Boldogságóra Program

Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium
Készségfejlesztő Iskola
Tisztaforrás csoport

Versenyfeladat: Erősségeink – Egy csónakban evezünk
Az elméleti részben a csoporttal a megküzdési formákat, módokat elemeztük. Mit teszünk, hogy eredményesek lehessünk? Az egymásra utaltság, külső segítségek, együttműködés mellett személyes tulajdonságok elemzésén át, erősségeink számbavételével vezetett az út a feladat megoldásához.
– „Egyedül mindent nehezebb!” Az erősségeink abban rejlenek, hogy ezt áthidalva találjunk megoldást a megküzdéshez.
Ez egy alapvető megállapítás részükről, egyértelmű is ez az ő esetükben, hiszen számukra komoly feladat saját akadályozottságuk legyőzése. Ezt a nap minden pillanatában érzik, valójában nem megoldják, hanem megküzdenek a feladatok megoldásával. Ezért kell azt is megtanulniuk, ki az, akinek még inkább segítségre van szüksége közülük és hogyan segítsenek. Az egymás felé fordulással, egymás megsegítésével könnyebb a célok felé fordulni. Az Ő erősségük ebben is rejlik!
Így jutottunk az együttes utak, az együtt-cselekvés példáihoz. Akkor viselkedünk helyesen, ha észrevesszük, kit kell segíteni, támogatjuk egymást, figyelünk egymásra, együtt gondolkodunk, és ez levezethet bennünket oda, hogy együtt örülünk. Boldogok leszünk.
Erősségeiket abból építkezve fogalmazták meg, rajzolták le, ahogyan önmagukat el tudják fogadtatni a környezetükkel.
A megoldások keresése és annak felfedezése, mit kell tenni, saját, személyes problémáikat helyezte előtérbe, a szakiskolai csoportban:
Első probléma: A félénk, visszahúzódó, időnként riadt kislány, mint ahogyan a – farsangi jelmezével is ki akarta fejezni- félelmetes oroszlánná akar változni, hogy megküzdjön a saját problémáival. Számára a félénkség legyőzése jelentené, hogy megküzdést. „–Ha félelmetes oroszlán lennék, bátorsággal tudnék küzdeni.” A megbántás elhárítása is nagyon komoly feladat sok tanuló számára. A tablón rajzos formában megoldási tervként egyiküket kutya kíséri, az ő erőssége a kutya, mint külső segítő. Ő ezt találta ki, hogy sikeresen meg tudjon küzdeni.
Második problémakör, hogyan tudunk segíteni, teljesíteni a környezeti elvárásokat? A fiú, akire otthon sok házimunka vár, erős akar lenni, hogy minél több fát tudjon összevágni és papa boldog legyen, mert a kertben is ügyes lesz, sok mindenben bír segítségére lenni. Ő az erőség fogalmát a fizikai erővel azonosította.
Hármadik problémakör: Hogyan fejezzük ki magunkat? Gyakori, hogy érzelmeik kifejezéséhez nem sikerül megtalálni a megfelelő módot. A szeretet kifejezése, átadása, hogy őt is észre vegyék, nagyon fontos a tinédzserek életében. A tablóhoz készített rajzon ez sikerült is. Így szerepel az erősségek között az érzelmek kifejezése, a szeretet átadása.
Negyedik problémakör: a gyakorlás. „- Sokszor megcsinálom, mindig ezzel foglalkozom, így küzdök. Ez az én erősségem. Kitartó vagyok.”
Motivált, örök küzdő tanulóink úgy lépnek túl a sikertelenségen, hogy újrakezdik. A tanítványok közül pontosan az mondta ki ezt a megküzdési stratégiát, aki akarattal, erős igyekezettel mindig talpra áll és küzd.
Ötödik problémakör: Kivel együtt tegyem? Egyedül, vagy segítséget is kapok. A közösen végzett, együttes munka mindig megsokszorozza az erőt, a sikerből mindenkinek jut. Szeretnek együtt lenni, jó közösség, ezért az erősségek közé ezt is felvettük a tablónkra.
A tanulókkal feldolgozott feladat arra adott lehetőséget, hogy míg az erősségeinket gyűjtöttük, magukról beszéltek. Míg ha direkt Nekik szegeztem volna a kérdést: Mi a Te erősséged? – biztos, hogy csak néztek volna rám válasz nélkül.

Képek