobbant pandémiával való gyors szembenézést. A Krausz Ferenc célja az volt, hogy megértse az elektronok elképzelhetetlenül gyors, attoszekundumos mozgását. Mindkét tudós egyszerű emberek gyermekeként nőtt fel. Katalin édesapja hentesként dolgozott. A kislány nem járt elit iskolába, de hetedikes korában már természettudományos tárgyakból versenyeken vett részt. Krausz Ferenc édesapja kőművesként, édesanyja pedig szintén kétkezi munkásként gyárban, valamint takarítónőként dolgozott. Krausz Ferenc először a móri Radnóti Miklós Általános Iskolában „Kiss tanár úr” „érdekfeszítő” óráin, majd később a móri Táncsics Mihály Gimnázium tanóráin szerette meg a fizikát. A diák Karikó Katalinnak meghatározó olvasmányélménye Selye János stresszről írott könyve volt, melyben szinte önmagára ismert annál a résznél, hogy csak azok kapnak választ a természet kérdéseire, akiket a kíváncsiság szenvedélye hajt és képesek türelmesen, kitartással munkálkodni a problémák tömegén. Krausz Ferenc így szólt: „Sosem éreztem, hogy kiemelkedő lennék, de a célok eléréséért szinte minden áldozatra képes vagyok.”

A másik két személy Z generációs fiatal. Évente csaknem 8 ezer gyerek kezd el futballozni, belőlük átlagosan 5 játékos kerül az NB I-be, és mindössze egy-két labdarúgó kerül be a nemzeti válogatottba. Szoboszlai Dominik kitűzött céljait példamutatóan valósította meg. „Kiskoromtól kezdve úgy neveltek, hogy csak akkor kapok meg valamit, ha ezt vagy azt megcsinálom. Rögzült, hogy ha bármit el akarok érni, azért tennem kell.” A kőkemény munka iránti elköteleződés a korán árvaságra jutott édesapjától ered, s ezt adta tovább fiának is. Baukó Attila fiatalon, 14 éves korában kezdett videózni. 16 évesen döntött úgy, hogy énekelni szeretne, és a gitározást is ekkor kezdte el autodidakta módon. A zenei keverési és a hangmérnöki munkákat szintén online forrásokból tanulta meg. Autodidakta tanulás és céljai megvalósítása sikeres előadóvá tette.

A PPT bemutató után azt a feladatot adtam, hogy összegezzük, mi állhat a bemutatott négy sikertörténet hátterében. A következőben állapodtunk meg:
Olyan célok kitűzése, amelyekkel azonosulni tudunk, nem mások elvárásai

Olyan célok kitűzése, amelyek vonzanak minket, érdeklődésen, szenvedélyen alapulnak.
A tevékenységben örömöt lelünk („A munkám a hobbim”)

Önismeret: Melyek az erősségeim? A tehetség felismerése. Belső erőforrásaink kiaknázása, tehetségünkkel, erősségeinkkel összhangban.

Elkötelezettség, odaadás a feladat iránt (Más dolgokat is ennek rendelünk alá.)

Kitartó, több éves (évtizedes) mindennapos „munka” (olvasás, edzés, kísérletezés, alkotói tevékenység) /A helyes kérdésekre, problémákra lehetséges válaszokat keresni.

Nyitottság (kíváncsiság/ új vagy egyéni módszerek/ más felfogás, szemlélet, mentalitás, fejlődés, külföldi tapasztalatok)

Mentorok, tanárok, edzők elfogadása –folyamatos tanulás, gyakorlás, mások tapasztalatának befogadása. Megfelelő emberekkel együttműködni, akikkel tapasztalatot cserélhetek, akik előre visznek.

Autodidakta tanulás: Járj utána magad! (önművelés, önálló ismeretszerzés)

Kudarcokon és buktatókon való rágódás helyett eltökéltség, a hibák korrigálása, újratervezés.

Fókuszálás, koncentrálás a megvalósításra (merni új utakat, lehetőségeket keresni)

Megvalósítás: Támogatókat szerezni. Megfelelő teret keresni eredményeink bemutatására. Hol hasznosíthatók az általunk létrehozott eredmények?

Végül egy posztert készítettünk saját törekvéseinkről és céljainkról, majd kitűztük a falra.

Képek