Boldogságóra Program

Boldogságóra – Társas kapcsolatok ápolása
A témakört két foglalkozás (osztályfőnöki óra) keretén belül jártuk körbe. A 2 foglalkozás menete a következő volt:
1. Foglalkozás – Mennyire ismeritek egymást?
• Bevezető –ún. molekulajáték
Meghatározott szempontok szerint kellett a gyerekeknek (akik mint atomok mozogtak a teremben) molekulákká csoportosulniuk. Az atomok mozgását befolyásolta, hogy a teremben éppen hány fok van (ezt én mindig én adtam meg, minél alacsonyabb volt a hőfok, annál lassabban kellett mozogni, magas hőmérsékleten már szaladgálni kellett).
Meghatározott szempontok: pl. 4 atomos molekulák jöjjenek létre azokból az atomokból, akiknek van/ nincs testvére, vagy 3 atomos molekulák jöjjenek létre azokból az atomokból, akik autóbusszal/ autóval/ gyalog járnak iskolába. Akinek nem sikerült a tapsolással jelzett időre molekulába rendeződnie, az leguggolt, leült, majd megnéztük, tudtak-e volna molekulatársakat keresni a többi guggoló atom közül.
• Fő rész – Mennyire ismeritek egymást?
A gyerekek egy általam előre elkészített táblázatot kaptak kézhez: a táblázat 25 cellából áll, minden cellában 1-1 állítás olvasható (pl. Könnyen barátkozik., Kényelmes, kicsit álmodozó fajta., Rendszeresen sportol.)
1. lépés – eldönteni önmagukról, mely állítások igazak rájuk, és azt x-szel jelölni.
2. lépés – a lehető legtöbb cellába beírni 1-1 olyan osztálytárs keresztnevét, akire szerintük igaz az állítás. Egy osztálytárs neve lehetőség szerint csak egyszer szerepeljen.
(megjegyzés: a cellákba szándékosan olyan állításokat igyekeztem írni, melyekről tudtam, hogy valakire igazak)
3. lépés – a gyerekek egyesével beszámoltak magukról: 5 állítást felolvastak, ami igaz rájuk. Közben a társaik a saját lapjukon pipálták a helyes találatokat az adott osztálytársról. (megjegyzés: akinél a Minyon plüssfigura volt, azé a szó. Ezt a szabályt mindenki szépen be is tartotta.)
4. lépés – minden beszélőnek valaki a csapatból feltehetett 1 kérdést – ez vonatkozhatott az elhangzottakra vagy egy másik állításra is a lapról.
• Lezárás – Kinek van a legtöbb találata?
A gyerekek megszámolták, hány esetben sikerült 1-1 osztálytársuk nevét a rá igaz állításhoz beírniuk. Így az is kiderült, mennyire ismerik egymást.

2. Foglalkozás – Mit jelent számodra a barátság?
• Bevezető – ún. „mexikói eső” játék
A tanulók velem együtt körben álltak és követték az utasításaimat, mozdulataimat (én kezdtem a mozdulatsort). A tanulók mindig azt tették, amit a tőlük balra álló tett. A mozgás sorrendje a következő volt:
1. Dörzsöld össze a két tenyered először lassan, majd erősebben!
2. Csattintgass az ujjaiddal!
3. Dobolj mindkét kezeddel a combodon!
4. A combodon dobolás mellett dobogj mindkét lábaddal is!
5. Visszafelé ismételd a mozdulatokat (először csak a lábadon dobolj, csettintgess, majd a tenyeredet dörzsöld össze)!
8. Elállt az eső, kisütött a nap!
A játék célja: koncentrálni a mellettük állóra, pontosan követni a mozdulatait, azaz FIGYELNI A MÁSIKRA.
• Fő rész – Beszélgetés a barátságról
Elolvastam a Boldogságóra kézikönyv 107. oldalán található görög mesét a barátságról. Megbeszéltük, miről is szólt a történet, mi a tanulsága. Majd a „jó barát” fogalmát jártuk körül, megvitattuk, mitől válik baráttá valaki, s mit kell tennie, hogy megtartsa a baráti „státuszát”.
Ezután a gyerekek elkészítették saját „barátságtenyerüket” (Adj egy barátságötöst- Boldogságóra kézikönyv 108.o.). Míg rajzoltak, nyírtak, ragasztottak, meghallgattuk Koncz Zsuzsa A barátság c. dalát.
• Lezárás – Kiállítás a kész munkákból
Az elkészült „barátságtenyerek” felkerültek az osztályban lévő ruhásszekrények ajtajára, a boldogság puzzle-k alá.

Képek